Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Romániában, és az elemzők csak abban biztosak, hogy sok mindent nem lehet biztosra venni: a választást a koronavírus-járvány második hullámának kellős közepén tartják meg, a járványt kísérő válság pedig alaposan megtépázta a román gazdaságot is, és nehéz megmondani, hogyan hat ez a kormányzó jobbközép-liberális Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottságára.

A legtöbb előrejelzés szerint arra lehet számítani, hogy a PNL elnöke, a jelenlegi miniszterelnök Ludovic Orban maradhat a miniszterelnök a választás után is, de reményét, hogy erős felhatalmazással vághat neki a következő ciklusnak, jó eséllyel meghiusítja a járvány.

A Balkan Insight elemzésében is azt hangsúlyozza, hogy miután tavaly ősszel az addig kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormány bizalmatlansági indítvány hatására megbukott, Orban nagy tervekkel vágott bele a kormányzásba: kisebbségi kormánya élén többek között az államadósság csökkentését, és a számos uniós kritikát kiváltó, PSD-féle igazságügyi reform visszacsinálását ígérte. E utóbbi célt sikerült is nagyjából megvalósítani, ugyanakkor a járvány teljesen felforgatta a gazdasági kilátásokat.

A közvélemény-kutatásokból is látni, hogy a járvány hogyan hatott a PNL népszerűségére: míg év elején 43 százalékos támogatottsága volt, mostanra ez 30 százalék környékére csúszott vissza. Épp ezért a Balkan Insight elemzője szerint könnyen lehet, hogy Orban a liberális/reformista USR PLUS Szövetséget is be kell vegye a leendő kormánykoalícióba. Az USR PLUS a 2019-es EP-választásokra állt össze a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az egykori technokrata miniszterelnök, Dacian Cioloș által alapított Szabadság, Egység és Szolidaritás (PLUS) pártokból.

Az USR PLUS a legfiatalabb a nagyobb román pártok között, és EP-képviselői ugyanúgy a Macron-féle Renew Europe! frakcióban foglalnak helyet, mint a magyar Momentum képviselői. A párt korrupcióellenességgel és EU-párti üzenetekkel kampányolt, és a különféle felmérések szerint 18-23 százalékra számíthat vasárnap. Már a PNL-lel szimpatizáló államfő, Klaus Iohannis is beszélt arról, hogy elképzelhető a PNL-USR PLUS kormánykloalíció.

Az előrejelzések szerint a második helyre a korábban több alkalommal is kormányzó szociáldemokraták futhatnak be, akik 2019 óta több választáson (elnökválasztás, önkormányzati választások) is kellemetlen eredményeket értek el. Most 21-24 százalék közé mérték őket előzetesen, ami közel fele a 2016-os parlamenti választási eredményüknek, amikor 45 százalékkal taroltak. A Balkan Insight kiemeli, hogy csak egyetlen olyan közvélemény-kutató volt, ami a PNL-t és a PSD-t is 30 százalék fölé mérte, az összes többi intézetnél nagyobb volt a PNL előnye.

A járvány bekavar

Az egyik nagy kérdés, hogy hogyan hat majd a részvételre a járvány: az óvintézkedések miatt eleve a kampány is jóval visszafogottabb volt, és nem lehet tudni, hogy hányan döntenek majd úgy, hogy inkább nem kockáztatnak, és nem szavaznak a választáson. Azzal kapcsolatban pedig bizonytalanok az elemzők, hogy melyik párt profitálhat majd az alacsony részvételből.

Az amúgy, hogy Orban még egyáltalán hatalmon van, alighanem részben szintén a járványnak köszönhető: a tavaly novemberben beiktatott kormány februárban megbukott egy bizalmatlansági indítványon, és az addigi pénzügyminiszter, Florin Cîțu alakíthatott kormányt. Ez az új kormány is megbukott egy hónapon belül, amikor a bíróság elkaszálta az előrehozott választásokról szóló terveket. Ezután Orban tért vissza, és mivel ekkor már a koronavírus megjelent Romániában, széles parlamenti támogatást élvezett amúgy kisebbségben lévő kormánya.

Erről már Sergiu Gherghina, az University of Glasgow kutatója írt a London School of Economics Európai Intézetének blogján. Gherghina három olyan új tényezőre hívta fel a figyelmet a román politikából, melyek befolyásolhatják az idei választást.

Egyrészt több mint két évtized után ez az első olyan választás, amikor nem a PSD fut neki legnépszerűbb pártként egy választásnak, és a szociáldemokratáknak azért is küzdeniük kell, hogy továbbra is ők maradjanak a második legerősebb párt, a tavaly összeállt USR-PLUS ugyanis nagyon jön fel a nyakukra. A szocdemek azóta vannak mélyrepülésben, hogy 2017-ben úgy akartak változtatni a korrupcióellenes törvényeken, hogy a párt vezetője, Liviu Dragnea megússza a börtönbüntetést.

A lépést akkor heves tüntetések és nemzetközi felháborodás kísérték, Liviu Dragneát pedig végül 2019-ben már jogerősen is 3 és fél év börtönre ítélték. A helyére 2020 augusztusában lépő Marcel Ciolacunak pedig rendkívül kevés ideje volt arra, hogy felrázza a pártot a decemberi választásokra.

A liberálisok így 1990-es újraalakításuk óta először nyerhetnek meg egy választást: mint Gherghina írja, a pártot rengeteg törés, átalakulás és összeolvadás jellemezte az elmúlt három évtizedben, és sokáig a szocdemekkel közös szövetségben politizáltak.

A harmadik újdonság, hogy minden jel szerint a választások után ugyanaz alakíthat majd kormányt, aki eddig is vezette az országot. A rendszerváltást követő időszakban ugyanis szinte az összes parlamenti választás komoly változást hozott. (Egyetlen részleges kivétel, hogy 2012-ben a fél évvel korábban kinevezett ügyvivői kormány maradhatott hatalmon a választás után.)

Mire megy az RMDSZ?

Mivel a legtöbb előrejelzésben arra számítanak, hogy a PNL és az USR-Plus Szövetség képes lesz kormánykoalíciót alkotni, az elemzésekben kevesebb figyelem jut a kisebb pártokra, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) is. Az RMDSZ egy nemrég közzétett kutatás szerint 4,7 százalékon, azaz a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb alatt áll, de persze sokat számíthat, hogy hogyan alakul a részvétel majd országosan, és hogyan a magyarlakta területeken. (A román választási rendszerben amúgy a regionális pártok szereplését egy alternatív küszöb is segíti: az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek - mindenütt az országban - a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.)

A kampányban Gulyás Gergely és Szijjártó Péter is járt Erdélyben, de a járvány miatt nagyobb rendezvényeket nem lehetett tartani, így ezek a látogatások általában sajtótájékoztatókat jelentettek. A hivatalos magyarázat szerint végül ezért maradt el Orbán Viktor látogatása is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken adott interjút a Krónika című lapnak, és az MTI szemléje szerint ebben szóba került az is, hogy semmilyen alapjuk nincsen azoknak a spekulációknak, amelyek szerint az RMDSZ ugyanazokat a tárcákat: az egészségügyit, a környezetvédelmit és a kultúrát kapná, ha tagja lenne a következő kormánykoalíciónak, amelyeket már vezetett. Mint Kelemen fogalmazott,

„Ha ma le kellene ülni tárgyalni, ezek közül első körben egyet sem kérnénk. Ha azt mondanám, hogy nem gondolkodtunk a kormányzáson, akkor nem hinné el senki, ha azt, hogy pontosan tudjuk, mit lehet megcélozni, eléggé nagyképűen hangzana. Nem tudjuk, de van elképzelésünk, hogy egy koalícióban a következő négy évben körülbelül milyen területeket tudnánk megfelelő módon, szakértelemmel és hatékonyan irányítani."

Az RMDSZ elnöke szerint számukra mindig az jelenti a jó eredményt, ha a magyarság országos arányának megfelelő politikai képviseletet sikerül biztosítani, de ha alacsony román részvétel esetén a magyarok egy kicsivel nagyobb arányban vennének részt a választáson, akkor az arányosnál jobb eredmény is születhet.

Idén a magyar politikai szervezetek közös listán, az RMDSZ logója alatt indulnak a választáson, de az előrejelzések szerint még így sem biztos, hogy meglesz az öt százalékos küszöb az erdélyi pártnak, és az sem biztos, hogy a PNL-nek végül szüksége lesz az erdélyi magyar párt támogatására a kormányalakításhoz. De mint a cikk elején is hangsúlyoztuk, nem lehet még ilyen határozott kijelentéseket tenni.

Az RMDSZ mellett amúgy még három kisebb küzd a bejutásért: az egyik a Victor Ponta vezette PRO Romania, melyben elsősorban a szociáldemokrata pártból kiábrándult pár tucatnyi politikus szerepel, és amely főleg a PSD szavazóit próbálja átvonzani.

Sergiu Gherghina már említett elemzésében még egy fontos tényezőt említ: Romániában rengeteg a külföldön élő, külföldön dolgozó állampolgár szavaz. A külföldön élők körében pedig nagyon alacsony a PSD támogatottsága, viszont a legutóbbi EP-választáson lehetett látni, hogy kiugróan magas az USR-PLUS és a PNL népszerűsége. De nagy kérdés, hogy a világszerte bevezetett lezárások és korlátozások mennyire nehezítik majd meg a román állampolgárok dolgát a szavazásban, és idén hányan lesznek olyanok, akik külföldről szavaznak.