Hadjárat a francia szólásszabadság ellen

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Franciaország háborúban áll az iszlamista ideológiával, ezért számítani kell a nizzaihoz hasonló újabb támadásokra – mondta Gérald Darmanin francia belügyminiszter az RTL rádióadónak adott interjújában. Azt mondta: 

„Olyan ellenséggel harcolunk, aki egyszerre van kívül és belül.”

2015 visszatért

Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta több terrortámadást is végrehajtottak több mint 250 ember halálát okozva. A merényletek közül az egyik legsúlyosabb Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy tunéziai származású férfi. 86-an meghaltak, az elkövetőt agyonlőtték.

De ennél is hírhedtebb volt a Charlie Hebdo nevű szatirikus lap elleni merénylet: 2015. január 7-én két fegyveres bement a szerkesztőségbe, és a Mohamed prófétáról közölt karikatúrákért bosszút kiáltva tucatnyi embert (köztük két rendőrt) megölt, és még két tucatnyit megsebesített. (A lap neve egyébként eredetileg Hara-Kiri Hebdo, azaz Heti harakiri néven futott, de 1970-ben Charles de Gaulle francia elnök halálának kigúnyolása miatt betiltották, ezután nevezték át Charlie Hebdóra, és azóta átmenetileg meg is szűnt, sőt a támadás előtt majdnem csődbe ment, de azután megsokszorozta az előfizetői számát.)

A múlt hónapban kezdődött Párizsban a támadók feltételezett segítőinek, 14 gyanúsítottnak a tárgyalása, a már titkos helyszínen készített Charlie Hebdo pedig nemrég újra megjelentette a hírhedt gúnyrajzait, amiért ismét fenyegetéseket kapott.

Azóta felpörögtek az események. Előbb szeptember végén egy férfi hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo volt párizsi szerkesztőségének közelében, aztán október közepén Samuel Paty történelemtanárt gyilkolták meg brutális módon. Egy moszkvai születésű, menekültként sok éve érkezett, 18 éves csecsen lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A támadót agyonlőtték.

Kiderült, hogy a tanár mindent megtett azért, hogy senki se érezze bántva a vallási érzékenységét, de téves információk után őrjöngő szülők követelték a tanár kirúgását, és miután az iskola kiállt mellette, egy szülő megnevezte egy uszító videóban. Ismert iszlamista prédikátor is segített neki, végül jött a merénylő, aki még jutalmat is fizethetett két diáknak, hogy azonosítsák az iskola környékén a tanárt.

Paty meggyilkolása után több mint száz francia médium csatlakozott a szólásszabadság mellett kiálló nyílt levélhez, ami szerint amikor az istenkáromlás szabadságát védik, ezzel nem az istenkáromlást, hanem a szólásszabadságot védik.

Emmanuel Macron elnök a meggyilkolt Samuel Paty koporsójánál október 21-én.Fotó: Francois Mori/AFP

A múlt héten a Telex összefoglalta, hogyan került egy átlagos francia kisváros a kulturális háború frontvonalába: egy általános iskolai tanár szerint ugyan a város alapvetően nyugalmas, de van vagy egy tucat család, akik nagyon erőltetik másokra is a saját vallásuk törvényeit. Dominique Schnapper szociológus szerint az oktatási miniszterek 15 éve nem akartak szembenézni támadásokkal a szekularizmus ellen és az iszlamista nyomással az iskolákon. Ezekre egy példa, hogy szülők kicsi, de nagyon aktív kisebbsége miatt már óvodában nem hajlandók kisfiúk kislányok mellé ülni.

Év elején abból volt botrány, hogy egy Lyon mellett élő 16 éves lányból célpont lett, miután egy instagramos élő közvetítésben a homoszexualitásáról beszélt, amire egy muszlim kommentátor „piszkos leszbikusnak” és „mocskos kurvának” nevezte, a lány pedig válaszul egy gyalázkodó videót készített az iszlám vallásról. Akkora lett a felháborodás, hogy Macron is felszólalt: Franciaországban az istenkáromlás nem bűncselekmény.

A francia társadalom egyre megosztottabb a szólásszabadság kérdésében, szeptember elején közöltek egy közvélemény-kutatást, ami szerint ugyan a lakosság 88 százaléka elítéli a Charlie Hebdo-merényletet, de csak 59 százalék helyesli, hogy a magazin közölhette a karikatúrákat, de a muszlimoknak csak a 72 százaléka ítélte el a támadást, és 69 százalékuk értelmetlen provokációnak tartották a rajzok közlését. Sőt, a fiatal, 15–24 év közti válaszadóknak csak a 35 százaléka értett egyet a karikatúrák közlésével, 47 százalékuk pedig megérti a felháborodást miattuk.

Véres csütörtök

Csütörtökön Nizzában egy tunéziai férfi hajtott végre iszlamista terrortámadást. A támadó reggel 9 óra körül késsel felfegyverezve hatolt be a dél-franciaországi város központjában álló bazilikába, ahol hárman voltak. Elvágta a sekrestyés torkát, lefejezett egy idős nőt, és súlyosan megsebesített egy másikat, aki a bazilikához közeli egyik bárba menekült be, és ott halt bele sebesülésébe.

A 21 éves, tunéziai Brahim Ausszaui egy migránsokat szállító hajóval érkezett szeptember 20-án Lampedusára, majd 2 hét karantén után a pugliai Bari egyik táborába került október 9-én. A helyi hatóságok azonosították, de nem regisztrálták veszélyes személyként. Ezután kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot, ahelyett, hogy visszatartották volna a hazaküldéséig. Franciaországba ment, ahol a merénylet után a zsebében a rendőrök az olasz vöröskereszt által kiadott dokumentumot találtak, így azonosították be.

Jean-Francois Ricard francia terrorelhárítási ügyész közölte, hogy Brahim Ausszauinál a merényletben használt kés mellett két másik kést is találtak, valamint az iszlám szent könyvét, a Koránt, továbbá két telefont. Vizsgálják, voltak-e bűntársai a merénylőnek, aki nem volt a terrorelhárító szolgálatok látókörében.

Nem sokkal a nizzai merénylet után a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett járókelőket az utcán, Lyonban pedig őrizetbe vettek egy késsel felfegyverzett afgán férfit, aki szemmel láthatólag támadásra készült. Aznap őrizetbe vettek egy szaúd-arábiai férfit is, aki a hazájában késsel megtámadott és megsebesített egy őrt a dzsiddai francia konzulátusán, egyelőre nem tudni, miért. Az őrt kórházba vitték, de nincs életveszélyben.

Macron létrehozná a felvilágosodás iszlámját

A gyilkosságok világszerte felháborodást keltettek. Emmanuel Macron francia elnök – aki a híresen szekuláris francia rendszer támogatója – Paty búcsúztatóján azt mondta, a tanár egy csendes hős volt, és Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.

A tanár erőszakos halála további lendületet adott az elnök október elején bemutatott tervének, aminek a célja a franciaországi iszlám gyakorlatának megreformálása, és – ahogy Macon leírta - létrehozni a „felvilágosodás iszlámját”.

A francia parlament év végén tárgyalhatja a tervet, amiben több mindenről lesz szó a gyerekek iskoláztatásának szigorúbb ellenőrzésétől kezdve a mecsetek külföldi támogatásának a kontrollján át a szüzességtesztelés kriminalizálásáig.

A francia kormány a Paty-gyilkosság után akciótervet hirdetett, ami után 51 muszlim szervezetet világítanak át, és feloszlathatják, azokat, amikről megállapítják, hogy gyűlöletet szítanak. De a büntető törvénykönyvet is szigoríthatják, Jean Castex miniszterelnök javasolta, hogy vezessék be „a személyes adatok internetes közzététele általi veszélyeztetést” is.

Égnek a zászlók az iszlám világban

Macron kiállására válaszul több közel-keleti ország vezetője is a francia termékekkel szembeni bojkottra szólított fel. Egyre több franciaellenes felhívás jelent meg a muszlim világban, több helyen is francia zászlókat és Macron képmásait égették el.

Szunniták francia zászlót égetnek Pakisztánban pénteken.Fotó: Asif Hassan/AFP

Több tízezren tüntettek Banglades fővárosában, Dakkában is, ahol a tüntetők az utcán menetelve a francia termékek bojkottjára szólítottak fel, táblákon a „világ legnagyobb terroristájának” nevezve Macront. Pakisztánban is 2000 fős tüntetést tartottak, és rohamrendőröket kellett kivezényelni a francia nagykövetség elé, ahol feszült hangulat alakult ki. Muszlimok ezrei tüntettek Franciaország ellen többek között Libanonban, Izraelben és Szomáliában is.

A franciák mindenhol veszélyben vannak

A francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön – közölte a védelmi tanács ülése után Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. „Minden külföldön tartózkodó francia állampolgárnak a (legmagasabb szintű) merénylet miatti sürgős üzenetet küldtük el, bárhol is legyenek, mert a veszély mindenhol jelen van” – mondta.

Szerinte „a virtuális gyűlölettől gyorsan jutunk el a tényleges erőszakba, ezért úgy döntöttünk, hogy minden szükséges intézkedést meghozunk az érdekeink és az állampolgáraink védelmére”.

A francia nagykövetségek utasítást kaptak, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket minden francia érdekeltségű épület és intézmény körül (nagykövetségek, konzulátusok, iskolák).

Muszlim tüntetők francia zászlót égetnek az indiai Amritszárban pénteken.Fotó: Narinder Nanu/AFP

„Úgy döntöttünk, hogy csak akkor adunk engedélyt az iskolák megnyitására, ha az óvintézkedéseket megerősítették, és vigyázni fogunk egyszerre a szülőkre, a tanárokra és az iskolásokra is” – mondta a miniszter arra utalva, hogy mindjárt vége az őszi szünetnek.

Erdogan elszabadult

Recep Tayyip Erdogan elnök egy hete azt mondta, „Macron elmeállapota vizsgálatra szorul”, „az iszlám- és muszlimellenesség némely európai országban személyesen az államfő által támogatott politikává vált”, az európai politikusok pedig parancsoljanak „megálljt” annak a gyűlöletkampánynak, aminek Macron áll az élén. Az európai politikusoknak azt üzente: „a szó szoros értelmében fasiszták, a nácizmus láncszemei vagytok”.

Szerinte „ma a muszlimok ahhoz hasonló lincskampánynak vannak kitéve, mint voltak az európai zsidók a II. világháború előtt”, rasszista és fasiszta csoportok naponta támadnak muszlimok házaira, imahelyeire és iskoláira, muszlim nőket sértegetnek és zaklatnak ruhájuk miatt az utcákon és a buszokon, a muszlim gyerekeket pedig képtelen kifogásokkal fosztják meg a képzéshez és a tanuláshoz fűződő jogaiktól. Erdogan szerint „az európai muszlimokat tudatos, tervezett és szándékos módon tolják a vérrel és erőszakkal táplálkozó szervezetek ölébe”, „napjainkban egyre lehetetlenebb muszlimnak lenni, muszlimként, az iszlám szerint élni Nyugaton”.

Tüntetők Macron képmásán taposnak a moszkvai francia nagykövetség előtt pénteken.Fotó: Anton Denisov/Sputnik via AFP

Európa Macron mellett

Macron – aki pár nappal korábban hasonlókért visszahívta az ankarai nagykövetet – elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait: „Követeljük, hogy Erdogan változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes.” Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott, felszólítva Törökországot, hogy vessen véget a „konfrontáció veszélyes spiráljának”.

Macron a nizzai merénylet után bejelentette, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 4000-ról 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyeket, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel, és az országban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.

Nyugati vezetők sorra állnak ki Franciaország mellett, így tett a Vatikán, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conti olasz, Mark Rutte holland, Pedro Sánchez spanyol és Boris Johnson brit kormányfő is. Elítélte a merényletet Szlovénia és Szlovákia, a skandináv és a balti országok is.

Donald Trump azt üzente: „Tiszta szívünkből a franciákkal vagyunk. Amerika ebben a harcban a legrégebbi szövetségese mellett áll.” Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatala szerint elfogadhatatlan embereket ölni, de helytelen a hívők érzelmeit is megsérteni. Az ausztrál és az indiai miniszterelnök is a támogatásáról biztosította Macront.

Magyarország is elítélte a terrortámadást, Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta: az afrikaiak jövője Afrikában van, és „ha nem akarsz alkalmazkodni, egy dolgot tehetsz, nem engeded be őket”. Szerinte „ha nem akarunk nizzai eseteket látni Magyarországon, nem szabad beengedni őket”.

Recep Tayyip Erdogan fogadja Orbán Viktort Ankarában 2017. június 30-án.Fotó: Kayhan Ozer/Anadolu Agency

Azt mondta, a már itt lévő keveseken kívül „nem akarunk újakat beengedni, különösen nem akarunk migránsokat beengedni”. Nem szabad engedni, hogy Brüsszelből olyan szabályokat erőltessenek Magyarországra, amik eredményeképpen olyanokat kellene beengedni Magyarországra, „akiket nem akarunk”, és „aztán temetésekre járhassunk” – sorolta Orbán, mit nem akarunk. (Independent, Sky, Reuters, Telex, MTI)