Koronavírus-számok Magyarországon 05.13.
Elhunytak + 82 Σ 28 970
Kórházban - 192 Σ 2 782
Fertőzöttek + 1 416 Σ 795 200
Tesztek + 27 818 Σ 5 588 435
Egyszer oltottak + 28 973 Σ 4 420 767

A kormány másfél hónap előnyt adott a brit mutációnak, itt az eredménye

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Éppen egy hónapja történt, hogy Orbán Viktor a Miniszterelnökség kertjében levette magáról a Puskás Akadémia maszkját, és bejelentette egy Facebookra felrakott videóban, hogy nagyon különleges tudást birtokló orvos tudóscsoporttal találkozott, akik segítenek megérteni, hogy az egészségügyi jelenségek milyen trendekké állnak össze. Kiderült, hogy a járványmatematikusok azt mondták neki, nagy a baj. 

„Csupa rossz hírem van, a helyzet az úgy fest, hogy az egész járvány legnehezebb két hete előtt állunk. Az újfajta mutációk miatt a fertőzések száma erősen nő, és nőni fog. Olyan terhelés lesz a kórházainkon, mint amilyen még nem volt. Minden orvosra, minden ápolónőre, minden lélegeztetőkészülékre szükségünk lesz.” 

A járványügyi szabályok lehető legfegyelmezettebb betartására kérte a magyarokat, és arra, hogy regisztráljanak. „Versenyt futunk az idővel, ha sokan regisztrálnak, sokan oltják be magukat, ez a nehéz időszak lerövidül. Ha kevesen regisztrálnak, kevesen oltják be magukat, ez a nagyon nagy nyomást jelentő időszak hosszabb lesz” – mondta Orbán. 

Az előre jelzett két hét hosszabb lett, már most négy hét, és még nem látszik, hol lehet a harmadik hullám csúcsa. Miután az oltásra regisztráltak száma még most is duplája a beoltottakénak, nem azon múlt, hogy hányan jelentkeztek vakcináért. Az oltás fontos, de nem azonnal ható csodaszer, ami kiirtja a szervezetből a már benne bujkáló vírust, vagy rögtön védelmet ad. A harmadik hullám lecsengetésében és egy brutális negyedik hullám megelőzésében lesz szerepe. 

Abban pont nem volt igaza Orbánnak, hogy minden lélegeztetőgépre szükség lesz, mert abból tavasszal olyan sokat rendeltünk meg feleslegesen 300 milliárd forintért, hogy a kormány éppen most próbálja piacra dobni a raktáron lévő készletek jó részét. Annál nagyobb szükség lenne valóban minden orvosra és ápolóra, azokból ugyanis eddig is kevés volt, és még kevesebb lett, amikor februárban távoztak a rossz fizetést kínáló új szolgálati jogviszony miatt. A feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépekre kidobott százmilliárdok az egészségügyi bérek rendezésében hasznosabbak lettek volna. 

Abban igaza lett Orbánnak, hogy a fertőzések száma az újfajta mutációk miatt nőtt, és nő erősen azóta is. De ez pontosan előre látható volt, nagy baj lenne, ha a járványmatematikusok nyitották volna fel a szemét. 

Vagy nem figyelt a miniszterelnök az operatív törzs ülésén, vagy neki nem merték elmondani, hogy Magyarországon már másfél hónappal korább, január 11-én hivatalosan is azonosították három betegnél az angliai vírusvariánst, mely akkor már hónapok óta átírta Nagy-Britanniában a járványadatokat az erősebb terjedési képessége miatt, és több országban is harmadik hullámot indított el.

Arról, hogy Magyarországon is megjelent a brit mutáció, január 13-án a nagyközönség is értesülhetett Müller Cecíliától. 

Valójában ekkor már nagyobb volt a baj. Január második hetében nemcsak hogy megjelent itthon, de már bőven terjedt is a közösségben a brit mutáció. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja írta meg Facebookon január 16-án, hogy „száz kiválasztott reprezentatív mintából 5 esetben igazoltuk, minden esetben utazási előzmény nélkül. Ez helyi terjedést jelent, amely tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra, cseppet sem meglepő. A variáns szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról 10 ezer regisztrált utazási esemény történt” – írják a saját vizsgálataikra alapozva.  

Már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy „ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli – így a lassítás az egyetlen fegyver”. 

De a lassítás érdekében mégsem történt sokáig semmi. 

Nálunk a második hullám úgy ért véget, hogy nem ért véget. Csak politikailag: Orbán Viktor személyesen zárta le, amikor január 3-án, a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy „a második hullámot kivédtük, tehát az jól látszik, hogy azt sikerült leszorítanunk, ha még nem is semlegesíteni, de most már földharc van, tehát most már levittük a birkózószőnyegre, csak le kell szorítani. A számokból elég világosan látszik, hogy a második hullámot megfékeztük, most az a feladat, hogy ne indítsunk el, vagy ne tudjon elindulni egy harmadik hullám.” 

Pedig járványügyi szempontból egyáltalán nem volt vége a második hullámnak, csak erősen ereszkedő fázisban volt. A fertőzöttek száma január harmadik hetéig csökkent, az utolsó héten viszont már minimálisan emelkedni kezdett. Február első hetében már egyértelmű volt a növekedés, egy hét alatt tíz százalékkal nőtt a regisztrált új fertőzöttek száma. A következő héten már 23 százalékkal. Ez lehetett volna az a pont, amikor – a tavaszihoz hasonlóan gyors intézkedésekkel – a kormány léphetett volna. Több ország példája is mutatta, hogy ez a mutáció a korábbinál sokkal több embert fertőz meg, és a gyerekek között is több a beteg. De nálunk az óvodák, általános iskolák alsóbb osztályai nyitva maradtak. 

Szigorítás helyett a kormány ekkor már a nyitást tervezte, nemzeti konzultációt is indított erről, katasztrofális időzítéssel. A korlátozásokba belefáradt, a szabályokat is lazábban kezelő embereknek szóló politikai kommunikáció egyre élesebben került szembe a valós járványhelyzettel. 

Gulyás Gergely február 5-én már arról beszélt, hogy márciusban és áprilisban lehet nyitás. Február 17-én este publikálták a nyitásról szóló nemzeti konzultáció kérdéseit, de hogy ez mennyire nem volt reális, az már másnap délelőtt, február 18-án kiderült, amikor Müller Cecília hivatalosan is bejelentette, hogy itt a harmadik hullám. 

Ekkorra látványosan emelkedtek a járvány számai. Azon a héten már (a 10, majd 23 százalék után) 42 százalékkal nőtt a regisztrált új fertőzöttek száma. Csak idő kérdése volt, hogy a sok beteg közül a súlyosabb állapotban lévők mikor jelennek meg a kórházakban. 

Müller Cecíliának a harmadik hullám beindulásáról szóló bejelentése után nem történt semmi. Egy héttel később, február 25-én számolt be Orbán a járványmatematikusokkal való találkozásáról, és bejelentette az egészségügyre váró, soha korábban nem látott mértékű nyomást. Ha már az előző heteket el is vesztegették, legalább ekkor azonnal lépni kellett volna, hogy csökkenjen a kórházba kerülők és az új fertőzöttek száma. De ekkor sem történt semmi. 

Február elején, amikor a számok már érezhetően növekedni kezdtek, 3600-3700-an voltak kórházban. Vagyis eleve magasról indult a harmadik hullám. Mire Müller Cecília bejelentette a harmadik hullámot, 4000-re nőtt a számuk. Amikor Orbán bejelentkezett az általa hallott rossz hírekről, a kórházakban már 4 836 covidos beteget ápoltak. 

Nyilvánvaló volt, hogy a november óta érvényben lévő intézkedések nem elégségesek az agresszívebb, már január közepe óta terjedő brit variáns kordában tartásához. És a kormányfő is egyértelműen jelezte, tudomása van arról, hogy ez milyen terhelést jelent majd az egészségügyre. 

A drámai videó után mégis folytatódott a nyitásról szóló nemzeti konzultáció, a kormány kommunikációja pedig a felpörgetett vakcinabeszerzésekről szólt. Az a remény, hogy a harmadik hullámot megelőzheti a magyarok jelentős részének a beoltása, ekkor már nyilvánvalóan illúzió volt. 

A kormány csak március 4-én jelentette be, hogy tovább szigorítja az addigi intézkedéseket. De ekkor sem kész terveket vett elő: Gulyás Gergely kijött a kormányülésről, tett pár bejelentést, majd visszament.

Az iskolák, óvodák, szolgáltatások, boltok egy részének bezárását előíró intézkedések csak március 8-ától léptek életbe. Másfél hónappal a brit mutáns közösségi terjedését igazoló vizsgálat után, egy hónappal azután, hogy már egyértelműen nőtt a fertőzöttek száma, két és fél héttel Müller Cecília harmadik hullámos bejelentése és másféllel Orbán csupa rossz híres videója után. 

Ekkor már 7 924-en voltak kórházban, 806-an lélegeztetőn. Az intézkedések ahhoz nem voltak elég radikálisak, hogy mostanra javuljanak a számok, az új fertőzöttek számának növekedési üteme mérséklődött ugyan, de kórházban 11 760-an vannak, lélegeztetőn 1 467-en. 

Tényleg semmi meglepő nem történt, késve meghozott intézkedések miatt egyszerűen kicsúszott a kontroll alól a járvány. Még Kásler Miklós egészségügyi miniszter is azt mondta múlt pénteken, hogy „előre látható volt a járvány dinamikájának növekedése, hiszen ismétlődik az, ami Angliában történt”. Arról nem beszélt, hogy akkor mire vártak, csak arról, hogy majd az átoltottság mindent megold. 

Az Orbán által korábban sokat, mostanában egyáltalán nem emlegetett osztrák laborunk például megtanulta a leckét. Ott nem volt harmadik hullám. Ugyan ott is emelkedik az új fertőzöttek száma, de ma például csak 3 124 új fertőzöttet jelentettek. Kórházban 2 068 fertőzött van (hatoda a magyar adatnak), intenzíven 446. 27 áldozatot jelentettek azon a napon, amikor nálunk 272-őt. Ausztriában összesen 9 178 áldozata van a járványnak, nálunk 19 224. 

Csehország harmadik hulláma sokáig elfedte, milyen rosszak a magyar adatok, de miközben ott már javul a helyzet, nálunk tovább romlik. Lakosságarányosan az elmúlt két hétben 1 millió feletti országokat nézve nálunk volt a legmagasabb a halálozások száma a világon. Az európai sorrend így néz ki:

A teljes járványt nézve csak Csehország áll előttünk az egymillió főnél népesebb országok listáján lakosságarányosan. És rövid időn belül nem lehet javulásra számítani.

Olyan sok magyar koronavírusos beteg van jelenleg kórházban, amennyinél többet lakosságarányosan soha egyetlen országban sem ápoltak. 

Orbán Viktor január 3-án így értékelte a második hullám kezelését (ami egyébként már sokkal kevésbé volt eredményes az elsőnél): „Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. Itt nem kellett a folyósokon fektetni az embereket. Itt nem kellett az orvosoknak arról dönteni, hogy most akkor melyik beteg maradjon életben, mert a kevés lélegeztetőkészülékhez nekik kell eldönteni, hogy ki jusson hozzá. Ilyen helyzetek nem voltak.” 

A kórházban dolgozók beszámolói szerint már vannak. A magyar egészségügy a teljesítőképessége határán, talán már azon túl van. 

Megkérdeztük ma Gulyás Gergelyt arról, hogy időben hoztak-e szigorítást, és mi a kormány felelőssége a világelső magyarországi halálozásban. 

Vitatta, hogy világelsők lennénk, szerinte ugyanis nem lehet összehasonlítani a halálozási adatokat, mivel minden országban másként regisztrálják az áldozatokat. Szerinte a többlethalálozást kell figyelni, és abban jól állunk, majd hivatkozott a KSH elnöke által is közölt, egyébként nem pont a kritikus időszakot jellemző számokra. 

Arról pedig, hogy időben szigorítottak-e a harmadik hullám előtt, azt mondta: ahogy mindig, most is. 

„A kormány mindig megfelelő időben hozott döntést a szigorításra. Ha megnézzük a többi európai ország gyakorlatát, akkor általában kapkodva szigorítottak, majd enyhítettek. (…) Mi világos szabályokat hoztunk, az első hullámban 6 hétre zártunk, és ezzel sikerült a fertőzés terjedését megakadályoznunk. A második hullámban amíg lehetett, azt szerettük volna, ha mindenki jár iskolába, beleértve a középiskolát és az egyetemet is. Amikor szükséges volt szigorítani, akkor november 11-én szigorúbb intézkedéseseket rendeltünk el. Amikor látszott, hogy a brit vírusmutáns miatt a harmadik hullám is eléri Magyarországot, és a fertőzések növekedni kezdtek, akkor az eddiginél is szigorúbb intézkedéseket vezettünk be. Tehát úgy gondolom, hogy a magyar járványkezelés intézkedései következetesek, megtervezettek, és mellőzték azt a kapkodást, amit Európa számtalan más országában láthattunk”.