Mivel lehet egy ország figyelmét elterelni arról, hogy még mindig naponta kétszázan halnak meg a koronavírustól?
Ki kell rúgni egy német középcsapat kapusedzőjét.

Mivel a következő napokban sok szó esik majd Petry Zsoltról, a Hertha Berlin volt kapusedzőjéről és az ő eltávolításáról a kiesés ellen küzdő német klubtól, érdemes leszögezni, hogy ilyesmi gyakran megesik a foci különös világában. Bizony gyakran előfordul, hogy valakinek azért kell távoznia egy csapattól, mert valami olyasmit mondott, ami nem egyeztethető össze munkaadója értékeivel.

• Néhány éve egy Sergi Guardiola nevű játékos szerződését annak aláírása után alig néhány órával mondta fel az FC Barcelona, miután kiderült, hogy történelmük legsikeresebb edzőjének névrokona korábban Real Madrid-párti és Katalónia ellenes szövegeket írt ki a Twitterére.
• Az erősen baloldali identitású madridi kiscsapat, a Rayo Vallecano szurkolói Roman Zozulyát üldözték el a klubtól, miután megtudták, hogy az ukrán játékos gyanúsan szélsőjobboldali.
• 2018-ban a német közvélemény annyira felháborodott azon, hogy a válogatottjuk török származású középpályása, Mesut Özil Erdogannal fotózkodott, hogy az az évi világbajnokság után Özil inkább vissza is vonult a német válogatottságtól.
• 2020 augusztusában a Bayern Münchentől rúgták ki az egyik, ificsapatokkal foglalkozó edzőt, mert kiderült, hogy rasszista dolgokat mondott.

Petry Zsolttal nagyon hasonló dolog történt. A Magyar Nemzet hétfőn közölt egy vele készített, butaságtól és idegengyűlölettől csöpögő interjút, amit gyorsan felkapott a német sajtó is. A kapusedző még aznap megpróbált visszatáncolni és helyesbíteni, de innen már nem volt visszaút, és a Hertha hétfőn délben felbontotta a szerződését. A klub közleménye szerint

a csapat aláírta a Sokszínűség Chartáját, elkötelezettek a tolerancia mellett, és fontosak nekik ezek az értékek. Márpedig ezeket az értékeket „nem találták meg Petry nyilatkozatában”, amelyeket az ő munkatársukként tett.

A németek nyilván szeretnék villámgyorsan lezárni ezt az egészet, egy kiesés szélén táncoló csapatnak más sem kell, mint hogy egy ilyen ügy dekoncentrálja a játékosokat és a szakmai stábot. Balszerencséjükre egy olyan ország állampolgárát rúgták ki, ahol az idegengyűlölet és a hisztizés egyaránt központi elemei az aktuális kormány politikájának, így gyors lezárásra nincs sok esély. Ideális terep mindenkinek, aki liberális véleményterrorról, cancel culture-ről és hasonlókról szeret elmélkedni. Arra, hogy a témában maga Orbán Viktor is megszólaljon, jelenleg nagyobb az esély, mint a Hertha bennmaradására a Bundesligában.

Odáig egyértelmű Petry ügye, hogy egy ideális munkahelyről nem lehet eltanácsolni valakit a véleményéért. Ideális munkahely azonban meglehetősen kevés van a világon. Tetszőleges spanyol nagyvállalattól nem rúgnak ki valakit néhány órával a szerződtetése után, ha kiderül, hogy más csapatnak szurkol, mint az igazgatóság. Azzal szemben viszont keveseknek lehet erkölcsi vagy munkajogi aggálya, hogy az FC Barcelona nem akar egy Real Madrid-drukker játékost alkalmazni.

Mi van, ha a Herthánál úgy gondolják, hogy náluk nem a Real Madrid-drukkerség a vízválasztó, hanem esetleg az idegengyűlölet? Lehet erre azt válaszolni – munkajogilag és erkölcsileg jól megalapozva –, hogy nem, az idegengyűlölet nem lehet vízválasztó, azzal kötelessége a klubnak együtt élni? Talán a Ferencvárosnál sem húzná sokáig az a kapusedző, aki elkezdené hangoztatni a klubelnök Kubatov Gáboréval szöges ellentétben álló véleményét.

Sokat fogunk a következő napokban olyan véleményeket hallani, amelyek szerint Petryvel pont az történt, mint a Spílertől Gulácsi Péter és a „család az család” kampány támogatásáért kirúgott Hrutka Jánossal. Ez azonban nem így van. Petryt egy független intézmény transzparensen megindokolva bocsájtotta el, súlyosan kirekesztő véleménye hangoztatásáért. Hrutka a tolerancia, egymás elfogadása mellett nyilvánult meg, amiért cserébe egy közpénzzel felfújt cég össze-vissza kamuzva kirúgta, hogy aztán még egy központilag irányított aljas lejáratókampányt is kapjon a nyakába.

A két történetnek azon kívül, hogy egykori labdarúgók a főszereplői, nem sok köze van egymáshoz.

A Petry Zsolt eltávolításához vezető, értékalapú HR-döntésekhez hasonlók nem csak focikluboknál fordulnak elő. A katolikus egyháztól újságok szerkesztőségéig számtalan munkaadó tartja fenn magának a jogot, hogy csak olyanoknak adjon fizetést, akikkel legalább a legalapvetőbb dolgokban egyetért. Csak ezeknél nem a Sokszínűségi Chartára, hanem a Bibliára vagy valamilyen írott-íratlan etikai kódexre hivatkoznak. Ezek a liberális demokráciával és a nyugati civilizáció alapjaival tökéletesen összeilleszthető dolgok. Petry Zsolt kirúgásával sem fognak ezek összedőlni.

Ha viszont kellően szerencsétlenül alakulnak a dolgok, a magyar foci alapjait nagyon rosszul érintheti ez az ügy. Petry biztos hamarosan munkát kap Magyarországon, de mit csináljon az a Dárdai Pál, aki a Hertha vezetőedzőjeként talán sajtótájékoztatón lesz kénytelen színt vallani, hogy egykori beosztottjának és hazája kormányának, vagy inkább munkaadójának ad igazat? Bele lesz ebbe rángatva több magyar játékos is, tüntetnek majd Petry Zsolt mellett a stadionokba hamarosan visszaengedett szurkolók? Kifütyülik a Petryvel ellentétes álláspontot képviselő Gulácsit? Marco Rossi szövetségi kapitánynak is meg kell szólalnia?

A hamarosan Eb-meccseket rendező magyar fociközegnek még a Herthánál is kevésbé érdeke, hogy Petry ügye sokáig foglalkoztassa a hazai és főleg a nemzetközi futballközvéleményt. A berliniek kapusedzőjével a foci világában ha nem is mindennapos, de meglehetősen gyakran előforduló dolog történt.