Meglepő volt, amikor múlt héten Szentpétervárról indult útnak egy kamion Magyarország felé, telepakolva orosz vakcinával, hiszen az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakemberei korábban csak a moszkvai oltóanyaggyárat ellenőrizték.

Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón elárulta, hogy a szentpétervári gyárat csütörtöktől vizsgálják a szakértők, és jövő héten egy másik helyszínt is felkeresnek.A kedden érkezett szállítmányt még nem használják, Müller Cecília tisztifőorvos azt mondta, előbb megvizsgálják. A szokásos eljárás szerint előbb ellenőrzik a gyárat, utána fogadnak onnan szállítmányt, korábban ez így is történt a kínai és az orosz vakcina esetében is.

Bár a kormánykommunikáció nagy hangsúlyt fektetett a szentpétervári kamion indulásának és érkezésének bemutatására, nem teljesen világos, hogyan számolják az adagokat. Feltehetően ötvenezer ember oltására elegendő vakcina jött a kamionnal, de Szijjártó Péter külügyminiszer azt mondta, „100 ezer magyar ember első körös oltását” biztosítják belőle. Ez úgy hangzik, mintha mind a százezret beadnák, a második kört pedig majd egy későbbi szállítmányból oldanák meg. De a Szputnyikból nem pont ugyanazt adják be első és második alkalommal: két különböző adenovírust használnak.

Érdeklődtünk arról is, miért késnek az orosz vakcinaszállítmányok, de ezt a kérdésünket nem olvasták be. Az Inforádiónak viszont Gulyás azt mondta, Moszkvának egyelőre nem kellett indokolnia a csúszást, mert „februárra, márciusra és áprilisra vállalt szállítást, és még nincs vége februárnak. (...) Azt reméljük, hogy február végéig az oroszok tudják teljesíteni, amit vállaltak, de azt jelezték, ha minimális csúszás van, akkor márciusban ezt is be tudják hozni. (...) Az oroszok alapvetően tartani fogják a menetrendet. Ha februárban van bármilyen mulasztás vagy csúszás, akkor azt március végéig teljes egészében pótolni fogják”.

Nyilvános vakcinaszerződés híján nem tudjuk pontosan, mikorra, mennyi oltóanyagot ígértek az oroszok, de a szerződés aláírásakor, január 22-én Szijjártó azt mondta, 30 napon belül leszállítanak 600 ezer adagot.

Ehhez képest február 22-ig 45 600 adag érkezett, és ha hozzáadjuk a kedden érkezett 100 ezret, még mindig csak 145 600-nál tartunk. Ha Szijjártó tévedésből mondott 30 napot, és valójában február végéig ígértek 600 ezret, akkor is 454 400 adagnak kellene érkeznie vasárnapig.

Közérdekű adat? Igen. Megmondják, kinél van meg? Nem.

A kínai Sinopharm szállítási menetrendje sem nyilvános, de kérdésünkre Gulyás most elárulta, hogy februárra, márciusra és áprilisra 500-500 ezer adagot ígértek, májusra pedig 3,5 milliót.

Februárban végül valamivel több, 550 ezer adag érkezett, amit most Gulyás is kiemelt, bár korábban, a szerződés megkötése előtt Orbán Viktor és ő is egymilliós első szállítmánnyal kecsegtetett.

A szerződések annak ellenére sem nyilvánosak, hogy Gulyás 2009 novemberében, még ellenzékben azt követelte a kormánytól, hogy adják ki a H1N1 vírus elleni oltóanyag szerződéseit. „Törvénysértő, hogy a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti teljes egészében a vakcinák gyártására, illetve szállítására vonatkozó szerződéseket, a vírusfertőzés kezelésére alkalmas gyógyszerből rendelkezésre álló készleteket” - mondta akkor, és amellett kardoskodott, hogy valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni.

Megkérdeztük erről az ellentmondásról, és hogy miért nem hozzák nyilvánosságra a szerződéseket.

„Most is közérdekű adatnak minősülnek, és a kormány az ezzel kapcsolatos szerződéseket nyilvánosságra fogja hozni. Ha bármit ebből nem hozunk nyilvánosságra, az csak üzleti titoknak köszönhető. De az egyes vakcinák ára mint állami költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet közérdekű adatnak, úgyhogy a véleményem nem változott. Az, hogy mennyi idő alatt tesz eleget a közérdekű adatigénylési kérelemnek az illetékes hatóság, erre törvényi határidő határidő áll rendelkezésre. Azon belül kell eleget tenni” - válaszolta. (Valószínűleg azt akarta mondani, hogy a költségvetésből kifizetett pénz nem minősülhet üzleti titoknak.)

A szerződéseket közérdekű adatigénylésben kértük a külügytől, de nem kaptuk meg, indoklásuk szerint azért, mert a minisztérium nem minősül adatkezelő szervnek. Nem árulták el, akkor kitől kellene kérnünk, megkérdeztük hát Gulyást is, melyik állami szerv az adatkezelő. Azt válaszolta: „Mindig az, amelyik a szerződést kötötte.”

Gulyás szerint tehát a szerződés közérdekű adat, oda is adják időben, ha kikérjük, de nem árulja el, honnan kell kikérni.Szintén közérdekű adatkéréssel szerettük volna megismerni a Sinopharm vakcina engedélyét, de egyelőre nem sikerült, mert az OGYÉI szerint, ha határidőre ideadták volna, azzal veszélyeztették volna az intézet közfeladatainak ellátását, ezért csak másfél hónap múlva adják ki.

Kíváncsiak voltunk, Gulyás szerint ez az eljárás mennyire segíti az átláthatóságot, mire azt mondta, valótlanságot állítunk, mert a határidő most másfél hónap.

A hivatalnak a veszélyhelyzet miatt valóban lehetősége van hosszabbításra, de ettől még a közadatok kiadásának határideje alapvetően továbbra is 15 nap. Maga az OGYÉI is úgy fogalmazott válaszában, hogy az adatkérés infotörvény szerinti „határidőben való teljesítése” veszélyeztetné a közfeladataik ellátását.

Ha szerették volna, elküldhették volna az engedélyt akár egy nap után, vagy eleve nyilvánosságra hozhatták volna, hogy mindenki számára elérhető legyen. A Szputnyik engedélyét azért ismerjük, mert az OGYÉI főigazgatója kiadta Hadházy Ákos képviselőnek. Hasznos információk voltak benne: kiderült, hogy nyolc vizsgálatból négyet nem végeztek el a Szputnyik engedélyezésének pillanatában - később igen -, illetve megtudhattuk, hogy a szakértők pontosan mikor jártak a gyártás helyszínén.

Mivel a kormányinfón továbbra is csak az előre, emailben beküldött kérdésekből szelektálnak, nincs mód visszakérdezni, és erre sem tudtuk felhívni a figyelmet.