Nem akarnak ők lenni a klímaváltozás első hazai áldozatai, ezért a támogatásokról is készek lemondani
- A Duna és a Tisza között elterülő Homokhátságot különösen súlyosan érinti a klímaváltozással járó kiszáradás, mivel a terület hátszerűen emelkedik ki, így ennek a tájnak gyakorlatilag nincs felszíni vízforrása.
-
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a ezt a területet már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.
- Itt a talajvizet szinte csak a csapadék tudná pótlni, de ez egyrészt egyre hektikusabban oszlik el a klímaváltozás miatt, másrészt a XX. század közepén épített csatornarendszerek a mai napig a Tiszába vezetik az itt felhalmozódott vizet.
- A helyi gazdák azt akarják, hogy az a csapadék, ami náluk esik le, maradjon is ott, ezért a csatornák eltorlaszolásával földeket árasztanak el, hogy emelkedjen a talajvízszint. Így legalább a kiszáradás emberi tényezőjét ki tudják iktatni.
- Ehhez azonban a saját termőföldjeikből kell beáldozniuk, amik után a jelenlegi szabályok szerint támogatást sem kaphatnak. Mégis egyre többen vállalják, mert a többi területük így mégis termékenyebbé válik. Három település, Jászszentlászló, Móricgát, Szank már egy szervezetet is létrehozott Dongér–Kelőér Vize Egyesület néven, hogy összefogják a gazdákat.