Várandósság és vakcinák: az MTA hasznos összefoglalója

Bonyolult és egyben komoly indulatokat kavaró kérdéseket tárgyal higgadtan az MTA Orvosi Tudományok Osztályának ötödik hírlevele. Ennek szerkesztője Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője.

A friss hírlevél három témával foglalkozik: a variánsok és a vakcinák, illetve a mutációk és az immunitás összefüggései mellett a terhesség alatti és a születés utáni időszak virológiai kérdéseiről esik szó. Utóbbi rész szerzője Toldi Gergely neonatológus, immunológus (University of Birmingham), a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja. A szövegnek csak a szerkezetén változtattam kicsit.

Várandósság

A várandósság önmagában nem jelent nagyobb veszélyt a koronavírus által történő megfertőződésre. Bár a legtöbb várandósnak fertőzés esetén csupán enyhe tünetei vannak, nagyobb számban alakulhatnak ki náluk – különösen a terhesség késői szakaszában – súlyos tünetek, mint a nem várandósoknál.

A várandósság alatt elszenvedett COVID-19 nem okoz magzati károsodást vagy vetélést. Ebben az esetben a magzat közvetve kerülhet veszélybe, ha az édesanyánál súlyos tünetek, pl. légzési elégtelenség jelentkeznek. Ilyen esetekben szükséges lehet a várandósság korai befejezése, az újszülött korai világra hozatala, mert ez biztosíthatja a legkedvezőbb kimenetelt mind az újszülött, mind az anya számára.

Oltás

A COVID-19 elleni védőoltások klinikai vizsgálatai során várandósokat, szoptató édesanyákat nem vontak be a vizsgálatokba, így ezekben a csoportokban nem állnak rendelkezésre nagy mintaszámú adatok a védőoltás előnyeiről és esetleges kockázatairól. Számos más védőoltásról ismert azonban, hogy alkalmazásuk teljesen biztonságos várandósság és szoptatás alatt is. Az is ismert továbbá, hogy várandósság során – feltehetőleg az immunrendszer átmenetileg megváltozott működése következtében – a COVID-19 betegség súlyosabb lefolyású lehet, mint nem várandós személyeknél.

A témában megjelent eddigi tudományos közlemények arról tájékoztatnak, hogy a védőoltást követően várandósokban is megjelennek a vírus ellen védő antitestek, sőt ezek a méhlepényen keresztül a fejlődő magzatba, a megszülető újszülöttbe is átjutnak, őt is védik. Az oltást követő súlyos szövődményről, biztonsági kockázatot jelentő tényezőről nem számoltak be.

Mindezt figyelembe véve az illetékes egészségügyi szakmai szervezetek a cikk írásakor az mRNS-alapú vakcinák (Pfizer és Moderna) alkalmazását ajánlják várandósság esetén, de várható, hogy a használható vakcinák köre később még bővülni fog.

Az első védőoltás a második vagy harmadik trimeszter idején (azaz a várandósság 12. hetét követően) vehető fel, míg a második oltást a baba megszületése után ajánlják. A védőoltás felvétele különösen azoknak a várandósoknak javasolt, akiknek egyéb rizikófaktoruk, alapbetegségük van, vagy munkájuk miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve (pl. egészségügyi dolgozók).

Szoptatás alatt

A szoptató édesanyák az előírások szerint a szoptatás alatt bármikor felvehetik az első oltást, majd 5 héttel később az ismétlő vakcinát. Az édesanyában termelődő antitestek a csecsemőbe is átjutnak az anyatejjel, őt is védik.

A szoptatás folytatása aktív COVID-19 esetén is ajánlott. A termelődő antitestek ebben az esetben is átjutnak az újszülöttbe. Bár az anyatejben maga a koronavírus is kimutatható aktív fertőzés esetén, ez nem jelent veszélyt a csecsemőre. Azokban a ritka esetekben, amikor csecsemők szoptatás során fertőződtek meg, ez legnagyobb valószínűséggel cseppfertőzéssel történt az édesanyától a légutakon keresztül, nem pedig az anyatejjel. Ezért aktív betegség során szoptatás alatt is kiemelt jelentőségű a higiénés szabályok betartása, azaz maszk viselése szoptatás közben és a rendszeres kézmosás.

A magzatnak a várandósság alatt, méhlepényen keresztül való megfertőződése extrém ritka. Azon újszülöttek, akiknél kimutatható a vírus, az esetek döntő többségében a megszületést követően a környezetükből a fertőződnek meg. A megszületés módja (természetes úton vagy császármetszéssel) azonban nem befolyásolja az újszülött fertőződésének kockázatát. Nem javasolt az újszülött elválasztása a fertőzött édesanyától, amennyiben elkülönítésük a kórházi tartózkodás alatt megoldható. Kórházi ápolásra szoruló újszülöttek, csecsemők esetén a szülők fertőződése esetén indokolt lehet a látogatás korlátozása.

Az újszülöttek, csecsemők COVID-fertőzése az esetek döntő többségében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik. E korosztály oltása jelenleg nem javasolt, mert nincsenek arra vonatkozó ismereteink, hogy körükben hatásos-e a COVID-19 elleni védőoltás, és hogy hogyan befolyásolja a többi, ebben a korban ajánlott rutin védőoltás hatékonyságát.

Következő gyerek, nagyobb gyerek

A COVID-19-fertőzést követően a tünetek elmúltával, illetve a védőoltás után nem szükséges késleltetni a gyermekvállalást, bármikor vállalható várandósság.

Az elmúlt, illetve az elkövetkező hetekben több klinikai vizsgálat is kezdetét vette, illetve veszi, amelyek a védőoltások hatékonyságát vizsgálják idősebb gyermekekben. Az idősebb gyermekek oltására vonatkozó ajánlások várhatóan e vizsgálatok befejeztével fognak megszületni.