Koronavírus-számok Magyarországon 05.17.
Elhunytak + 38 Σ 29 213
Kórházban - 11 Σ 2 259
Fertőzöttek + 426 Σ 798 573
Tesztek + 10 365 Σ 5 649 027
Egyszer oltottak + 39 287 Σ 4 639 299

Egyikünk sem oltásellenes, de azt szeretnénk, hogy másokkal ugyanez már ne történhessen meg

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Rendszeresen elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Két nő is április 6-án kapott AstraZeneca-oltást, és mindkettőjüknek mélyvénás trombózisa lett pár nappal később, de egy harmadik esetéről is hallottak, és a Facebookon is számoltak be mások ilyen esetekről.

A hivatalos tájékoztatás szerint nem volt még példa arra, hogy Magyarországon vérrög képződött volna az AstraZeneca oltása után, holott már a környező országokban, például Szlovákiában is számon tartanak ilyen eseteket.

Április 7-én jelentette be hivatalosan az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), hogy a vérrögképződés az AstraZeneca nagyon ritka mellékhatása. Ezután az országok sorban álltak le részben vagy teljesen az AstraZeneca használatával: Dániában teljesen leálltak a vakcinával Portugáliában, Spanyolországban 60 év felettieket oltanak csak vele, Franciaországban 55 év felettieket. Nagy Britanniában pedig 30 év alatt nem ajánlják, miután április 7-ig 79 vérrögös esetet azonosítottak.

Április 23-án az Európai Gyógyszerügynökség ismét kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy az AstraZeneca oltás előnyei továbbra is felülmúlják a kockázatot. 

A 444-nek is nyilatkozó, trombózisból lábadozó két nőt az zavarja leginkább, hogy nincs rendes tájékoztatás, és mindenkinek, válogatás nélkül adják az oltást. 

Egyikük sem oltásellenes, de azt szeretnék, hogy másokkal ugyanez már ne történhessen meg. 

Biztos csak a fogamzásgátló

„Április 6-án hívott a háziorvosom, hogy mehetek felvenni az AstraZeneca oltását. Éppen aznap ismerték el, hogy az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között van összefüggés, ezért kicsit szkeptikus voltam, de az volt bennem, hogy minden oltást el kell fogadni” - meséli a 37 éves Juli, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk.

Az oltás előtt beszélgettek arról a háziorvosával, hogy 15 éve fogamzásgátlót szed, ami korábban sosem jelentett problémát, és a családban sem volt trombózishajlam. Bár az orvos azt mondta, hogy a fogamzásgátló növeli a trombózis kockázatát, mégis ajánlotta, hogy vegye fel az AstraZenecát, és szedjen mellé Aspirin Protectet. (Az Aspirin Protectről azonban már kiderült, hogy nem használ sokat a vérrög kialakulása ellen.)

Viszont miután Juli megkapta az oltást, nem kapott semmilyen tájékoztatót arról, hogy milyen tünetekre kell figyelnie trombózis esetén, neki kellett külön az interneten rákeresni. (Voltak olyan oltópontok, ahol adtak a tünetekre vonatkozó tájékoztatót.)

Julinál is jelentkeztek az oltás utáni szokásos mellékhatások: lázas volt, fájt mindene, de a harmadik napra már kutya baja volt.

„Április 10-én el kezdett fájni a derekam, de azt hittem, csak elfeküdtem. Aztán amikor kimentem kutyát sétáltatni, elkezdett zsibbadni a lábam, de még akkor is csak valamilyen gerincproblémára gyanakodtam. Estére azonban úgy bedagadt a lábam, mint egy elefántnak, és ekkor már tudtam, hogy nem a gerincemmel van baj” - meséli.

Juli rögtön mentőt hívott, akik éjfélkor értek oda érte. A mentősök megkérdezték, hogy tud-e járni, és megkérték, hogy sétáljon ki a mentőautóig. Az valamiért fel sem merült, hogy a trombózisgyanús beteget hordágyon vigyék ki, hiszen ilyenkor kifejezetten veszélyes mozogni.

Julit az egyik budapesti kórházba szállították, ahol reggel 9-ig kellett várnia az ultrahangra, ahova már kerekesszékben tolták be, annyira rossz volt az állapota. Az ultrahang megerősítette a gyanút, hogy vérrög alakult ki a lágyéka környékén. Az orvos is azt mondta, hogy súlyos eset, mivel nagyon fenn van a vérrög, amitől Juli is megijedt. Ehhez képest csak valamikor délelőtt kapta meg az első vérhígító injekciót. 

„A vizsgálat során többször megkérdeztem az orvost, hogy jelentjük-e valahol, hogy az oltás után alakult ki a vérrög? Úgy éreztem, hogy az orvosok igazából nem tudták erre a konkrét választ, és az volt a benyomásom, hogy el is akarják mismásolni. Az egyikük annyit mondott, hogy valószínűleg a fogamzásgátló okozta, nem az oltás. De az elég furcsa egybeesés lenne, hogy 15 évig nem volt bajom a fogamzásgátlótól, majd megkapom az oltást, és rá pár napra vérrög alakul ki” - meséli Juli, aki hamar rájött, hogy nem érdemes az orvosokat ezzel nyaggatni, mert úgysem kap érdemi választ.

Később átszállították egy másik kórház belgyógyászatára, de a betegszállítókra ismét több órát kellett várnia. Ott Juli ismét rákérdezett, hogy nem kellene-e valahol jelenteni, hogy az oltás után alakult ki vérrög, de az ügyeletes orvos nem tudott válaszolni, a főorvos pedig később azt mondta, hogy jelentse ő a koronavirus.gov.hu-n. Juli ezen eléggé megdöbbent.

A nő naponta kétszer kapott vérhígító injekciót, és gyógytornász is járt hozzá, aki elkotyogta, hogy egyáltalán nem ő az egyetlen, aki így járt az oltás után. 

„Az egyik dolgozó mondta, hogy van itt az osztályon pár szobával arrébb egy másik nő, aki szintén AstraZeneca után kapott trombózist. Át is mentem hozzá, és összeismerkedtünk. Az viszont azért felmerült bennem, hogy most akkor mennyire ritka a vérrögképződés, ha én a kórházban töltött 6 nap alatt találkoztam egy másik középkorú nővel?” - mondja Juli.

Julinak később nem írták bele a zárójelentésébe, hogy az oltás után jelentkezett a trombózis, meg sem említették.

Április 15-én azonban az egyik kórház orvosa felhívta azzal, hogy hallotta, mi történt, és hogy jelezni szeretné, hogy az AstraZeneca-oltás után lett trombózisa. Az orvos arról kérdezgette, hogy szed-e fogamzásgátlót, és az oltási igazolványán szereplő vakcina-azonosító kódot is be kellett diktálni. Az orvos azt ígérte, másnap visszahívja, de végül nem hívta. Két nappal később azonban egy másik orvos telefonált, aki azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket, hogy volt-e már koronavírusos. Juli megkérdezte, hogy a vele történteknek lesz-e valami következménye, mire az orvos annyit mondott, hogy jelzik az itthoni és a nemzetközi hatóságok felé is az ügyet.

Bár már sok idő telt el a trombózis óta, Juli még mindig alig tud lábra állni, és még legalább fél évig kell kompressziós harisnyát hordania és vérhígítót szednie. 

„Engem az háborít fel, hogy futószalagon, válogatás nélkül küldenek mindenkit oltásra, miközben más országokban betiltották az AstraZenecát. Szerintem akkor is transzparenciára van szükség, ha az lassítja az oltási tervet. Nem vagyok oltásellenes, ezért is rohantam az első alkalommal, amit most már bánok. De szerintem nem felelősségteljesen zajlik az oltás, szelektálni kellene azokat, akik veszélyben vannak” - vélekedik.

Én nem vagyok az AstraZeneca ellen

Azt a nőt is megkerestük, akivel Juli a kórházban ismerkedett össze. A 46 éves Éva (az alany nevét kérésére megváltoztattuk) ugyanazon a napon, április 6-án kapta az oltást háziorvosától, mint Juli. Éva két oltás között választhatott, és az AstraZenecát kérte, de az orvosnak megemlítette, hogy édesapja részéről volt már trombózis a családban, bár nála sosem jelentkezett semmilyen probléma.

„Utólag most már úgy gondolom, hogy az orvosnak haza kellett volna küldenie, hogy inkább várjam meg a következő oltást” - mondja Éva.

Évánál is eleinte a szokásos oltás utáni tünetek jelentkeztek, de két nappal később, amikor munka közben felállt az asztaltól, egy furcsa nyilallást érzett a bal lábában. 

„Olyan érzés volt, mint amikor elmész futni, és meghúzod a lábad. Ha járkáltam egy picit, akkor jobb volt, de még három nappal utána is éreztem, hogy valami nincs rendben” - meséli.

Éva eldöntötte, hogy elmegy a háziorvosához, aki lefektette a rendelőben, és nagyjából két perc alatt megállapította, hogy trombózisa van. Rögtön mentőt hívtak, és kórházba szállították, ahol már ultrahang is igazolta, hogy mélyvénás trombózisa alakult ki.

„Valószínűleg nagyon látszott rajtam, hogy megrémültem, mert a doki elkezdett nyugtatni, hogy már jó kezekben vagyok. Aztán elszólta magát, hogy ma már nem én voltam az első ilyen eset, akit oltás után hoztak be trombózissal” - Éva azt mondja, sajnos nem derült ki, hogy Julin és rajta kívül ki lehetett ez a harmadik beteg.

Éva nagyon sokáig magát hibáztatta, amiért mégis felvette az oltást, holott tudta, hogy volt a családban ilyen eset, de megbízott az orvosa véleményében. Julival ellentétben Éva zárójelentésébe beleírták, hogy valószínűleg az AstraZeneca vakcinája váltotta ki a trombózist, de őt később nem keresték ezzel kapcsolatban telefonon.

Éva már három hete nem tud dolgozni, ugyanis ülnie sem szabad, és sétálni is fájdalmas egyelőre. Az is aggasztja, hogy a jövőben bármikor újra trombózisa lehet, amiért már egyszer kialakult, és az sem kizárt, hogy egész életében vérhígítót kell majd szednie.

„Én egyáltalán nem az AstraZeneca ellen vagyok, még annak ellenére sem, hogy így jártam, de szerintem mindenkinek a számára megfelelő vakcinát kellene kapnia” - vélekedik.

Többen írtak hasonló, meg nem erősített történeteket az AstraZenecával oltottak egyik Facebook-csoportjába. 

Egy 62 éves, csípőprotézises, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, valamint pajzsmirigyproblémával rendelkező nő is megkapta az AstraZenecát. Kilenc nappal az oltás után tűszerű bevérzéseket vettek észre a lábszárán, egy nappal később pedig egy 200 forintos nagyságú bevérzés jelentkezett a combja belső részén, a lábszárán pedig egy 100 forintos nagyságú. A tizenharmadik napra már a hasán is jelentkezett a bevérzés, végül a SOTE-n megállapították, hogy trombózisa van. 

Egy másik nő pedig azt írta, hogy 21 nappal az oltás után került kórházba a férje trombózissal, de nem lehet 100 százalékra állítani, hogy az oltás miatt alakult ki nála vérrög. (A címlapkép illusztráció.)