Minden magyar állampolgárnak joga van a személyi jövedelemadója 1 százalékát egy regisztrált civil kedvezményezettnek, egy másik 1 százalékát pedig egy technikai számmal rendelkező, elismert egyháznak felajánlani az szja-bevallástól függetlenül.

A pénzt idén legkésőbb május 20-ig, azaz csütörtök éjfélig lehet felajánlani postán vagy az ügyfélkapun keresztül, a NAV honlapján.

Egészen érthető, hogy az 1+1 százalékos nyilatkozatban mit kell kitölteni, de aki elakad, kérdezhet a NAV infóvonalán a 1819-es számon. A rendelkező nyilatkozaton az adózó jelezheti – de nem kötelező –, hogy a nevét és elérhetőségét a megjelölt civil szervezettel közölje a NAV.

A civil szervezetek listája és technikai száma itt, az egyházaké pedig itt érhető el.

Az adószabályok szerint annak, aki ugyanannak az egyháznak adná az 1 százalékát, mint az előző évben, nem kell új nyilatkozatot tennie, a felajánlást automatikusan figyelembe veszi a NAV addig, amíg az adózó újabb nyilatkozattal nem jelöl meg másik kedvezményezettet, vagy vissza nem vonja a korábbi nyilatkozatát. A civil szervezeteknél ez nincs így, azoknál minden évben újra nyilatkozni kell.

Érdekesség, hogy bár egy strasbourgi ítélet szerint jogsértően fosztották meg az egyházi státuszától a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a bíróság csak az elmaradt támogatások kifizetésére kötelezte az államot, a 2011-ben elvett egyházi státusz rendezésére nem. Viszont a MET legalább visszakapta a 0444-es technikai számát, így több évnyi kihagyás után újra fel lehet ajánlani az egyházi 1 százalékot. (Az egyházat vezető Iványi Gábor régen jóban volt Orbán Viktorral, két gyerekét is megkeresztelte, ma viszont már fasisztának tartja a miniszterelnököt.)

Az 1 százalék felajánlások túlnyomó többsége már online történik, de mivel az e-bevallással lehetővé vált, hogy az adózó rá se nézzen az adóbevallására, hiszen a NAV megcsinálja helyette, sokan az 1 százalékot is elfelejtik. 2016-ban még közel 1,5 milliárd forintot kaptak a civil szervezetek közel 370 ezer adózótól, az új rendszer 2017-es bevezetésével ez az összeg közel 30 százalékkal visszaesett, mert a felajánlók száma is csökkent 100 ezerrel.

A NAV szerint 2018 óta 400 ezerrel többen adtak 1 százalékot vallási közösségnek, de a civil szervezeteknél fordított az arány: 2015-ben 2,2 millióan ajánlották fel az 1 százalékot, tavaly már csak 1,6 millióan, így az adózók összesen 9,6 milliárd forintot juttattak ezeknek a szervezeteknek. Aki nem rendelkezik az adója 1+1 százalékáról, annak a pénze bent marad az államkasszában, és a kormányra bízza a döntést, hogy mi legyen vele.

2020-ban az Országos Mentőszolgálat Alapítványt 231 millióval, a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványt 186 millió forinttal segítették, de 100 millió forint fölötti támogatást kaphat a Bátor Tábor Alapítvány és a Daganatos.hu Alapítvány is, pedig az utóbbiról kiderült, hogy nem is az a tevékenysége, amit a neve sugall, például engedély nélkül pazar panorámájú jógaközpontot építettek. Érdemes óvatosan eljárni, amikor valaki rákeres arra, hogy „adó 1 százalék”, mert felugrik az ado1szazalek.hu is, ami a Daganatos.hu Alapítványé. A szervezet körüli alapítványbirodalom 2,5 milliárd forintot gyűjtött 1 százalékokból, de a pénz jó részét nem daganatos vagy megmentésre váró gyerekekre és rászoruló állatokra költik.

Az Abcúg négy éve írt arról kilenc civil szervezetet megkérdezve, hogy mennyi pénz mire lehet elég: 5000 forintból például lázcsillapítót kaphat három rászoruló gyerek, 50 ezerből fel tudnának szerelni egy tanodát, 500 ezer elég arra, hogy ki lehessen perelni eltitkolt közérdekű iratokat, 5 millióból pedig egy teljes hajléktalanszállót fel lehetne újítani, vagy egy évig lehetne foglalkoztatni egy mozgássérülteket segítő gyógypedagógust. Minél több az 1 százalékos felajánlás, annál nagyobbak a lehetőségek.