Egy hét alatt csaknem az összes felnőttet beoltották Bhutánban
2021 április 10., 12:18
Három hét alatt szinte mindenkit beoltottak Bhutánban, de mégis hogyan?
Az oltásra jogosult felnőttek 93 százaléka már megkapta a vakcinát a kis himalájai királyságban. Bhutánban alig több mint 750 ezer ember él, és bár már januárban kaptak 150 ezer AstraZeneca vakcinát Indiától, két hónapot mégis vártak a beadással. Az ok egyszerű: a szerzetestanács úgy vélte, a csillagok állása március végén kedvezőbb lesz. Amikor eljött az idő, oltani kezdtek, és alig több mint két hét alatt beoltották szinte a teljes felnőtt lakosságot.
Bhután kicsi, csak 750 ezer lakosa van, ez tény. Viszont földrajzi adottságai nem a legideálisabbak egy oltási kampány lefolytatására, és ahogy a legtöbb országban, itt is benne volt a pakliban, hogy nem mindenki lesz vevő a vakcinára.
A szerzetesek döntése alapján végül elsőként egy majom évében született, harmincéves nőt, Ninda Demát oltottak be az asztrológiai szempontból legalkalmasabbnak tartott időben, március 27-én, reggel fél tízkor. A vakcinát ünnepélyes keretek között adta be neki egy nővér, aki szintén a majom évében született. A ceremóniát a buddhista szerzetesek imái kísérték. Dema után a miniszterelnököt és családját oltották be. A megfelelő időzítés azért is nagyon fontos volt, hogy meggyőzzék a lakosságot az oltás fontosságáról és veszélytelenségéről. Mióta beadták az első vakcinát, Bhután lehagyta Izraelt, az Egyesült Államokat és Bahraint, és ott lett a legmagasabb azoknak a felnőtteknek az aránya, akik már megkapták az első dózist.
A New York Times azt írja, az AstraZeneca vakcinái márciusban, helikopterekkel érkeztek az országba, és az egészségügyi dolgozók hordták szét a királyság településeire, melyek többsége meglehetősen elszigetelt, és nehezen megközelíthető. Az időjárás sem segítette munkájukat, gyakran hóesésben, jeges utakon kellett megközelíteniük az apró falvakat.
„Azért engem oltottak be elsőként, hogy bizonyítsam a falubélieknek, hogy a vakcina nem öl meg, biztonságos. Ezután már mindenki elfogadta az oltást” - mondta a lapnak Pema (csak egy nevet használ), egy falu vezetője az északnyugati Lunana térségben.
Múlt szombatig Bhutánban több mint 470 ezer ember kapta meg az első dózist, a népesség 60 százaléka. Az oltások többségét az 1200 oltóközpont egyikében adták be alig egy hét alatt, március végén, április elején. A New York Times adatbázisa szerint szombaton már 100 emberre 63 beadott dózis jutott, ami a hatodik legjobb szám a világon. Ezzel Bhután beelőzte Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. Az arány hatszorosa a szomszédos India számainak és a világátlagnak. A királyság mérete és populációja, elzártsága sem lehet önmagában a siker kulcsa, számaik sokkal jobbak a hasonló adottságú Izlandénál és a Maldív-szigeteknél.
Daso Decsen Vangmo, Bhután egészségügyi minisztere szerint a siker részben - természetesen - a királynak, a királyság vezetésének és az emberek együttműködésének köszönhető, illetve annak, hogy a lakosok többsége nem kérdőjelezte meg az oltás szükségességét. Az egészségügyi ellátás sikerének tartja, hogy a vakcinákat a legelzártabb kis falvakba is sikerült eljuttatni.
A miniszter szerint egy ekkora, 750 ezres lakosságú országban a kéthetes vakcinációs program kivitelezhető volt. Kisebb logisztikai problémák felmerültek, de ezek mind kezelhetőek voltak.
Bhutánban CoviShield oltóanyagot használtak, ami az AstraZeneca által, licenszmegállapodás keretében átadott technológiával készül India legnagyobb vakcinagyártójánál, a Serum Institute of Indiánál. A második dózist várhatóan nyolc-tizenkét hét múlva adják be.
Will Parks, a UNICEF bhutáni képviselője azt mondta, az első kör sikersztori volt, nemcsak a beadott oltások számát tekintve, de abban is, ahogy a tervet végrehajtották. A siker egyik titka a kampány lehetett, melyben komoly szerepe volt „A Béke Őrzői”-nek nevezett önkénteseknek, akik a király, Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk irányításával végezték munkájukat. Az önkéntesek dolga volt az oxigénpalackok cipelése is, melyeket biztonsági okokból vittek magukkal az oltóhelyekre, hogy ha esetleg valakinél súlyos allergiás reakciót vált ki a vakcina, azonnal segíteni tudjanak rajta.
Karma Tasi, a kormány négy fős oltási csapatának tagja azt mondta, napközben oltottak, éjszaka pedig a a következő településre gyalogoltak.
Volt, hogy az oltóközpontok sátrait tönkretették a jakok, de nem ez volt az egyetlen probléma, amivel szembe kellett nézniük. A lakosok közül páran azért nem jelentek meg az oltásra, mert lefoglalta őket az aratás, vagy mert aggódtak a lehetséges mellékhatások miatt. „De miután elmondtuk nekik az előnyöket, belementek” - mondta Tashi.
A Tibettel határos Bhutánban az elmúlt több mint öt évtizedben megduplázódott a várható élettartam, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg 69,5 év. De a királyság egészségügyi rendszere nem igazán önfenntartó: ha egy betegnek költséges, speciális ellátásra van szüksége, gyakran Indiába vagy Thaiföldre küldik a kormány költségén, mondta Dr. Jot Tiravattananon thai egészségügyi közgazdász. „Nem hiszem, hogy képesek lennének kezelni a helyzetet, ha kilőne a covidos esetek száma, ezért is fontos számukra az oltás” - mondta a National University of Singapore professzora.
Az ABC arról ír, Bhutánban messze az elvárható alatt van az orvosok száma: a WHO ajánlása szerint ezer főre legalább egy orvosnak kéne jutnia, ez alapján az országban legalább 700 orvosra lenne szükség, de csak 337 van.
Bhután kevesebb mint 1000 koronavírusos esetet jelentett, és csupán egy ezzel összefüggő halálesetet. A határok az elmúlt egy évben szinte teljesen le voltak zárva, és azokra, akik belépnek az ország területére, 21 napos karantén vár.
A miniszterelnök, Lotaj Tsering is éppen Bangladeshben volt karanténban, amikor megkapta a vakcina első dózisát. Az elmúlt hetekben mindenesetre Facebook-oldalán népszerűsítette az oltási programot.
Az ABC riportjában arról írnak, hogy az önkénteseknek, akik az oltások kihordásában segítettek (és akiket diszupnak neveznek), gyakran szinte járhatatlan vidékeken kellett célba juttatniuk az oltóanyagokat. Mivel Bhután 5800 Pfizer vakcinát is kapott a WHO COVAX programján keresztül, szükség volt két hűtőkamionra is. Ezeket az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Development Bank) és a UNICEF segítségével szerezték be. Bár a Pfizer vakcinái csak alacsony hőmérsékleten tárolhatók, az országnak már voltak hasonló tapasztalatai más vakcinákkal.
Az oltás iránti bizalom ugyanis nemcsak a király és a szerzetesek megnyugtató szavai, illetve a kampány miatt volt szinte teljes, hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt fektettek az országban arra, hogy a fontos oltásokat mindenki megkapja. Az egészségügyi miniszter a Telegraphnak azt mondta, a mostani immunizációs programhoz már létező, más, korábbi programok rendszerét használták, így sokkal gördülékenyebben tudták végrehajtani a mostani oltási tervet.
Hogy más országok mit tanulhatnak Bhutántól, azt az Atlantic öt pontban foglalta össze: az ország vezetése elkötelezett volt, felkészültek voltak, gyorsan léptek, már létező, jól bejáratott rendszert használtak, és segítséget nyújtottak az elszigetelten élőknek.