Akinek nem volt ideje egy hosszabb cikk elolvasásásra napközben arról, hogy a kormány és annak feje hogyan tolja le magáról a felelősséget egy olyan járvány kezelésében, amiben elhunyt több mint 11 ezer ember, az este pótolhatja.
Nem néztem végig az összes ország összes statisztikáját, de aligha van még egy ország, ahol mindössze 573 új fertőzöttet találtak egy nap alatt, de a korábbi betegekből ugyanazon a napon elhunyt 111 ember. Ezt jelentette kedden reggel a magyar operatív törzs.
Azért is lehet ilyen kevés új fertőzött, mert a hétvégén nagyon kevés tesztet végeztek, ezek eredménye most érkezett meg. De az is igaz, hogy már egyértelműen a második hullám erősen lecsengő szakaszában vagyunk. Ez alapján akár már a fokozatos lazítást is tervezhetné a kormány, de ez most aligha történik meg. Több országban is már a járvány harmadik hulláma tombol, rekord fertőzöttszámmal és halálozással.
Ez magyarázhatja, hogy itthon a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége sem számít nyitásra pünkösdig, ami idén május 23-ára esik.
Az operatív törzs napközbeni „tájékoztatóján” egy kérdésre válaszolva kiderült, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos jól érzi magát a védőoltás beadása után.
A vakcináról egyéb jó híreket nem osztottak meg. Oltóanyagból egyelőre továbbra sincs sok, ráadásul a Pfizer-vakcinából ezen a héten a korábbinál is kevesebb érkezik. A cég állítása szerint azért van erre szükség, mert átállítják a gyártósort, hogy növeljék a termelést. Az átmeneti csökkentés után február végétől így jóval több vakcinát tudnak majd szállítani. Magyarországon ez úgy néz ki, hogy 39 ezer ember oltására elegendő vakcina érkezett a múlt év végén, ennek az évnek az elején hetente. Miután a múlt hét óta itthon is engedélyezték, hogy egy ampullából ne 5, hanem 6 embert oltasanak, így 39 000 helyett már 47 000 embert lehetett beoltani egy szállítmánnyal. Ezen a hét viszont csak annyi jön, amennyi 35 685 ember oltására elég.
Eddig összesen 129 860 embernek elegendő vakcina érkezett, ebből tegnapra sikerült beadni majdnem az összeset. Arról nem tudni, hogy a szintén európai engedéllyel rendelkező Modernából mennyi érkezik a héten. Egyelőre nem ez segíti a tömeges oltást, múlt héten mindössze 3600 ember oltásához elegendő vakcina érkezett.
Hogy pontosan milyen ütemezésben érkeznek a vakcinaszállítmányok a brüsszeli beszerzésből, azt a magyar kormány eddig nem árulta el, csak annyit, hogy ha csak arra várnánk, akkor szeptemberig sem lehetne feloldani a szigorításokat. Ennek némileg ellent mond, hogy az Európai Bizottság azt várja el a tagállamoktól, hogy nyárig oltsák be a felnőtt lakosság 70 százalékát. Korábbi hírek szerint az EU-s beszerzésből érkező oltóanyagszállításban áprilistól lenne egy nagy ugrás, Orbán is erről beszélt még azelőtt, hogy brüsszelezni kezdett. Sokat javíthat a helyzeten, ha január 29-én engedélyt kap az AstraZeneca oltóanyaga is, a Pfizer pedig valóban felpörgeti a gyártást márciustól.
A vakcináról szóló politikai vita itthon nem csitul, most a Miniszterelnökség államtitkára közölte, hogy az ellenzék oltásellenes. A vita az orosz és a kínai vakcinákról szól. Utóbbi olyan mennyiségben érkezhetne, ami jelentősen felgyorsítaná a magyarok beoltását, csakhogy nincs engedélye a magyar hatóságoktól. Ehhez alapos vizsgálatokra van szükség, nem elég, ha Orbán Viktor 1-2 napos határidőt ad az engedélyre. Hogy mit lehet tudni a kínai vakcinákról, azt a Qubit foglalta össze.
Az orosz vakcinát is vizsgálják a magyar hatóságok, Szijjártó Péter optimista az ügyben, bejelentette, hogy most is éppen gyárlátogatáson vannak szakemberek Oroszországban. Azt nem említette, hogy ilyen már korábban is történt, és innentől sem 1-2 nap, amíg engedélyezik a vakcinát. Egy másik orosz vakcinát a gyártói 100 százalékos hatékonyságúra jelentettek, de azért itt érdekesek lesznek a további részletek is, például az, hogy hány embernek adták be.
Miközben Európában jelenleg kevés a vakcina, a WHO igazgatója arra figyelmeztet, hogy még így is hamarabb kaphatnak majd védőoltást a gazdagabb országokban élő egészséges fiatalok, mint a szegényebb országokban élő veszélyeztetett emberek.
Van néhány nyugatalanító új kutatás. Az egyik egy brit felmérés, eszerint a kórházban ápolt koronavírusos betegek 29,4 százaléka került vissza a kórházba az első hazaengedését követő 140 napon belül, 12,3 százalékuk meghalt. A másik egy bolgár eset, amikor kimutatták, hogy a méhen belül fertőződött meg a magzat koronavírussal, ezért két héttel előrébb is hozták a szülést.
Magyar kutatók ugyanakkor azt vizsgálták, hogy az iPhone-ok publikus adatai mit árulnak el az európai járványkorlátozások sikerességéről.