Eddig rendre szerdánként frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi halálozások adatait. A KSH heti bontásban, nemek és korcsoportok szerint rendezi a haláleseteket. Most jött volna a 47. hét, a november 16-22. közötti időszak. De nem frissültek a számok. Sem a megszokott szerdai napon, sem csütörtökön, a munkaidő végéig.
Pedig ez a koronavírus hazai történetének legrejtélyesebb hete volt.
Kérdeztük a KSH-t, hogy mi történt, de nem kaptunk választ. Arra sem, hogy mikor frissítik az adatokat. (UPDATE: A KSH honlapja szerint pénteken frissülnek az adatok.)
A kérdéses hét előtti időszakban, október végétől-november elejétől kezdett el igazán meredeken emelkedni a koronavírus áldozatainak hivatalosan jelentett száma. Aztán előbb belassított a halálozás növekedése (ez volt a 46. hét), majd a következő, 47. héten lényegében stagnált. Meglepő módon szinte teljesen ugyanannyi halálesetet jelentettek hivatalosan, mint az előző héten.
(A számokat egy nappal elcsúsztattuk, mert az operatív törzs elvileg az előző napi áldozatokat jelenti be reggel.)
Ez természetesen alapvetően jó hír lett volna, de a hirtelen stagnálás egyáltalán nem következett a kórházban ápoltak és lélegeztetőn lévők számából, mert azok a mutatók emelkedtek. Utólag kiderült, hogy nem is arról volt szó, hogy tetőzött az áldozatok száma, mert a következő hetekben megint meredek emelkedés jött.
A hivatalos számok egyszerűen nem voltak beilleszthetőek sehogyan sem az egyébként szintén a hivatalos számok alapján felrajzolt trendekbe. Annak idején próbáltunk rá magyarázatot találni, de nem igazán sikerült, orvosok is talánynak nevezték a stagnálást.
A KSH adatainak azért lenne jelentősége, mert kiderülne belőle, hogy a magyarországi összhalálozási adatokban is volt-e ilyen stagnálás, vagy csak a koronavírusról szóló napi jelentésekben.
Amikor múlt szerdán a KSH még a megszokott időpontban publikálta adatokat, abból már az volt kiolvasható, hogy a 46. hét volt az elmúlt öt év leghalálosabb hete. 52 százalékkal többen hunytak el, mint az előző öt év hasonló időszakának átlaga.
És nagyra nyílt az olló az elmúlt öt év átlagához képest számolt halálozási többlet (1244) és az azon a héten hivatalosan jelentett koronavírus áldozatok (697) között.
A 46. heti adatokkal így nézett ki mindez:
Ilyen nagy különbség ha nem is gyakori, de előfordult más országoknál is, tavasszal például Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában, most ősszel Bulgáriában vagy Lengyelországban.
A 47. héten várhatóan még nagyobb lesz a különbség a többlethalálozás és a járvány hivatalosan jelentett, ekkor stagnáló számai között. Ha frissít valamikor a KSH, ez kiderül majd.
Miután most novemberben a járványon kívül nem nagyon volt más ok, ami az átlagosnál jelentősebben emelné a halálozások számát (influenza még nincs), feltételezhető, hogy sok covidos áldozat nem került be a hivatalos statisztikába, vélhetően azért, mert nem is tesztelték őket. Az is előfordulhat, hogy a járványstatisztika is megcsúszott. Ahogy az is magyarázat lehet, hogy súlyos, nem covidos betegek ellátása is akadozik a járványüzemmódra átállított egészségügyben.