Szijjártó szerint Ukrajna támadást indított egy NATO-tagország nemzeti kisebbsége ellen
2020 december 01., 18:54
Az ukrán külügyminiszter szerint ők nem akarnak politikai harcot vívni Magyarországgal
Ukrajna nem érdekelt abban, hogy politikai harcot vívjon Magyarországgal - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn az RBK-Ukrajina hírportálnak.
A tárcavezető azt mondta, három okból nem akar Ukrajna Magyarországgal politikai összetűzésbe keveredni. „Először is, mert egy fontos szomszédország Közép-Európában, és mi is részesei vagyunk ennek a térségnek. Másodszor, mert egy NATO-tagország, és szeretnénk normálisan együttműködni Magyarországgal az euroatlanti integráció kérdésében. Harmadszor, mert az Európai Unió tagállama, amelynek álláspontja szintén fontos számunkra.”
A külügyminiszter szerint Ukrajna kapcsolatai Magyarországgal „nem nézhetők kizárólag egyik vagy másik, magyar érdekekkel szimpatizáló ukrán állampolgár tevékenységének a prizmáján keresztül”, és mindkét félnek tiszteletben kell tartania egymás jogszabályait és nemzeti érdekeit.
A miniszter elismerte, hogy több konfliktus is kipattant az Ukrajnában élő magyar kisebbség körül, de ennek szerinte az az oka, hogy mindkét országot „traumatizálja a történelmük”.
Mindkét fél „nagyon érzékenyen viszonyul minden olyan kérdéshez, amellyel a történelem betör a jelenbe, sőt meg akarja határozni a jövőt. Ezek a rejtett traumák érdekütközéseket okoznak. Ráadásul Magyarország általában nagyon ambiciózusan viselkedett az elmúlt években nemcsak az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokban, hanem számos más országgal és az Európai Unió egészével is” - tette hozzá a miniszter.
Az ukrán külügyminiszteri nyilatkozat előzménye, hogy november 30-án házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének lakásán is. A házkutatások során - a KMKSZ tájékoztatása szerint - a kelet-ukrajnai zaporizzsjai bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával indított büntetőügyre hivatkozó döntése alapján olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése.
Egy nappal később került napvilágra, hogy az SZBU vizsgálatot indított amiatt, hogy a kárpátaljai Szürte településen az október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők az ünnepélyes beiktatási ülésen - még november 21-én - elénekelték a magyar himnuszt.
Ezt megelőzően, november 24-én nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány október végén beleavatkozott az ukrajnai önkormányzati választásokba. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosát három évre ki is tiltották Ukrajna területéről.
Erre válaszolva Szijjártó Péter a NATO-külügyminiszterek konferenciáján kijelentette, hogy Ukrajna támadást indított egy NATO-tagállam nemzeti kisebbsége ellen, és arra kérte az atlanti szervezet tagállamait, mutassák ki szolidaritásukat. Szijjártó arról is beszélt, hogy a történtek bőven elegendő okot szolgáltatnak ahhoz, hogy Magyarország továbbra is hátráltassa a NATO és Ukrajna közeledését.
Az elmúlt időszakok történései miatt mindkét külügyminiszter bekérette hivatalába a másik ország nagykövetét, hogy kifejezze tiltakozását. (MTI)