Az EU a világ kevésbé terrorveszélyes térségei közé tartozik

2021 június 1., kedd 9:09
  • A terrorizmus 2001. szeptember 11. óta meghatározó témája a politikai közbeszédnek.
  • Ez nagy hatással van a közvélemény percepciójára, ahogy az is, ahogy ezek a támadások a médiában megjelennek.
  • De valójában mekkora a terrorfenyegetettség az Európai Unióban?
  • Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének intézetvezetője a Global Terrorism Database adatainak elemzésével arra jutott, hogy percepciónkat valójában tíz nagy, ún. stratégiai támadás határozza meg.
Megemlékezés a párizsi Bataclan koncertteremnél 2015. november 15-én, két nappal az elmúlt két évtized második legtöbb halálos áldozattal járó merényletsorozata után. Fotó: MIGUEL MEDINA

Kevés történés befolyásolja jobban kollektív biztonságérzetünket a terrortámadásoknál, amire csak ráerősít, hogy egy-egy sikeres merénylet milyen hangsúlyos a politikai közbeszédben részben a politikusok megnyilvánulásai, részben a terrortámadások médiában történő megjelenése miatt. Tálas Péter, a Nemzetvédelmi Egyetek Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének intézetvezetője ezért is érezte fontosnak, hogy a Marylandi Egyetem Globális Terroradatbázisának (GTD) adatai alapján statisztikailag elemezze a 2000-2019 közti két évtizedben elkövetett terrortámadások adatai alapján az Európai Unió tényleges terrorfenyegetettségének mértékét. Tálas teljes elemzése valamivel több mint 27 oldal (.pdf), az alábbiakban csak tömör összefoglalóját adnánk.

Mielőtt belemennénk, Tálashoz hasonlóan érdemes pár módszertani megjegyzéssel kezdeni, a GTD ugyanis sok esetben meglepő definíciókat használ. Például definíciójuk alapján egy terrortámadás nem attól sikeres vagy sikertelen, hogy vannak-e áldozatai, hanem attól, hogy elérte-e a célját. Így fordulhat elő, hogy az adatbázisban több olyan terrortámadást is sikertelennek minősítenek, melynek amúgy voltak áldozatai. Ilyen például az a 2009. május 1-i hollandiai terrortámadás, melynek elkövetője autóval hajtott a királyi család apeldorni fesztiváljára érkező civilek tömegébe. A támadásban az elkövetővel együtt heten vesztették életüket, 12-en pedig megsebesültek. De a célját nem érte el, hiszen a támadónak nem sikerült elérnie célpontját, a királyi családot szállító buszt. Ugyanígy sikertelennek könyvelték el azt a 2000. augusztus 7-i bilbaói robbanást, melyben az ETA négy tagja vesztette életét, ám végül azt se sikerült tisztázni, hogy autójukban bomba robbant, vagy csupán egy későbbi merénylethez beszerzett robbanóanyagok sültek el.

Tálas kutatásában az Európai Unió terrorfenyegetettségére koncentrált, ezért azokban az országokban, köztük Magyarországon is, melyek e két évtized során csatlakoztak az EU-hoz, csak a csatlakozásuk után elkövetett merényletekkel számolt. A GTD adatbázisa szerint 2004. május 1-i EU-tagsága óta Magyarországon hét cselekményt tartanak nyilván terrortámadásként, ezek közül egynek voltak halálos áldozatai, és egy másiknak sebesültjei.

Halálos áldozatot követelő terrortámadásként a tatárszentgyörgyi kettős romagyilkosságot tartják nyilván - érdekes módon a gyilkosságsorozat többi támadását nem. A másik, emberi áldozatot követelő támadás a 2016-os Teréz körúti robbantás volt, melyben két rendőr szenvedett sérüléseket.

Ennyi felvezetés után jöjjenek a számok!

2000-2019 között a GTD adatbázisa szerint világszerte 131 350 terroristamerényletet követtek el, ezek közül az EU tagállamaiban 3622-t, a világszerte elkövetett terrortámadásoknak csupán a 2,8 százalékát hajtották végre. Ezzel az EU a hatodik legfenyegetettebb térségnek számít csupán, messze elmaradva a Közel-Kelet és Észak-Afrika, illetve Dél-Ázsia mögött, melyekben az elmúlt két évtized merényleteinek 35,8, illetve 33,1 százalékát követték el.

A GTD adatai alapján az Európai Unióban a legalacsonyabb a terrormerényletek sikerrátája, az adatbázist készítők követelményrendszere alapján csupán a 75,8 százalékuk volt sikeres. Pedig a GDT a terrorelhárítás és megelőzés révén meghiúsított merényleteket még csak nem is tartja nyilván.

Tíz, nagy véráldozattal járó támadás

Az elmúlt két évtized terrortámadásaiban világszerte 315 982-en vesztették életüket (az összesített adatban a támadásokban életüket vesztő terroristák is szerepelnek). Az EU-ban ez idő alatt 901-en vesztették életüket terrortámadásban, ez az összes halott 0,3 százaléka. Közülük 828-an áldozatok, 73-an terroristák. A 73 terrorista közül 30-an öngyilkos merényletben vesztették életüket.

A terrortámadásokban világszerte 433 996-an sebesültek meg, az EU-ban 6052-en (1,4 százalék), köztük 37 terrorista, akik közül négyen öngyilkosnak tervezett támadást éltek túl.

Az áldozatok nagy részéért azonban az uniószerte elkövetett 3622 merénylet elenyésző hányadát kitevő, ún. stratégiai támadások felelnek. Ilyen volt a 2004. márciusi madridi, a 2005. júliusi londoni, a 2015. januári és novemberi párizsi, a 2016. márciusi brüsszeli, a 2016. júniusi nizzai és müncheni, a 2017. májusi manchesteri, a 2017. júniusi londoni és a 2017. augusztusi barcelonai terrortámadás. Ebben a tíz, stratégiai jellegű terrortámadásban vesztette életét az EU-ban elkövetett összes merénylet halálos áldozatainak 65 százaléka, és sebesült meg az összes sebesült áldozat 66 százaléka.

A stratégiai terrortámadásokban kiemelt szerepük volt az öngyilkos merényleteknek. Ilyenekből a GTD alapján az EU-ban összesen 30-at követtek el, melyek közül 27 volt sikeres. Ezekben a terrortámadásokban vesztette életét az összes európai halálos áldozat 28,5 százaléka, és ezek felelősek a sebesültek 26,8 százalékáért.

Szimbolikus terror

Összességében az EU területén elkövetett terrortámadások 79,8 százalékának nem volt halálos vagy sebesült áldozata, ezek javarészt ún. szimbolikus terrortámadások voltak, vagyis olyanok, melyek elkövetői törekedtek is az áldozatok elkerülésére - például előre figyelmeztettek a támadásra, vagy direkt olyan időpontban követték el, amikor a célpont kihalt volt.

A GTD adatai szerint 2012 óta megnövekedett a terroristamerényletek száma az unióban, ám az adatok alapján, a közvélekedéssel szemben "a 2015-ös tömeges migrációs hullám nem eredményezte az Európai Unió területén elkövetett merényletek számának radikális növekedését". Mint írja, ugyan 2015-17-ben minden évben húsznál több iszlamista merényletet követtek el az EU-ban, ezek sokkal inkább mutatnak párhuzamot az ISIS szíriai és iraki térnyerésével. Összességében a vizsgált húszéves periódusban összesen 142 merényletet hajtottak végre iszlamisták, ez az összes támadás 4, az összes sikeres támadás 4,5 százaléka.

A stratégiai jellegű terrortámadások súlyát mutatja, hogy az elmúlt két évtized összes franciaországi halottjának 77,4 százaléka a két 2015-ös párizsi és a 2016-os nizzai terrortámadáshoz, az összes spanyolországi halottjának 74,8 százaléka a 2004-es madridi és a 2017-es barcelonai merényletekhez köthető. Ebben a két országban az elmúlt húsz évben 301-en, illetve 274-en vesztették életüket, vagyis az összes európai halálos áldozat több mint fele ebből a két országból került ki.

Abban az öt évben, amikben stratégiai jellegű terrortámadásokat is elkövettek az EU-ban, évi átlag 117 fő volt a halálos áldozatok száma. A fennmaradó 15 évben átlagosan évente mindössze 19-en vesztették életüket terrortámadásban.

Kevésbé fenyegetett

Mindezek alapján Tálas arra jutott, hogy az EU "a merényletek és ezek halálos áldozatainak száma szempontjából a kevésbé, a sebesült áldozatok száma alapján pedig a világ terrorizmus által mérsékelten fenyegetett térségei közé tartozik":

  • itt volt a legmagasabb, 25 százalék a sikertelen merényletek aránya;
  • meglepően alacsony, mindössze 21 százalék az áldozatokkal járó terrortámadások aránya;
  • az EU terrorfenyegetettségének dinamikáját leginkább a mindössze öt európai országot érintő stratégiai támadások szabták meg;
  • ezek hatékonyságát nagyban növelték az öngyilkos merényletek, melyek 80 százalékát iszlamista szélsőségesek követték el;
  • és bár az iszlamista merényletek aránya rendkívül alacsony, mindössze 3,9 százalék, ezekhez kapcsolódik a halálos áldozatok 77,5, a sebesült áldozatok 73 százaléka.