Német és norvég kutatók jöttek rá, miért okozott vérrögképződést néhány esetben az AstraZeneca oltóanyaga
Több országban is újra elkezdték használni az AstraZeneca koronavírus elleni oltását, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön közölte, hogy a vakcina biztonságos és hatásos, külön kiemelve, hogy a vakcina jótékony hatása messze felülmúlja esetleges kockázatait.
A vizsgálatot azért rendelték el, mert több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. Most német kutatóknak sikerült megfejteniük, mi okozza a problémát, így a kezelése is könnyebbé válik.
Németországban az 1,6 millió beoltott közül mindössze 13 olyan esetről tudnak, amikor az AstraZeneca-oltás után agyi vénás trombózis alakult ki. Az észak-németországi Greifswaldi Egyetem kutatói pénteken közölték, hogy sikerült megfejteniük, hogy ezt mi idézi elő. Andreas Greinacher a csapatával az érintettek vérében olyan speciális antitesteket talált, amik fontos szerepet játszanak a véralvadásban, mert aktiválják a vérlemezeket, amikor egy sebet kell elzárni. Az oltás után a problémát pedig egy autoimmun reakció okozza. Azonban a felfedezés után célzott kezeléssel meg tudják előzni a bajt. A Németországban történt 13 eset mindegyike vérlemezhiánnyal, vagyis trombocitopéniával járt együtt.
Ennek a tünetei oltás után 5-14 nappal jelentkeznek, ezért Greinacher hangsúlyozta, hogy az oltás másnapján tapasztalt influenzaszerű tüneteknél még nem kell megijedni. Azonban ha valakinek fáj a lába vagy a feje, menjen orvoshoz.
Azonban továbbra is maradtak nyitott kérdések a vérrögképződéssel kapcsolatban. Egyelőre nem tudni, hogy a káros antitestek milyen körülmények között állnak elő. És a kutatóknak egyelőre azzal kapcsolatban is csak feltételezéseik vannak, hogy a vérrögképződés miért fordul elő gyakrabban nőknél. (Németországban a 13 esetből 12-t nőknél észleltek.) Egyrészt bizonyok autoimmunbetegségek a nőknél eleve gyakoribbak, másrészt okozhatja az eltérést az is, hogy az AstraZenecával beoltott egészségügyi dolgozók között nagyobb a nők aránya. De még azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a női hormonoknak lehet-e szerepe a folyamatban.
A kutatást a Greifswaldi Egyetem osztrák kutatókkal és a német Paul Ehrlich Intézettel közösen végezte el. Az eredményeket később publikálják, így addig az eredmény tudományosan nem számít igazoltnak. Ugyanakkor pénteken a norvég kutatók is hasonló eredményre jutottak. Norvégiában három egészségügyi dolgozó került kórházba vérrögképződés miatt. A kutatást vezető Pål Andre Holme pénteken szintén arról beszélt, hogy az oltás válthatta ki a ritka immunreakciót.
Franciaországban pénteken jelentették be, hogy a francia egészségügyi főhatóság (HAS) csak a legalább 55 évesek beoltását engedélyezte az AstraZenecával. A közvélemény megnyugtatására Jean Castex miniszterelnök ebből az oltóanyagból kapta meg az első dózist. Az életkori korlátozást azzal indokolta a hatóság, hogy a vérrögképződési problémák, amelyek miatt az oltást több európai ország is felfüggesztette a héten, kizárólag 55 évnél fiatalabbaknál jelentkeztek. Franciaországban az AstraZeneca-vakcinával eddig beoltott csaknem másfélmillió ember közül három esetben jelentkeztek a súlyos mellékhatások, egy 24, egy 26 és egy 51 éves egészségügyi dolgozónál. (Spiegel/Deutsche Welle/Reuters/ScienceNorway)