Van olyan óvoda, ahova közmunkások mennek be a gyerekekre vigyázni

• Az óvodapedagógusok és a bölcsődei kisgyermeknevelők jobban ki vannak téve a vírusnak, ugyanis ilyen pici gyerekekkel lehetetlen távolságot tartani.
• A krónikus beteg, idős dolgozók mégis csak álmodozhatnak arról, hogy otthon maradjanak, mert ha ők kiesnek, akkor nincs, aki a gyerekekkel legyen.
• Olyan kevesen vannak, hogy ha néhányan megbegetszenek, akkor a pedagógushiány miatt bölcsődéket és az óvodákat kell ideiglenesen bezárni
• Van, ahol már a közmunkásokat küldi be az önkormányzat, hogy legyen valaki a gyerekekkel.

Nagyon keveset hallani arról, hogy az óvodákban és a bölcsődékben mi a helyzet, pedig az ottani pedagógusok még inkább ki vannak téve a vírusnak, mert még kevésbé lehet távolságot tartani a gyerekektől.

„Lehetetlen távolságot tartani 3 és 7 éves gyerekekkel, teljesen életszerűtlen. Egyébként azért is, mert a szabvány szerinti 50 négyzetméteres óvodai csoportszobában 25 vagy annál 20 százalékkal több, azaz 30 gyerek tartózkodása is megengedett” - magyarázza a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin.

Bár az országos statisztikák valamiért nem nyilvánosak, Fábián Katalin úgy értesült, hogy sok óvodában találtak fertőzött pedagógusokat az önkormányzati és országos tesztelések során, emiatt ideiglenesen be is kellett zárni óvodákat és óvodai csoportokat is. Volt olyan összevont intézmény, ahol 14 fertőzött dolgozót találtak.

További problémát jelent, hogy maszkokat nem biztosítanak az önkormányzatok a pedagógusoknak, és vissza is utasítják, ha az intézményvezető kifejezetten kéri azokat.

Az óvodapedagógusok nagyon félnek, de nem csak a megfertőződéstől, hanem attól is, hogy ha megbetegednek, akkor az amúgy is csekély fizetésüknek (pályakezdők esetében 230 ezer bruttó) csak a 60 százalékát kapják meg táppénzként, ugyanis külön bürokratikus eljárás keretében csak elbírálási kérelem alapján lehet megkapni a táppénz további 40 százalékát.

Fábián Katalin azt mondja, hogy az általa megkérdezett intézményekben a mai napig senki nem kapta még meg a teljes összeget.Az egyébként sem rózsás helyzetet pedig még két kormányrendelet is nehezíti, amiknek súlyos következményei lehetnek a gyerekekre nézve. Az egyik, hogy a gyerekek a 6 éves kort elérve automatikusan iskolába kell menniük, kivéve ha a szülő szakszolgálati, vagy intézményi véleménnyel felvértezve január 15-ig kérelmet nyújt be az Oktatási Hivatalnak, hogy a gyermeke további 1 évig óvodában maradhasson. A kérelmet azonban nem szakvélemény alapján, hanem adminisztratív módon bírálják el. A korábbi gyakorlattal szemben az óvodának nincs joga a gyermekről szakvéleményt alkotni, illetve az óvodában maradásról dönteni. Ez a koronavírus árnyékában még inkább aggályos.

„Az óvodai bezárások miatt a gyerekek kiesnek az iskolára való felkészítési folyamatból, ami óriási hiányosságokhoz vezet. A rendeletnek köszönhetően a korábbinál kevesebb gyermek maradhat 1 évvel tovább az óvodában, így véleményem szerint az iskolaéretlen gyermekek száma tovább növekszik majd” - mondja Fábián Katalin.

A másik kormányrendelettel a szakképzett óvodapedagógusok hiányát próbálták orvosolni, amiből azt lett, hogy a „a gyermekek felügyeletét, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja”, magyarán szakképzetlen személy is lehet a gyerekekkel, ami Fábián Katalin szerint elfogadhatatlan.

„Tudok olyan vidéki óvodáról, ahol egy csoportban egyáltalán nincs óvodapedagógus, mert senki nem vállalja a munkát hátrányos helyzetű gyerekekkel. Egy másik, háromcsoportos óvodában egyetlen végzett pedagógus van, az önkormányzat pedig már közmunkásokat küld be a gyerekekhez, hogy legyen velük valaki” - mondja.

Ennek pedig gyakorlati hatásai is vannak a gyerekek fejlődésére nézve, ugyanis a kevés számú pedagógusnak nem lesz ideje egyéni fejlesztésre, amit egy képzetlen asszisztens nyilvánvalóan nem fog tudni elvégezni helyettük. Éppen a kevés számú óvodapedagógus az oka annak, hogy az idős vagy krónikus betegségben szenvedő pedagógusoknak esélyük sincs otthon maradni, mert akkor végképp nem lenne kinek bemenni a gyerekekhez. Arról nem is beszélve, hogy működésképtelenné válnak az óvodai csoportok, amint egy pedagógus megbetegszik.

A bölcsődékben valamivel jobb a helyzet

Bár a bölcsődékben sem oldható meg szinte egyáltalán a gyerekekkel való testi kontaktus elkerülése, a Magyar Bölcsődék Egyesülete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) jobb állapotokról számolt be, mint amilyenek az óvodákban vannak.

Mindkét szervezet úgy tudja, hogy a higiéniai feltételeket a fenntartók a legtöbb helyen biztosítják, és az országos tesztelés során is az derült ki, hogy a bölcsődékben dolgozók kisebb arányban fertőződtek meg, mint például az óvodapedagógusok. A BDDSZ elnöke, Szűcs Viktória szerint ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a higiéniának mindig is óriási szerepe volt a bölcsődékben, ugyanis a '90-es évek derekáig még az egészségügyhöz tartoztak, azok az ismeretek pedig nem vesztek el.

Szűcs Viktória szerint bár az intézményvezetők igyekeztek tekintettel lenni a krónikus betegekre, és más munka biztosítása mellett helyettesíteni őket, de ez a második hullámra néhány esetet kivéve tarthatatlanná vált, mert ennyi ideig nem nélkülözhették a kisgyermeknevelőket. Így a krónikus beteg, idős kisgyermeknevelők is kényszerhelyzetbe kerültek, ha nem akarták elveszíteni az állásukat. A BDDSZ nem kapott jelzést arról, hogy a krónikus beteg kisgyermeknevelők tömegével tiltakoztak volna a munkába állás ellen.

Péntek Ágnes, a Magyar Bölcsődék Egyesülete alelnöke is úgy látja, hogy noha a kisgyermeknevelők félnek a koronavírustól, mégis akkora bennük a szakmai elkötelezettség, hogy készségesen bejárnak dolgozni, mert tudják, hogy ha bezárják a bölcsődéket, akkor a szülők sem fognak tudni dolgozni.

A megbetegedések miatt azonban több budapesti és vidéki bölcsőde bezárt ideiglenesen, volt, ahol azért, mert minden kisgyermeknevelő kidőlt. Szűcs Viktória több olyan kisgyermeknevelőről is tud, akik elindították az igénylést a száz százalékos táppénzre, de mivel ez nem egy egyszerű eljárás, a számításaik szerint több hónap is eltelhet, mire megkapják. Ezért egyelőre nem hallott olyanról, akinek elfogadták vagy elutasították volna a kérelmét. Ugyanakkor szerinte a folyamat több ponton is könnyen elbukhat, például ott, ahol az intézményvezetőknek nyilatkozniuk kell, hogy valóban a bölcsődében fertőződött meg a dolgozó.

„Nem vagyok benne biztos, hogy ezt minden intézményvezető lenyilatkozza, mert ha igen, akkor rögtön jöhet a kérdés, hogy eleget tettek-e a védekezésért” - mondja.

Szerinte a vakcinálásnál is lehetnek majd gondok, ugyanis a jelenleg ismert oltási terv alapján nem egyértelmű, hogy a bölcsődei dolgozók melyik kategóriába esnek. A második körben beoltandó szociális ellátásban dolgozókhoz kapcsolódó leírás nem utal egyértelműen a bölcsődei dolgozókra, és volt már olyan is a veszélyhelyzet időszakában, hogy az oktatáshoz sorolták a bölcsődéket, például a tesztelés során. De ugyanígy tartozhat akár a gyermekjóléthez és a gyermekvédelemhez is.

Bár az oltási tervből ez egyáltalán nem derül ki egyértelműen a szon.hu-n megjelent cikk szerint elkezdték beoltani a Nyíregyházi Gyermekjóléti Alapellátási Intézmény dolgozóit, köztük az egyik bölcsődének a szakácsnőjével, így ebből arra lehet következtetni, hogy a bölcsődei dolgozók a szociális szférába tartoznak az oltás során.