Joe Biden végül nagyon sima győzelmet aratott
"Miért kapnék én ki Joe Bidentől? Mi folyik itt?" - kérdezte Donald Trump, miután rövid alvás után felébredt szerda hajnalban, az elnökválasztás másnapján. Olivia Nuzzi, a New York Magazine általában igen jól értesült újságírója szerint Trump a választás éjszakáján még abban a tudatban tért nyugovóra, hogy sima győzelmet aratott. Szerda hajnalra - magyar idő szerint szerda kora délelőttre - viszont hirtelen világossá vált, miért akadályozták minden erejükkel a republikánusok több északi államban, köztük az előrejelzések szerint kulcsfontosságú Pennsylvaniában azt, hogy a választás napjáig beérkező levélszavazatokat már a szavazás napja előtt összesíthessék.
Az idei sok szempontból különleges választás volt, de talán mind közül kiemelkedett a levélszavazás megnövekedett szerepe. Mire ránk virradt a választás reggele, már több mint százmillió amerikai adta le a szavazatát vagy levélben, vagy ahol volt rá lehetőség, személyesen. És mert a két nagy párt egyértelműen eltérő taktikát választott - a demokraták már a járvány tavaszi berobbanásától levélszavazásra buzdítottak, miközben Donald Trump csalást emlegetve személyes szavazásra buzdította híveit -, azt már előre tudni lehetett, hogy nagy aránytalanságok lesznek a szavazatok eloszlásában.
Ennek azonnal látható jelei is voltak, amint megkezdődött a szavazatok összesítése. Két fontos csatatérállamban, Floridában és Ohióban például a levélszavazatok összesítésével kezdtek. Floridában ezt már öt héttel a választás napja előtt megkezdték, így amikor közzétették az első eredményeket, úgy tűnt, Biden meglepetést okozhat. Floridában ugyan eleve őt tartották esélyesebbnek a közvélemény-kutatók, de ideig-óráig úgy tűnt, hogy az elmúlt évtizedben egyre jobbrább tolódó Ohióban is győzni tud.
Aztán elkezdték összesíteni a választás napján javarészt Donald Trumpra leadott szavazatokat. Az elnök nemhogy Ohióban, de végül Floridában is fölényesen nyert. Utóbbi győzelme nem kis aggodalmakat keltett a demokrata főhadiszálláson: Trump 5 százalékponttal múlta felül a közvélemény-kutatások előrejelzéseit. Ha ez a hiba rendszerszintűnek bizonyult volna, az végső soron Donald Trump győzelmét vetítette volna előre.
Erre az érzetre csak ráerősített, hogy közben Wisconsinban, Michiganben és Pennsylvaniában is megkezdték a szavazatok összesítését. Az előbbi két államban a kutatások Biden fölényes vezetését jelezték, Pennsylvaniában a felmérések szerint Biden ha nem is fölényesen, de megnyugatatóan vezetett. Ehhez képest szerda hajnalban Trump arra ébredhetett, hogy mindhárom államban fölényesen, több százezer szavazattal vezet. Pennsylvaniában a szavazatszámlálás egy pontján bőven hatszázezer szavazat fölött volt az előnye.
Így hát Trump fogta magát, és bejelentette győzelmét. Erre sok alapja nem volt, egy sor államban még rendkívül alacsony volt a feldolgozottság, Viszont remek alkalmat adott a narratívagyártásra, pláne, hogy az előző választásokon edződött elemzői agyakat is összezavarta az a brutális aránytalanság, amely az így vagy úgy leadott szavazatok eloszlásában mutatkozott. Mert hiába volt még több millió meg nem számolt szavazat Pennsylvaniában, olyan nagy, kétharmadot meghaladó arányban kellett volna ezeket elnyernie Joe Bidennek, ami elképzelhetetlennek tűnt. Biden végül kétharmadnál bőven nagyobb arányban nyerte ezeket: a New York Times statisztikái szerint Biden a csaknem 1,2 millió Pennsylvaniai levélszavazat 79,1 százalékát szerezte meg.
És bár Michiganben és Wisconsinban pár órával Donald Trump győzelmi sajtótájékoztatója után már világossá vált, hogy valójában ezekben az államokban Biden nyert - Wisconsinban nagyjából ugyanannyival, Michiganben 13-szor akkora szavazatkülönbséggel, mint négy éve Trump -, Pennsylvaniában rendkívül lassan haladtak a levélszavazatok feldolgozásával. Így napokig úgy tűnhetett, hogy az idei választás rendkívül kiélezett és szoros.
A valóság ezzel szemben az, hogy Joe Biden 21. századi mércével, egy végletesen megosztott Egyesült Államokban valójában fölényes győzelmet aratott: Joe Biden a még korántsem végeleges adatok szerint is 75,5 millió szavazatot kapott, 6 millióval többet, mint addig elnökjelölt valaha. Igaz, Donald Trump is rekordot döntött a maga 71,2 millió szavazatával, de már így is 4,3 millió szavazattal marad el országosan.
Nate Silver adatpápa konzervatív becslése szerint ha majd végre az összes, köztük több millió kaliforniai szavazatot is feldolgozzák, Bidennek 81,8, Trumpnak 74,9 millió szavazata lehet. Vagyis Biden 6,9 millió szavazattal, 52:48 arányban győzheti le Trumpot. Ennél fölényesebben ebben az évezredben eddig csak Barack Obama tudott nyerni 2008-ban John McCain ellen.
Persze az amerikai elnökválasztás nem az alapján dől el, hogy országosan kire szavaztak többen. 2016-ban például Hillary Clinton csaknem 2,9 millióval kapott több szavazatot országosan Donald Trumpnál, ám az utóbbi végül több csatatérállamban is 1 százalékosnál kisebb arányú győzelmet aratva végül 306 elektori szavazatot szerzett Clinton 232 elektorával szemben. Bidennek jelenleg 279 elektora van, míg Donald Trumpnak 214, de még négy államban nem hirdettek győztest: Alaszkában, Arizonában, Észak-Karolinában és Georgiában még számlálnak.
A jelen állás szerint Joe Biden több mint tízezer szavazattal vezet Georgiában, ahol ilyen kis különbségnél újra fogják számolni a szavazatokat. Egy újraszámlálás azonban legfeljebb pár száz szavazatot - a történelmi statisztikák alapján átlag 430-at - fordíthat át, nem több ezret. Vagyis valószínűleg Georgiában is meglesz Biden győzelme, ahogy a jelen állás szerint úgy tűnik, hogy Arizonában is marad pár ezer szavazatnyi előnye a jelenlegi feldolgozottság mellett még 17 ezer szavazatnyiból. Georgia 16 és Arizona 11 elektorával pedig már 306 elektora lesz Bidennek - vagyis pont ugyanannyi, amennyit Trump szerzett négy éve.
A fennmaradó két államból Alaszkában szinte biztos Trump nyer, vagyis neki is biztosan lesz 217 elektora. És minden bizonnyal nyerni fog Észak-Karolinában is, ahol ugyan csak november 12-én kezdik számolni a még nem összesített, úgy 120 ezer szavazatot, de Trump jelenlegi 75 ezer szavazatos előnye behozhatatlannak tűnik: még ha Biden is kapná ezek 80 százalékát, Trump úgyis nyerne. De ha nyer is, akkor se kicsinyelhetné le úgy Biden elektori győzelmét, hogy azzal ne csekélyítené saját 2016-os győzelme mértékét is.
Hogy mi következik ebből? Lényegében annyi, hogy az amerikai elnökválasztás csak és kizárólag azért tűnhetett napokig szorosnak, mert néhány kulcsfontosságú államban előbb összesítették gyorsan a választás napján beérkezett szavazatokat, és csak aztán, csigalassúsággal a már hetek óta folyamatosan érkező levélszavazatokat. Ez brutálisan eltorzította a részeredményeket, és megágyazott annak a hónapokon át előkészített trumpista narratívának, hogy valami nagyon gyanús történik a szavazatok összesítésénél. Pedig csak annyi történt, hogy Pennsylvaniában, Wisconsinban, Michiganben és Georgiában a végére hagyták a Joe Bidenre érkezett szavazatok összeadását.