Sorra tiltja le a Twitter és a Facebook a szélsőjobbos gyűlölködőket, és most hiába menekülnek

INTERNET
2021 január 11., 15:07

Az Apple és a Google is eltávolította elérhető appjai közül a Parlert, a platformot, ahol Trump szélsőséges hívei a Capitolium lerohanását szervezték, és ahol egy ideje a félreértelmezett szólásszabadság hívei gyülekeznek, főleg olyanok, akiket kitiltottak a nagyobb közösségi oldalakról, Twitterről és Facebookról. Vasárnapi hírek szerint meglehet, hogy nemcsak az appstore-okból, de egy időre a netről is eltűnik az alkalmazás, ugyanis a Parler szervereit üzemeltető Amazon Web Services bejelentette, hogy az erőszakos tartalom és a megfelelő moderáció hiánya miatt nem biztosítják a jövőben a cég számára a szolgáltatást. A platform felhasználói - mint oly sokszor - most is azt hangoztatják, ez a szólásszabadság megsértése.

Mióta világszerte megerősödött a szélsőjobb, és az internet sötét bugyrainak köszönhetően megnőtt az összeesküvés-hívő, incel, és egyéb, a gyűlöletből táplálkozó csoportok száma (vagy talán csak a hangerejük), azóta hangoztatják, hogy a Facebook és a Twitter csak a nekik tetsző posztokat tűrik meg, és mindenkit tiltanak, aki az elfogadott narratívától eltérő véleményt fogalmaz meg. Bár a Facebook és a Twitter is jelentős lemaradásban van, és azzal szemben, amit a kitiltottak állítanak, valójában túlságosan is sokáig megtűrte a gyűlöletbeszédet és a hazugságok terjesztését, most, Trump bukása és a Capitoliumban történt erőszakos cselekmények után újult erővel kezdték kitiltani azokat, akiknek a posztjait többé nem szeretnék az oldalaikon látni. Köztük van maga Trump is.

Tüntetők hatolnak be a Capitoliumba, ahova egyébként a koronavírus-járvány miatt csak szigorú intézkedések mellett lehet bemenni.
photo_camera Tüntetők hatolnak be a Capitoliumba, ahova egyébként a koronavírus-járvány miatt csak szigorú intézkedések mellett lehet bemenni. Fotó: WIN MCNAMEE/AFP

Ahogy az várható volt, a döntést óriási felháborodás fogadta az ügy kárvallottjai részéről. De nemcsak az amerikaiak háborognak, hétfő délelőtt Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára is kifakadt Twitteren. Azt nehezményezte, hogy majdnem 200 követője tűnt el, mint írja, magyarázat nélkül. „A Big Tech a toleranciát és a sokszínűséget hirdeti, de csak a szájuk jár” - írja keserűen a fideszes politikus, aki egyébként is szeret Twitteren elküldeni mindenkit a francba, aki mást gondol, mint ő maga és/vagy a magyar kormány.

link Forrás

Egy másik kormányközeli személyt is megrendített a Twitter új politikája: Boris Kalnoky magyar származású újságíró, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Média Iskolájának műhelyvezetője is arról twittelt, drasztikusan csökkent követői száma. Fel is tette a kérdést, hogy vajon mi történt, mire egyik kommentelője jelezte, hogy a Twitter sok szélsőjobboldali felhasználó fiókját törölte az elmúlt napokban.

De mi az a Parler, és miért lett most hirtelen ilyen fontos egy bizonyos réteg számára?

A platform nem volt különösebben ismert egészen november 8-áig, amikor is bejelentették, hogy Joe Biden nyerte az amerikai elnökválasztást. Azóta viszont rengetegen regisztráltak, annyian, hogy szombat reggel a Parler volt a leggyakrabban letöltött ingyenes alkalmazás iPhone-ra.

A Parlert 2018-ban alapították, felhasználói szempontból leginkább a Twitter és az Instagram keveréke, lehet lájkolni, újraosztani posztokat, vannak követők és lájkok is. Saját megfogalmazásuk szerint egy olyan közösségi oldal, ahol az embereket nem függesztik fel azért, mert a mainstreamtől eltérő véleményt fogalmaznak meg, és ahol mindenki szabadon fejezheti ki magát. A Parler főleg azután kezdett felpörögni, hogy olyan közismert személyiségek regisztráltak, mint a Fox News egyik házigazdája, Sean Hannity, a rádiós Mark Levin, a szélsőjobboldali aktivista Laura Loomer, vagy Ted Cruz republikánus szenátor. Úgy tűnik azonban, hiába lett a Parler „a szabadság szigete”, sokan nehezen válnak meg Twitter- és Facebook-fiókjuktól.

A Parler Biden győzelme után egy alternatív valóságot állított fel, a legsúlyosabb összeesküvés-elméletek öntötték el a felhasználók hírfolyamát, melyekben arról értekeztek, hogy elcsalták az elnökválasztást, melynek valódi győztese Donald Trump. De nemcsak az álhírek tematizálják a platformot. Itt nyugodtan lehet a legsúlyosabb tartalmat is tolni, egy horogkeresztért, zsidózásért, az n betűs szó használatáért semmilyen retorzió nem éri a felhasználót. Az antiszemita megnyilvánulásokat figyelő amerikai zsidó szervezet, az Anti-Defamation League (ADL) jelentése szerint a neofasiszta Proud Boys és a tényleg mélységesen kretén összeesküvés-elméleteket hirdető QAnon-mozgalom tagjai is itt ontják magukból saját igazságukat. A jelentés szerint a Parleren helyet kap a holokauszttagadás, az antiszemitizmus, a rasszizmus és a fanatizmus számos más formája is. Arról is írnak, egyértelmű, hogy a nagyobb, Trump melletti, erőszakos felvonulásokat és a Capitolium lerohanását is részben itt szervezték.

A Parlert Rebekah Mercer, John Matze és Jared Thomson alapította. A 47 éves Mercer bőkezű támogatója a republikánusoknak, vagyonát örökölte. Saját bevallása szerint a szólásszabadság híveként a kiegyensúlyozott közbeszédet szeretné elősegíteni. Ugyanakkor olyan közösségi oldalt szeretett volna létrehozni, ahol megvédik a felhasználók személyes adatait. Ő egyébként annak a Robert Mercernek a lánya, aki a választókat a fél világon manipuláló Cambridge Analytica egyik társalapítója volt.

„A nagy big tech összeesküvés”

Hogy most mi lesz a Parler sorsa, egyelőre kérdés, elsősorban azért, mert nem tudni, talál-e magának másik szolgáltatót az Amazon helyett. „A big tech tényleg ki akarja nyírni a szabad versenyt” - írta SMS-ben a New York Times-nak John Matze, a cég ügyvezetője. „Nagyon sok a tennivalóm a következő 24 órában, hogy biztosítsam, hogy egyetlen felhasználó adatait se töröljék örökre az internetről”. Matze közleményt adott ki, melyben arról ír, hogy a techóriások összejátszottak, hogy „teljesen eltüntessék a szólásszabadságot az internetről”. Úgy véli, a Parler nagyjából egy hétig lesz elérhetetlen, de a cég készült az Amazon lépésére, így nincsenek teljesen kiszolgáltatva nekik, és egy ideje már kerestek másik hosztot a szervereiknek.

A gyűlölet pöcegödrei

Nem ez az egyetlen platform, ami a Facebook és a Twitter helyett próbál alternatívát kínálni azoknak, akik képtelenek, vagy nem akarják betartani az oldalak szabályzatát. A hasonló elképzelés alapján indult oldalakról, mint a 8chan vagy a Gab, már kiderült, hogy nem a szabadság fellegváraivá, hanem tömeggyilkosok keltetőjévé váltak. A 8chanen teljesedett ki a QAnon is, a mozgalom, melynek egyik ismert támogatóját, az arizonai Jacob Anthony Chansley-t, ismertebb nevén Jake Angelit, azaz a Sámánt is letartóztatták, miután a Capitoliumban garázdálkodott. Itt szerveződnek az incelek is, és a christchurch-i lövöldöző is itt tette közzé manifesztóját. Robert Bowers, aki 2018-ban berontott egy pittsburghi zsinagógába, és „halál a zsidókra” kiáltással tüzet nyitott a hívőkre, elsősorban a Gab-on osztotta meg nézeteit.

photo_camera Fotó: Gab/Imgur

A Capitoliumban történtek nemcsak a Facebooknál és a Twitternél hoztak változásokat. Az élő videostreaming szolgáltatást nyújtó DLive, amelyet a Capitoliumba betörő tömeg használt közvetítésre, pénteken közölte, hogy több mint 100 csatornát függesztettek fel, és az erőszakban részt vevők több mint 100 korábbi közvetítését törölték. Más, a szélsőjobboldali influenszerek által kedvelt platform, így a CloutHub és a MyMilitia változtattak szabályzatukon, hogy könnyebben tilthassák azokat, akik erőszakkal fenyegetőznek.

Bár ezek az alternatív közösségi oldalak megerősödni sosem tudtak igazán, nagyon is valós fenyegetést jelentenek. A marginálisnak tűnő fórumok, csetcsoportok óriási fordulatszámon pörgetik a gyűlöletet, és több alkalommal bizonyosodott be, hogy későbbi tömeggyilkosok kaptak itt támogatást a közösség tagjaitól. Arról, hogy mi megy ezekben, nemrégiben Talia Lavin írt egy elég alapos könyvet, melynek tanulságairól mi is hosszabban írtunk.