Koronavírus-számok Magyarországon 06.23.
Elhunytak + 8 Σ 29 971
Kórházban - 40 Σ 241
Fertőzöttek + 91 Σ 807 775
Tesztek + 10 710 Σ 6 073 516
Oltottak + 10 483 Σ 5 431 713
A legújabb trendek

A budapesti fertőzöttek valamivel kisebb eséllyel halnak bele a koronavírusba, mint a vidékiek

2020 december 23., szerda 5:00

Tavasszal a regisztrált koronavírusos fertőzöttek jóval nagyobb arányban haltak meg Budapesten, mint az ország többi részén. Ha a járvány teljes időszakát nézzük, valamivel még mindig rosszabb a budapesti adat, de a második hullámban éppen fordított a helyzet: Budapesten kedvezőbbek a számok.

Augusztus 20-a óta 57218 fertőzöttet azonosítottak Budapesten, közülük 1324-en haltak meg. Vidéken 244148 esetre 6529 elhunyt jutott.

Vagyis a fővárosban 2,31, az ország többi részén pedig 2,67 százalékos a halálozási arány. „A vidék” halálozási szempontból nem homogén kategória, egész más az átlagember egészségi állapota Miskolcon és Sopronban, ahogy a várható élettartam is más egy zsákfaluban és egy nagyvárosban. Mégis kénytelenek vagyunk ennél az összevetésnél maradni, mert az operatív törzs csak a fertőzöttségi adatokat közli megyékre bontva, a halálozást nem.

Ha tehát vidéken is a budapesti halálozási arány teljesülne, 880-nal kevesebb áldozata lenne a járványnak. Ha pedig Budapesten is olyan arányban veszítenék el a betegeket, mint az ország többi részén, 206-tal többen haltak volna meg. Nehéz erre a különbségre biztos magyarázatot találni. Lehet, hogy Budapesten egyszerűen több fertőzöttet szűrtek ki, akár tünetmenteseket vagy olyanokat, akik enyhe tüneteket mutattak. Mivel ők könnyen átvészelik a fertőzést, lenyomják a halálozási arányszámot.

Szerepe lehet az egészségügyi ellátásnak is. Kulcsfontosságú a súlyos covidos betegek túlélése szempontjából, hogy mennyi intenzív terápiás szakorvos és szakápoló van mellettük. Minél kevesebb beteg jut egy-egy kórházi dolgozóra, annál jobban tudnak figyelni rájuk, és észlelni tudják, ha romlik az állapotuk. Az sem mindegy, mennyien esnek ki a fertőzés miatt a munkából, és emiatt mekkora teher hárul a bevethető orvosokra és ápolókra.

Előfordulhat, hogy a budapesti orvosok több tapasztalatot gyűjtöttek az első, enyhébb járványhullám alatt, amit fel tudtak használni ősszel. Egy vidéki kórház orvosa arról beszélt egy novemberi webinaron, hogy sokszor a betegágy mellett kell olyan döntéseket hozni, aminek nagyon ellentmondásos az irodalma, nincsenek egyértelmű vezérfonalak. „Nem elég arról dönteni, hogy ki az, akinek jut hely, ki az, akinek nem, hanem még döntsünk arról is, hogy most megpróbáljuk-e ezt a gyógyszert, kinek adjuk azt a pár remdesivirt, ami van, miért izguljunk leginkább”.

Akkor kerülhetnénk közelebb az igazsághoz, ha a kormány részletesebb adatokat közölne a járványról. Nem tudjuk megítélni, mekkora szerepe lehet a tesztelésnek, mert erről csak összesített statisztikát közölnek, fogalmunk sincs, hány embertől vettek mintát Budapesten és máshol.

Az egészségügyi ellátásból fakadó különbségről is nehéz biztosat állítani, amíg nem tudjuk, milyen eredményességgel mentik meg a koronás betegeket a különböző kórházakban. Az orvosok és ápolók is hatékonyabbak lehetnének, ha tudnák, hol, milyen módszer vált be, mit lenne érdemes átvenniük. Egy Angliában dolgozó intenzív terápiás szakorvos azt mondta, magyarországi kollégáinak úgy kell dolgozniuk, mint egy pilótának, akinek jelzőfények nélkül kell megtalálnia a leszállópályát. „Lehet, hogy szerencséje lesz, de azért az intenzívterápiában a szerencsefaktort érdemes minimalizálni.”

Korábban orvosok is próbáltak egymástól adatokat szerezni, de végül nem hozhatták nyilvánosságra, mert a kormány által létrehozott szakmai kollégium külön felhívást tett közzé, nehogy bárkinek információt adjanak. Valamivel könnyebb lenne a helyzet, ha legalább a megyei halálozási adatokat ismernénk, mert akkor tudnánk megyei halálozási arányokat számolni, és talán következtetni tudnánk egy-egy nagyobb megyei kórház állapotára.

A Nemzeti Népegészségügyi Központtól hiába kértünk adatokat, azt állították, nem rendelkeznek vele. Ugyanezt válaszolták a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérdéseire is, ezért a napokban pert indítottak a számokért.

A halálozási arányt más környezeti tényezők is befolyásolhatják. A légszennyezés annyira jelentős kockázat, hogy egy novemberben megjelent kutatás szerint Magyarországon a koronavírus okozta halálesetek 25 százaléka erre vezethető vissza (Európában 19 százaléka). Ezzel viszont azért nehéz mit kezdeni, mert még egy városon belül is nagyon eltérő lehet, hol, miyen minőségű levegőt szívnak az emberek, ráadásul az aktuális időjárási, közlekedési viszonyok is meghatározzák.