Mióta az internetre költöztették a kormányinfót, egy nappal előre el kell küldenünk a kérdéseinket a Miniszterelnökségre. Az első alkalommal még szinte minden kérdésünket felolvasták, bár sokkal egyszerűbb kitérő választ adni, ha nincs lehetőség visszakérdezésre.
Ezen a héten a tíz kérdésünkből már csak kettő fért bele.Néhány hete megkérdeztük, miért nem tartanak olyan online kormányinfót, ahol élő szóban lehetne kérdezni. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, ehhez komoly technikai fejlesztésre lenne szükség.
A tíz kérdésünkből hat a járványról szólt, de csak azt olvasták fel, amelyikben az intenzív osztályon levő fertőzöttek számáról érdeklődtünk. Mint kiderült, 993-an vannak. Ezt csak a múlt csütörtöki, 961-es adattal tudjuk összevetni, akkor is külön kérdésre árulták el.
Az operatív törzs napi jelentéseiben ugyanis nem szerepel ez az adat, pedig fontos lenne tudnunk, mennyi súlyos beteget kell ellátniuk a kórházaknak. A lélegeztetőn levők számát elárulják (most 663), de a két szám nem fedi egymást, sőt: külföldön és Magyarországon is egyre inkább igyekeznek csak akkor gépre tenni a betegeket, ha már elkerülhetetlen. A múlt heti és a mai adatok alapján az intenzíven levők 67 százaléka van lélegeztetőn.
Miközben nálunk 993-an vannak intenzíven, a legutóbbi adatok szerint a hasonló népességű Csehországban 656-an, Ausztriában 691-en, Belgiumban pedig 829-en. Belgium azért is érdekes, mert november elején olyan súlyos volt a járványhelyzet, hogy helikopterrel kellett Németországba vinni a lélegeztetésre szoruló betegeket, Liège-ben elfogytak az intenzív ágyak.
A hivatalos belga adatok szerint a november 9-i csúcson 1474 fertőzöttet kezeltek intenzív osztályon. 481 betegre vagyunk ettől a szinttől.Azon a napon 884-en voltak lélegeztetőgépen Belgiumban, ami a mienkhez hasonló 60 százalékos arány.
Csehországban november 3-án jelentették a legtöbb intenzíves beteget, 1244-et. Ez 251-el magasabb a mostani magyar adatnál. Abban az időszakban komolyan aggódtak, hogy összeomlik az egészségügy, tábori kórházakat is beállítottak a koronások kezelésére, és külföldről kértek segítséget. Eszközök és orvosok is érkeztek, Magyarország is adott 150 darab lélegeztetőt.
A súlyos állapotú koronás betegek túlélése jelentős részben azon múlik, van-e elég képzett szakember, aki figyelni tud rájuk, észreveszi, ha romlik az állapotuk, és az intenzíves ellátásban használt eszközöket is képes kezelni. Ha folyamatosan megosztanák az adatokat, az állampolgárok is nyomonkövethetnék a helyzetet.
Korábban közérdekű adatigényléssel próbáltunk információt szerezni a Nemzeti Népegészségyi Központtól, de azt állították, nem ismerik ezt az adatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyáltalán nem is reagált. Esetleg az új Országos Kórházi Főigazgatóságban bízhatunk, de még nem találtunk olyan kormányzati sajtóosztályt, ahol elárulták volna, milyen címen érhető el az újonnan létrejött állami szerv.
Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában meglepetésre 9500 kórházban ápolt fertőzöttről beszélt, miközben az operatív törzs adataiban 7500 szerepelt. Utólag azzal magyarázták, hogy hozzáadta a kórházban ápolt, covid-gyanús betegeket is. Addig nem lehetett tudni, hogy ez nem szerepel a statisztikában, rejtve maradt a kétezres plusz.
Ezen a héten már hiába kérdeztük a kormányinfón, nem árulták el, mennyi covid-gyanús beteg van a kórházakban. Ugyanígy nem olvasták be a tesztelésre vonatkozó kérdéseinket sem.
Ezeket küldtük: