Koronavírus-számok Magyarországon 03.05.
Elhunytak + 143 Σ 15 619
Kórházban + 313 Σ 6 867
Fertőzöttek + 6 369 Σ 452 547
Tesztek + 31 274 Σ 3 781 181
Oltottak + 77 513 Σ 862 953

Közel kétezer koronagyanús beteget hagynak ki a kórházi statisztikákból, de attól még őket is el kell látni

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Véletlenül derült ki Orbán Viktor egy héttel ezelőtti rádiós szerepléséből, hogy hozzáadhatunk még kétezret a kórházban ápolt koronavírusos betegek számához.
  • Ők a covid-gyanús betegek, akiket mindenkitől elkülönítetten kellene ápolni, míg nem tisztázódik, fertőzöttek-e.
  • Orvos forrásaink szerint néhány hete ez szinte lehetetlen volt. Van, aki szerint most sem működik mindenhol. 
  • Kétezer plusz beteg sok orvos és ápoló odafigyelését igényli, hatással van az ellátás minőségére.
  • Ezért torzítja az összképet, hogy kihagyják őket a napi statisztikából.

Az operatív törzs naponta közli, mennyi koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Múlt péntekig fogalmunk sem volt róla, hogy a statisztika nem tartalmazza azokat, akik covid-gyanúsak, kórházban fekszenek, de még nem igazolt fertőzöttek.

Úgy derült erre fény, hogy Orbán Viktor az aznapi jelentésből ismert 7591 helyett 9500 betegről beszélt a Kossuth rádióban. Ez nem okozott fennakadást az interjúban, a riporter nem kérdezett vissza, csak utólag, a cikkünk megjelése után érkezett kormányzati magyarázat. Vagyis múlt pénteken közel kétezerrel több, valószínűleg koronás beteg ellátása hárult a kórházakra, mint amennyiről alapesetben beszámoltak. 

A gyanús esetek azóta sem szerepelnek a statisztikában, de a honvédelmi és rendészeti bizottság csütörtöki ülésén elárulták, hogy szerdán 1764-en voltak. A kórházban levő igazolt fertőzöttek száma nem változott jelentősen múlt péntek óta, így összesen továbbra is nagyjából 9500 kórházi ápoltról beszélhetünk. 

Ha lenne folytonos adatsorunk a gyanús kórházi esetekről, valószínűleg az is hasonlóan stagnálna, mint a igazolt kórházi fertőzöttek száma:

Ennek a közel kétezer plusz betegnek elég nagy jelentősége van, ha az ellátás minőségéről gondolkodunk. A szerdai adatok alapján ők teszik ki a - biztosan vagy sejthetően - koronás betegek közel 20 százalékát. Szintén a bizottsági ülésen hangzott el, hogy szerdán 29158-an voltak kórházban, ideértve azokat is, akik biztosan nem covidosok. A gyanús esetek hozzájuk képest is 6 százalékot tesznek ki. 

Ahhoz, hogy pontos képünk legyen a kórházak leterheltségéről, fontos lenne napról napra ismerni a gyanús esetek számát. Persze az ágykapacitás miatt is, de még inkább azért, mert minél több a beteg, annál többfelé oszlik az orvosok, ápolók figyelme, ami rontja az ellátás minőségét és a túlélési esélyeket is. 

Egy covidos betegeket ellátó orvos, aki lemaradt Orbán Viktor múlt heti interjújáról, tőlünk tudta meg, hogy a gyanús esetek kimaradnak a nyilvános statisztikából. Először el sem akarta hinni. 

„Sosem gondoltam, hogy ha felveszünk 100 koronagyanús beteget, és abból 60-nak rögtön pozitív a gyorstesztje, akkor a maradék 40-et kivonják.”A betegeket lehetőleg még a mentőben, de legkésőbb a kórházban antigén gyorsteszttel vizsgálják. Ez nagyon hamar eredményt hoz, és ha pozitív, szinte biztosra vehető, hogy az illető tényleg fertőzött. Ha negatív, elvégzik a szuperbiztos, de lassabb PCR-t is. 

Amíg nem terjedtek így el a gyorstesztek, napokat kellett várni a PCR-eredményekre. Három orvostól, három különböző kórházból is úgy értesültünk, hogy mostanra javult a helyzet, de legalább egy nappal azért így is számolni kell. Szerencsés esetben elérhető olyan PCR-készülék, ami egy órán belül eredményt hoz, de ez nem nagyon gyakori. 

PCR-tesztelés BelgiumbanFotó: Valentin Bianchi/Hans Lucas via AFP

Akinek pozitív a gyorstesztje, azt értelemszerűen a fertőzöttek mellé fektetik. Akinek negatív, azt nem küldhetik a fertőzöttek közé, nehogy elkapja a vírust, és nem mehet a nem fertőzöttek közé sem, nehogy továbbadja nekik. Őket külön kell elhelyezni, amíg megérkezik a PCR eredménye. Esetleg CT-t is végezhetnek, ami, ha kimutatja a koronavírusra jellemző elváltozást a tüdőn, szintén alátámasztja a fertőzést. 

Az egyik orvos szerint októberben és november elején, a legnagyobb dömping idején előfordult, hogy a gyanús eseteket a fertőzöttek mellé fektették.„Szakmailag nem szerencsés, de ha nincs hely, akkor nincs hely. Még mindig jobban járnak, mintha egyáltalán nem látnánk el őket.” Október végétől egyre látványosabb jelei voltak az összeomlásnak: Nyíregyházán az idős háziorvosokat is bevonták az ellátásba, máshol repedező jégről beszéltek, egy győri orvos pedig kétségbeesetten posztolt arról, hogy nem tudják hova tenni a betegeket. 

A helyzet november 10-e után kezdett javulni, amikor szinte az összes kórházat bevonták a covid-ellátásba, és felfüggesztették a halasztható műtéteket. Utóbbit már szeptemberben kérte a Magyar Orvosi Kamara. 

Mióta jobban eloszlik a terhelés, a gyanús betegeket is könnyebb elkülöníteni, de egy másik orvos szerint számos helyen most sincs lehetőség erre.Ha megoldható, még mindig sérülhet az ellátás minősége, mert a „szürke zónát” jellemzően a kórház olyan pontján tudják létrehozni, ahol nem férnek hozzá közvetlenül minden fontos eszközhöz. Ilyen akár a CT, a röntgen vagy a labor. Macerásabb szállítani a vérkészítményeket vagy akár az ebédet is, magyarázta egy harmadik forrásunk. 

Ez abból fakad, hogy számos kórház paviolrendszerben, széttagolt épületekben működik, ami rég nem felel meg a modern egészségügyi elvárásoknak. A fertőzés szempontjából ez pont szerencsés, mert könnyebb megakadályozni a terjedést, de a logisztikát megnehezíti. 

Ráadásul vannak olyan gyanús betegek, akik még nem biztos, hogy fertőzöttek, de intenzív ellátást igényelnek. 

„Azt gondolom, hogy ez minden kórházban probléma lesz, amik most kapcsolódnak be az ellátásba” - mondta Kiss Tamás, a pécsi koronavírusos intenzív részleg vezetője a Transzlációs Medicina Alapítvány múlt heti beszélgetésén. Egyrészt olyan betegekről van szó, akiket egy ideje kórházban kezelnek, de „olyan régen volt covid-tesztjük, hogy gyakorlatilag azóta már bármi történhetett”, másrészt olyanokról, akik a sürgősségi osztályra esnek be. 

A pécsi klinika azért van jobb helyzetben, mert ott elérhető a már említett, 70 perces PCR-teszt. Ahol nincs ilyen, ott külön részleget kell létrehozni a bizonytalan, súlyos állapotú betegek számára, hasonló felszereléssel, mint a fertőzötteket ellátó intenzív osztályon. 

A nyíregyházi covidos intenzív osztályFotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

Amikor Orbán múlt pénteken elejtette ezt a plusz kétezres számot, arra is számíthattunk volna, hogy napokon belül megugrik majd a kórházban ápolt fertőzöttek száma. Erre mégsem került sor, péntekről csütörtökre minimális volt a növekedés.

Ebből arra következtethetünk, hogy nagyjából annyian halnak és gyógyulnak meg, ahányan bekerülnek a fertőzöttek közé. Ha így van, akkor amíg a kórházi fertőzöttek száma 7500 körül alakul, valószínűleg nagyjából kétezer gyanús beteget „görget maga előtt” a rendszer. Ahogy növekszik a kórházak terhelése, úgy növekszik majd mindkét mutató. Az egyik általunk megkérdezett orvos a saját, egyetlen kórházra vonatkozó tapasztalatai alapján reálisnak látja ezt a képet. 

Mások azonban még ennyire sem merik értelmezni az adatokat, éppen azért, mert hiányosak. Egyikük szerint jó lenne látni azt is, egy-egy kórház milyen arányban minősíti gyanúsnak a betegeket, ami függhet például attól is, van-e megfelelő „szürke zóna”, el tudják-e különíteni őket. 

Volt, aki azon is csodálkozott, hogy a központban ismerik külön a gyanús esetek számát, mert a saját kórházában úgy tudja, nem kell őket külön jelenteniük.

Sok statisztika hiányzik

Ennél alapvetőbb járványadatokat sem hoznak nyilvánosságra. Nem közlik például az intenzív osztályon levő fertőzöttek számát: csak két napról vannak adataink, mert azokat elárulta Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón. 

Többek közt nem tudjuk, milyen arányban halnak meg a betegek az intenzív osztályokon, és nem ismerjük az orvos-beteg, ápoló-beteg arányt sem, ami kulcsfontosságú az ellátás minőségének megítéléséhez. 

Múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium külön felhívást adott ki, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak.