Kovács Zoltán kormányszóvivő a Twitteren jelentette be, hogy csütörtökön Budapestre látogat Matteo Salvini, a Liga nevű olasz párt elnöke, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa, hogy Orbán Viktorral (Fidesz) találkozzanak.
Kovács posztjából az is kiderül, hogy a téma a három párt európai együttműködése lesz.
A Fidesz márciusban kilépett az Európai Néppártból, képviselői azóta egyetlen EP-s frakcióhoz sem tartoznak. Az olasz Ligával és a lengyel PiS-sel is jó kapcsolatokat ápol Orbán, ám ők eddig nem igazán jöttek ki egymással. 2018 nyarán a Fidesz már megpróbálta őket összehozni, hogy egy erős EU-kritikus EP-frakciót hozhassanak létre, ám az akkori megbeszélések zátonyra futottak, mert a lengyel kormánypárt ízléséhez a Liga túlságosan oroszbarát volt.
Így a 2019-es EP-választás után két EU-kritikus frakció alakult, a PiS által dominált ECR (Konzervatívok és Reformerek); és a Liga, illetve a francia Nemzeti Tömörülés által meghatározott ID (Identitás és Demokrácia).
Míg az ECR egy hagyományosabb nacionalista-piacpárti jobboldalt képvisel, addig az ID egy protekcionistább, az államnak komolyabb befolyást akaró, inkább populista jobboldalt. A két csoport között komoly ellentétet okozott eddig, hogy az ECR-ben hagyományosan oroszellenes pártok vannak, míg az ID tagjai közül több is remek kapcsolatokat ápol az orosz kormánnyal. Ezzel együtt sok kérdésben (migráns-ellenesség, a közös európai intézmények gyengítésének igénye, konzervatív családpolitika) egyetértenek.
A Fidesz, és így Orbán ajánlata az összefogást jelentheti. Az ECR-nek jelenleg 61, az ID-nek 76 tagja van, a Fidesznek pedig most 12 képviselője maradt párt nélkül, együtt már 149-en lennének, és ezzel hirtelen a második legnagyobb frakciót adnák a néppárt után az EP-ben, megelőzve a liberális RE-t és a szocialistákat is.
Az erőviszonyok annyiban nem változtatnának, hogy a centrista frakciók (néppártiak, szocialisták, liberálisok) együtt továbbra is bármit meg tudnak szavazni, viszont a parlamenti pozíciókat újra kellene osztani, és az új jobboldali tömbnek az eddiginél sokkal több szerep juthatna.
A frakciók újraszabása persze nemcsak ezen a három párton múlik, hiszen az ECR és az ID többi tagpártjának is el kell döntene, hogy akarja-e a jobbos egységfrontot - vannak köztük olyanok például, akik belföldön komoly riválisai egymásnak. Ugyanakkor e három pártnak együtt már elég sok képviselője van ahhoz, hogy összefogásuk vonzó legyen a kisebb delegációk számára.