Nem akarnak ők lenni a klímaváltozás első hazai áldozatai, ezért a támogatásokról is készek lemondani

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • A Duna és a Tisza között elterülő Homokhátságot különösen súlyosan érinti a klímaváltozással járó kiszáradás, mivel a terület hátszerűen emelkedik ki, így ennek a tájnak gyakorlatilag nincs felszíni vízforrása. 
  • Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a ezt a területet már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.

  • Itt a talajvizet szinte csak a csapadék tudná pótlni, de ez egyrészt egyre hektikusabban oszlik el a klímaváltozás miatt, másrészt a XX. század közepén épített csatornarendszerek a mai napig a Tiszába vezetik az itt felhalmozódott vizet.
  • A helyi gazdák azt akarják, hogy az a csapadék, ami náluk esik le, maradjon is ott, ezért a csatornák eltorlaszolásával földeket árasztanak el, hogy emelkedjen a talajvízszint. Így legalább a kiszáradás emberi tényezőjét ki tudják iktatni.  
  • Ehhez azonban a saját termőföldjeikből kell beáldozniuk, amik után a jelenlegi szabályok szerint támogatást sem kaphatnak. Mégis egyre többen vállalják, mert a többi területük így mégis termékenyebbé válik. Három település,  Jászszentlászló, Móricgát, Szank már egy szervezetet is létrehozott Dongér–Kelőér Vize Egyesület néven, hogy összefogják a gazdákat. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!