Koronavírus-számok Magyarországon 04.12.
Elhunytak + 291 Σ 23 708
Kórházban + 256 Σ 10 740
Fertőzöttek + 5 077 Σ 725 241
Tesztek + 26 360 Σ 4 961 146
Oltottak + 64 489 Σ 2 900 383

Ilyen súlyos járványhelyzetben veszélyes kommunikációs trükk, hogy a kormány a nyitás részleteiről kezd el beszélni

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Ezen a héten vált el végképp a kormányzat politikai kommunikációja a járványügyi szakemberekétől. A vasárnaponként Müller Cecíliát helyettesítő Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője arra figyelmeztet, hogy még mindig a koronavírus-járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, a kormány viszont már az iskolák újraindítását tervezi, illetve a nyitást, ha elérjük a 2,5 millió beoltottat.

Utóbbi politikai PR-szempontból értelmezhető pusztán. Egyrészt az emberek jelentős részének érthető módon már nagyon elege van a korlátozásokból, márpedig a közvélemény hangulatára igencsak figyel a kormány. Másrészt a nyitás tervezése elvonja figyelmet a jelenről, a világelső halálozási adatokról és az ettől nem független drámai kórházi helyzetről. 

Ha a számokat nézzük, semmi sem indokolja, hogy már a nyitást tervezze a kormány, sőt. Egyelőre halvány jelei vannak csupán, hogy a sok hetes késéssel, március 8-ától életbe lépett szigorítások működnének. Ilyen halvány, de egyelőre valóban halvány jel, hogy szombaton és vasárnap kevesebb új fertőzöttet regisztráltak, mint egy héttel korábban. De mivel az összes teszten belül nagyon magas a pozitív tesztek aránya (ma például 31 százalék), nagyon nehéz bármit is mondani arról, hogy merrefelé tart a járvány. 

A teljes hetet nézve az látszik, hogy továbbra is jelentősen nő a regisztrált fertőzöttek száma. Ebben a helyzetben - bármennyire rosszul hangzik is ez ennyi idő után, a karanténfáradtságot is látva - más kormányok nem a lazítást, hanem a további szigorítást szokták tervezni. 

A legördülő menüben lehet változtatni a grafikonokat. 

  • Az új fertőzöttek száma egy hét alatt 13 százalékkal nőtt. 
  • A kórházban lévők számának heti átlaga 15 százalékkal emelkedett. 
  • A lélegeztetőn lévők számának heti átlaga szintén egyetlen hét alatt 30 százalékkal nőtt, úgy, hogy már előtte is ütemesen emelkedett. 
  • Az áldozatok száma az előző héten 21 százalékkal, ezen a héten 31 százalékkal nőtt. Naponta átlagosan 244-en hunytak el. 

Ezért kockázatos, ha a kormány nem azt állítja a kommunikációja középpontjába, hogy még pár hét fegyelemre van szükség, hanem azt, hogy mindjárt nyithatunk. 

Név nélkül nyilatkozó orvosok, ápolók folyamatos vészjelzései, vagy akár az ózdi kórház főigazgatója szerint a kórházak óriási nyomás alatt dolgoznak. Részletes adatokat ugyan nem adnak ki - a központból az ózdi főigazgatót is cáfolták -, de olyan sokan vannak kórházban lakosságarányosan Magyarországon, mint soha eddig máshol a világon a koronavírus-járvány idején. Mindezt egy olyan országban, ahol eleve nem a világ legjobb egészségügyi rendszere működött, és az emberek átlagos egészségi állapota sem volt a világ élvonalában. A túlterheltség miatt lassan már tényleg csak az életveszélyben lévő és a covid-fertőzött betegek ellátására képes az egészségügy, a járóbeteg szakellátás egyre több helyen lehetetlenül el, háziorvosokat terveznek kórházakba behívni. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint „nyilván lehet még 1500 beteget elhelyezni ágyakon, amelyeket kinevezünk intenzíves ágynak, de ez nem jelenti azt, hogy a páciens valódi intenzív terápiában fog részesülni.

A kormány eredetileg azt ígérte, hogy minden regisztráltat beoltanak húsvétra, de ez nem jött össze. Az elérhető cél az lett, hogy akkor a regisztrált 65 év felettiek kapják meg a vakcinát. Az idősek megvédése érthető, részben sikerült is, de a 2,5 milliós határ pont nehezen köthető össze például az iskolanyitással. Mert zömmel ekkor még nem azok kapnak védelmet a vakcinától, akiket érint az iskolanyitás: a diákok és nagyon nagy százalékban a szüleik sem lesznek még beoltva, amikor április közepén a kormány nyitna. (A pedagógusok legalább igen, de még ők sem kapnak teljes védelmet addigra a vírus ellen, hiába állítja ennek ellenkezőjét Orbán Viktor, amikor 8-9 napon belüli védettséget ígér.)

Így a túl korai iskolanyitás újabb hullámot indíthat el.

A kormány ezt ugyan most feltűnően nem kommunikálja, veszélyes helyzetet teremtve ezzel, de az első oltás után még 2-3 hét kell, hogy jó eséllyel olyan szintű immunitás alakuljon ki, ami megvéd a súlyosabb tünetektől, és elkerülhetővé teszi a kórházi ápolást. De így is előfordulhat még, hogy valaki kórházba kerül. A teljes immunitás a második oltás után alakul ki. 

Ha a 2,5 millió oltottat elérjük (és még plusz 2-3 hét), akkor a fertőzöttekkel együtt 47 százalék körül lehet azoknak az aránya, akik már valamiféle védelmet kapnak a vírus ellen. 

A biztonságos nyitáshoz ez még nem elég. Ahhoz a beoltottak arányának kellene 50 százalékosnak lenni. 

Az EU-s mellett az orosz és a kínai vakcináknak is köszönhetően Európában nagyon jól állunk a beoltottsággal. Az oltottak száma a héten is tovább nőtt, 340 ezren kapták meg legalább az első oltásukat.  

De az 50 százalékos oltottság a jelenlegi ütemben csak májusban, júniusban érhető el. Még ha ez nagyon népszerűtlen adat is. 

A cikk elkészítéséhez segítséget nyújtott Hideg Gergely.