A 2019 végén kezdődő koronavírus-járvány alatt a világ sok országa, régiója hitte azt, hogy megúszta. Magyarország és Kelet-Európa fellélegzett, amikor a 2020 tavaszi első európai hullám a várakozásokkal szemben szinte teljesen elkerülte a régiót. Majd a második és a harmadik hullám telibe kapta. Indiában is sokáig azt hitték, hogy náluk nem lesz nagy a baj, hogy aztán 2021 elején az országban felbukkanó új variáns naponta ezrek, de az is lehet, hogy tízezrek életét oltsa ki.

2021 közepére már szinte a teljes világon végigsöpört a járvány valamelyik hulláma, a vírus valamelyik variánsa. A kevés kivétel egyike az indopacifikus régió: Ázsia keleti része és Óceánia.

A világ irigykedve járt csodájára annak, hogy az itteni országok Új-Zélandtól Vietnámig milyen hatékonyan veszik fel a harcot a koronavírus ellen. Be sem engedik az országba, vagy ha mégis bejut, kemény, gyors és innovatív intézkedésekkel megállítják és teljesen legyőzik. 2021 májusában azonban ezek a korábbi éltanulók is elkezdtek bukdácsolni. Bár a járvány által igazán komolyan sújtott országokkal még nem hasonlíthatóak össze, Délkelet-Ázsia országaiban is emelkednek a fertőzési és halálozási számok.

link Forrás

link Forrás

Ezek az országok nem a szerencsének vagy valamiféle csodának köszönhették, hogy eddig megúszták az igazán nagy bajt, hanem annak, hogy

• Eleve felkészültebbek voltak olyan korábbi járványoknak köszönhetően, mint a madárinfluenza.
• A közösség boldogulását, harmóniáját előtérbe helyező értékekre épülő kelet-ázsiai társadalmakban nem lázadoztak úgy a járványügyi szigorítások ellen, mint az individualista nyugaton.
• Sok országban szigorú, de relatíve felvilágosult diktatúra van, ami kedvez a hatékony és szigorú intézkedések bevezetésének és azok betartatásának.

Másfél év után viszont már lehet, hogy ezek az adottságok is kevésnek bizonyulnak a járvány elleni harcban. Egyrészt mert olyan, egyre fertőzőbb variánsok bukkannak fel, amelyek ellen a szigorú szabályok sem elegendők. A Magyarországon a harmadik hullámért felelős brit variáns 70 százalékkal volt fertőzőbb, mint az „eredeti” vuhani vírus, a világban most terjedő indiai variánst pedig még ennél is 50 százalékkal fertőzőbbnek becsülik, bár a szakértők még vizsgálják a pontos számot.

Másrészt másfél év kemény járványügyi szabályozásába még a legjómódúbb, legszabálykövetőbb ázsiai országok lakosai is belefáradtak. A szegényebb országokban pedig, ahol az állam nem tudja vagy nem akarja kipótolni az emberek kieső bevételeit, romló életszínvonalát, végképp lankad a fegyelem és a figyelem.

Japánban alig két hónappal a tervezett – és sokak által ellenzett – tokiói olimpia előtt napról napra dől meg a halálozási rekord. A szigetországban azonban eddig is csak a nyugati országokhoz képest voltak sikeresek a járványügyi intézkedések, Délkelet-Ázsiához képest egyáltalán nem. 2021 májusában azonban itt is romlani kezdtek a számok.

Malajzia

A 30 millió lakosú országban februárban is volt egy kisebb hullám. Azt még sikerült leküzdeni, hogy aztán április elején ismét emelkedni kezdjenek a járvány különböző mutatói.

Május közepén már egymás után dőltek meg a napi rekordok, 19-én több mint 6 000 új fertőzöttet jelentettek, ami lakosságarányosan már rosszabb a magyar helyzetnél is. A halálozási adatok még jobbak, de ezek is meredeken emelkednek.

A hatóságok jelenleg azt fontolgatják hogy teljesen lezárják az ország legnépesebb államát, a főváros Kuala Lumpurt körbefogó Selangort, amennyiben a jelenlegi járványügyi intézkedések nem képesek megfékezni a vírus terjedését. A repülőjáratokat Malajzia és India közt néhány napja leállították, de az országban, ahol több mint kétmillió indiai származású ember él, már bizonyítottan megjelent a vírus indiai variánsa.

Thaiföld

A 70 milliós ország 2020-ban végig rendkívül sikeresen védekezett a koronavírus ellen. Egészen a közelmúltig csak néhány kisebb gócpont alakult ki, ezekért a bangkoki kormány rendre a szomszédos Mianmarból érkezett bevándorlókat és menekülteket tette felelőssé.

2021 áprilisában azonban emelkedni kezdtek a fertőzöttségi számok, május közepén pedig valósággal kilőttek. Elsősorban annak köszönhetően, hogy miután a tavalyi nagy kormányellenes tüntetések után lecsukott demokráciapárti aktivisták a börtönből kiengedésük után covid-fertőzöttnek bizonyultak, a hatóságok elkezdték letesztelni a rabokat, és egészen megdöbbentő, globális szinten is kiemelkedő fertőzöttségi adatokkal szembesültek.

A letesztelt 24 500 rabból közel 11 000-en bizonyultak fertőzöttnek, de volt olyan börtön, ahol 60 százalékos volt a pozitív tesztek aránya. A május 17-én Thaiföld-szerte azonosított 9 635 fertőzött több mint a duplája volt az előző napi rekordnak. Közülük 6 835 rab, ami nagyon magas szám, de a közel 3000 szabadon élő fertőzött is az. 18-án már 35 halálos áldozatot jelentettek az országban, ami lakosságarányosan még mindig semmi a nyugati járványhullámokhoz képest, de szintén országos rekord.

Thaiföldön éppen akkor indult be a járvány, amikor az ország ha óvatosan is, de éppen kezdett volna nyitni. Az ország GDP-jének 15 százaléka a turizmusból származik, aminek szinte az egésze elmaradt 2020 tavasza óta, amikor az ország gyakorlatilag lezárta a határait. 2021 áprilisában már éppen enyhítettek az érkező külföldiekre vonatkozó karanténszabályokon, amikor a járványadatok romlani kezdtek, és ezért inkább visszaszigorítottak.

Úgy tervezték, hogy nyártól az olyan népszerű turistacélpontokat, mint Phuket megnyitják a beoltott külföldi turisták előtt, de lehet, hogy ebből nem lesz semmi. A thai börtönökben olyan súlyos a járványhelyzet, hogy komolyan felmerült, hogy legalább a rabok egy részét ideiglenesen szabadon engedjék, így csökkentve az intézmények zsúfoltságát, ami nagyban segíti a vírus terjedését.

Tajvan

A Kína által folyamatosan fenyegetett szigetnél talán egyetlen ország sem volt hatékonyabb a koronavírus elleni küzdelemben. Sokak szerint ebben nagy szerepe volt a folyamatos kínai fenyegetésnek is, mivel ennek köszönhető, hogy Tajvanon az első pillanattól kezdve komolyan vették a vírus veszélyeit, és nem is hittek el mindent a hivatalos pekingi kommunikációból.

A példás védekezésnek köszönhetően 2021. május 14-ig összesen mindössze 135 olyan fertőzöttet találtak Tajvanon, aki nem külföldről hozta magát a vírust, hanem a szigetországban fertőzött meg. Azóta több nap is volt, amikor ennek két-háromszorosát regisztrálták.

Tajvan most is bizonyítja, hogy milyen kiváló epidemiológiai szakemberei vannak, hiszen pontosan sikerült rekonstruálni, hogy mitől kezdett el terjedni a vírus. Viszont az így kibontakozó történet azt mutatja, hogy még a legjobb járványügyi védvonalon is lyukak keletkeznek, amint egy társadalom belefárad a folyamatos védekezésbe.

A májusban meglódult fertőzésszámok az ország nemzetközi repülőtere melletti Novotel szállodához vezethetők vissza. Tajvan még áprilisban lazított a karanténszabályokon, és megengedte, hogy a repülőjáratok pilótái és személyzete öt nap helyett csak hármat töltsön karanténban. A tajvani légitársaság beoltott személyzete számára pedig teljesen eltörölték a karanténkötelezettséget.

A Novotelben azonban nem figyeltek eléggé, és ugyanabban az épületben szállásolták el a karanténra kötelezett légiszemélyzetet és néhány belföldi turistát. Most már tudjuk, hogy a vírus így terjedni tudott, a májusi fertőzések nagy részét a repülőtér környékén regisztrálták.

A megugró járványügyi adatok hatására a hatóságok újra szigorítottak a szabályokon, az érintett területeken például ismét kötelezővé tették a szabadtéri maszkviselést. Bezártak a mozik, könyvtárak, sportközpontok. Amennyiben ez sem bizonyul elegendőnek, és két héten át minden nap több mint 100 új fertőzöttet regisztrálnak Tajvanon, a szigetet teljes lockdown alá helyezik.

Lehet, hogy ezzel végül sikerül megfékezni a járvány további terjedését, de a Tajvan imidzsén esett csorbát ez nem fogja kiköszörülni a régióban. Az utóbbi másfél évben joggal voltak büszkék arra, hogy mennyivel jobban védekeznek, mint az örök ellenség Kína, de ezt mostantól nehezebb lesz hangoztatni.

Vietnám

Az országban sokáig talán még Tajvannál is hatékonyabban védekeztek a koronavírus ellen, köszönhetően annak, hogy a vietnámi diktatúra a személyiségi és szabadságjogokra nem sokat adva egészen radikális intézkedésekhez nyúlt. Még a hazatérő vietnámi állampolgároknak is hosszú hetekig központilag felügyelt táborokba kellett vonulniuk, nehogy külföldről behurcolják a vírust.

A szigornak meg is volt az eredménye, Vietnámban sokáig senki nem halt meg a járványban. A közel 100 millió lakosú országban máig is csak 37 halott és 4500 fertőzés van, ami még Délkelet-Ázsiában is elenyészőnek számít.

Április végtől azonban Vietnámban is egyre több helyről jelentettek új fertőzéseket, az ország 58 tartománya közül már 25-ben megjelent a vírus, ami korábban, ha fel is bukkant, inkább csak a legnagyobb városokban fordult elő. Az országban, ahol szintén nagyon fontos bevételi forrás az idegenforgalom, a 14 napra lazított karanténkötelezettséget most ismét visszaszigorították 21 napra, és még szó sincs arról, hogy ismét megnyitnák a határokat a turisták előtt.

Szingapúr

A közel 6 millió lakosú városállam szintén a járvány elleni védekezés élharcosa. A legendásan rendpárti és technológiailag nagyon fejlett Szingapúrban 2020 nyarán volt ugyan egy kisebb járványhullám, miután vendégmunkások zsúfolt szállásain gócpontok alakultak ki, de ezt példásan sikerült elfojtani.

2021 májusában viszont ismét elkezdtek növekedni a fertőzöttségi adatok. 16-án 38 fertőzöttet regisztráltak, a legtöbbet tavaly szeptember óta. Külön gond, hogy ezek közül 17-et nem tudtak más fertőzésekhez kapcsolni a kontaktkutatást nagyon komolyan vevő országban.

Az indiai variáns Szingapúrba is megérkezett, talán az itt is népes indiai kolóniának köszönhetően. A városállam járványügyi szakemberei arra jutottak, hogy ez a mutáns, bár komoly tünetek nélkül, de különösen gyorsan terjed a gyerekek közt, ezért az iskolák bezárása mellett döntöttek az idei tanév hátralévő részére.

---

Az eddigi tapasztalatok alapján valamennyi délkelet-ázsiai országban megvan a képesség a járvány elleni küzdelemre. Legalábbis megvolt a vírus eddig ismert variánsai ellen. Hogy az indiai vagy egyéb új mutánsok ellen hogy sikerül a védekezés, még kétséges. A fáradtság, a több országot gazdaságilag egyre érzékenyebben érintő lezárások ez ellen dolgoznak.

Nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem lehet zárva tartani a határokat, ez különösen az idegenforgalomra támaszkodó országoknak fájdalmas. A nyitáson oltásokkal lehetne gyorsítani, de ebben a régió különösen rosszul áll.

Az említett országok közül egyedül a kicsi és gazdag Szingapúrban kapott legalább egy oltást a lakosság több mint egyharmada. A többi országban sehol sem sikerült még a lakosság 5 százalékát sem elérni, és van, ahol az 1 százalékot is alig haladták meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egészségügyben dolgozókon kívül szinte senki sincs beoltva.

Az Economist Intelligence Unit becslése szerint Szingapúrban 2021 végére lesz beoltva a lakosság nagy része, Tajvanon 2022 közepén, a többi délkelet-ázsiai országban 2022 végén vagy még annál is később. Ha így lesz, a régió még csak a küzdelem felénél tart, miközben egyre jobban fárad a második félidőre.