Goodfriend és a kitiltási botrány óvatos piszkálódás volt ahhoz képest, amit Bulgária kap most Amerikától

június 3., csütörtök 15:00

Szerdán az amerikai kormány honlapján megjelent, hogy több ismert bolgár közéleti személyiséget és kormányzati tisztviselőt is szankciókkal sújtanak korrupció miatt, és 64 bolgár cég, szervezet is feketelistára került.

Az érintetteket és családtagjaikat kitiltották Amerikából, vállalkozásaik nem üzletelhetnek amerikai érdekeltségű cégekkel és bankokkal, ha van amerikai vagyonuk, azt befagyasztják.

A szankció alá vont személyek közül ketten Bulgária legbefolyásosabb üzletemberei közé tartoznak, akik politikusokat és ügyészeket mozgatnak hosszú évek óta.

A sajtómágnás és Koponya

Szankció alá vonták Deljan Peevszkit, aki az elmúlt évtizedben a bolgár nyomtatott lapok 80 százalékát, számos tévécsatornát és hírportált birtokolt, négy cikluson át volt parlamenti képviselő, és 2013-ban egy hónapig a bolgár titkosszolgálat vezetőjeként is lehetőséget kapott érvényesíteni a képességeit.

Ő irányította az ország török kisebbségét képviselő, elvben liberális pártot, amelyik a mindenkori bolgár kormányok fontos támasza volt sokáig, kötött már szövetséget a bal- és jobboldallal is. A támogatásokért cserébe elvárta, hogy elnézzék, hogy bűnszervezetként is működteti a vállalkozásait.

Peevszkit előre értesíthették a szankciókról, mert a közelmúltban túladott a médiaérdekeltségein, és Dubajba költözött. Onnan üzent most, hogy semmilyen korrupcióhoz nem volt köze soha.

Deljan Peevszki, még parlamenti képviselőként, 2013-ban. Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV/AFP

A másik nagy formátumú maffiavezér, akire és akinek cégeire szankciót vetett ki az USA, Vaszil Bozskov, vagy becenevén "Koponya", aki valószínűleg Bulgária leggazdagabb embere. Övé a bulgáriai kaszinók nagy része, és útépítő vállalata örök kedvence a közbeszerzési tendereknek. Ismert műgyűjtő, és övé a Levszki Szófia focicsapat is.

Az USA nagykövetsége már évekkel ezelőtt a bolgár szervezett bűnözés meghatározó alakjának tartotta, ez látszik legalábbis a Wikileaks által nyilvánosságra hozott táviratokból. Bozskov 2020-ban egy új pártot alapított, és szeretett volna elindulni a júliusi választáson is, de a mostani fordulat után ez már nem biztos, hogy sikerül neki. Bozskov egyébként szintén Dubajban tartózkodik.

Vaszil Boszkov, alias Koponya. Fotó: DENISLAV STOYCHEV/NurPhoto via AFP

A harmadik szankció alá vont személy Ilko Zseljazkov, aki a bolgár titkosszolgálat fedett műveleteit végrehajtó csoportjának helyettes vezetője volt egy időben, legutóbb pedig a titkos megfigyelési technikákat felügyelő osztályt irányította. Az amerikai kormány szerint továbbá kenőpénzért intézett letelepedési engedélyeket külföldieknek, illetve politikusokat zsarolt a hozzá eljutott információkkal. Érintett volt abban a nemrégiben kitört botrányban is, ami szerint az előző kormány legalább nyolcvan ellenzéki politikust hallgatott le illegálisan.

Bulgáriában jelenleg ideiglenes ügyvivő kormány van hatalmon, mert az áprilisban tartott választás után senkinek nem sikerült kormányt alakítania, emiatt írtak ki júliusra újabb választást. Az ideiglenes kormány indította a lehallgatási ügyben a vizsgálatot.

Ők hárman kapták a legsúlyosabb szankciókat, de további kormányzati személyeket is kitiltottak az USA-ból szerdán.

Ez sokkal keményebb, mint amit a magyarok kaptak hét éve

Az amerikai szankciók kicsit hasonlítanak azokra, amelyeket 2014 őszén vetettek ki Fidesz-közeli befolyásos emberekre, ám annál sokkal szigorúbbak. Akkor hat magyar, meg nem nevezett, kormányközeli tisztségviselőt és üzletembert tiltottak ki az USA-ból korrupció miatt.

2014-ben az amerikai kormány azután lépett fel korrupció vádjával Orbán Viktor emberei ellen, hogy vége volt a választási szezonnak, hiszen abban az évben három választást is magabiztosan megnyert a Fidesz. Az amerikai fellépés nyomán a párt népszerűsége hiába romlott látványosan, bőven volt ideje 2018-ig visszaerősödni.

Bulgáriában viszont július 11-én lesznek legközelebb választások, és a mostani szankciók nagyban befolyásolhatják annak kimenetelét. Míg az Obama-kormány inkább csak figyelmeztette a magyart 2014 őszén, addig a Biden-kormány ezúttal aktívan alakítja a belpolitikát Bulgáriában, a korrupció elleni globális küzdelem jegyében.

2014-ben még nem létezett az a törvény, ami alapján a három fent említett személyt szankcionálták most. Őket az úgynevezett Magnickij-törvény 2016-os globális kiterjesztése alapján büntették. Ez alapján az emberi jogok vagy a jogállamiság sérelmére külföldön elkövetett bűncselekményeket torolhatja meg Amerika szankciókkal. Sőt, klasszikus értelemben itt nem is lehet bűncselekményről beszélni, hiszen semmilyen bírósági vizsgálat nem előzi meg a szankciót, végső soron politikai döntés, hogy ki ellen használja az amerikai kormány. A magyarokat érintő 2014-es kitiltási eljárás is hasonló volt ebből a szempontból, de akkoriban az USA kormánya nem nevezte meg a célkeresztbe került személyeket.

Fontos különbség még, hogy a most célba vett személyek alanyi jogon is befolyásosak voltak Bulgáriában. Ketten közülük az ország leggazdagabb emberei közé tartoznak, és eddig a törvények felett állva, politikai befolyásukat kihasználva erősödtek. Nem a hatalom holdudvarába tartozó végrehajtók ők, hanem a rendszer aktív alakítói, akik most távol hazájuktól próbálják átvészelni a vihart.

Az egymással rivalizáló régi pártoknak mind árt az ügy

Az amerikai bejelentés nyomán szerda este Szófiában tüntetést tartottak, ahol a tömeg a legfőbb ügyész lemondását követelte. Az ügyészt évek óta azzal támadták korrupció-ellenes csoportok, hogy akadályozza a nyomozásokat a korrupt elit, például a most szankció alá vont személyekkel szemben.

A szerdai tüntetésre gyülekeznek az emberek Szófiában. Fotó: HRISTO VLADEV/NurPhoto via AFP

Az amerikai eljárás egyaránt árthat a bolgár politikát meghatározó két nagy pártnak, a köztársasági elnököt adó szocialistáknak és a Bojko Boriszov vezette jobboldali GERB-nek; illetve elbizonytalaníthatja a Peevszki-féle török párt szavazóit is.

A fordulat nyertese három újabb, korrupció- és elitellenes jelszavakkal szerveződött párt: a Szlávi Trifonov rockénekes vezette "Ilyen a Nép"; a korrupció-ellenes aktivisták vezette Demokratikus Bulgária; és az Ébresztő.BG nevű, egykori ombudsman vezette szervezet, amelynek aktivistái 2020-ban hónapokig tartó tömegtüntetéseket szerveztek a korrupció ellen. Ezek a pártok már áprilisban is nagyot mentek, de mivel nem akartak a két régi nagy közül egyikkel sem szövetkezni, többsége egyik oldalnak sem lett, ezért jön új választás a nyáron. Ha az újak képesek lesznek a régi pártok nélkül kormányozni, akkor teljes politikai elitcserét hozhat a nyár, és úgy tűnik, hogy ebbe az irányba nyomja az USA is a folyamatot.

Az EU nem izgult eddig

A súlyos korrupciós botrányok és látványos leleplezések egyébként régóta hozzátartoznak a bolgár politikához. Az áprilisi választás előtt például oroszoknak kémkedő magas rangú tisztviselőket csuktak le a honvédelmi minisztérium állományából. Tavaly nyáron Bojko Boriszov miniszterelnök éjjeli szekrényéről készült olyan felvétel, amin pisztoly, készpénz és aranyrudak láthatók, és a hasonló történeteket nagyon hosszan lehetne még sorolni.

Rengeteg a visszaélés az EU-s pénzekkel is, de szemben a hasonló magyar ügyekkel, ezekből eddig nem lettek igazán nagy botrányok az EU-ban. Brüsszeli források szerint ennek a fő oka az lehet, hogy a pártjával a Néppártot erősítő Boriszov nem vitatkozott soha a német kormánnyal vagy az Európai Bizottsággal, sosem indított kampányt az EU ellen, sőt még a pártját is úgy hívják, hogy Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért. Vele szemben Orbán Viktor és a miniszterei rendszeresen kritizálják az EU-s vezetőket, éles politikai vitákba bocsátkoznak velük, és vétóznak vagy vétóval fenyegetnek a Tanácsban.

Amikor például tavaly először készítette el az Európai Bizottság a jogállamisági országjelentéseket, a magyar kormány őrjöngeni kezdett, hogy "kettős mérce, boszorkányüldözés, sorosizmus az egész". Bulgária talán még a magyarnál is keményebb kritikát kapott a jelentésben, főleg korrupciós vonalon, mire Boriszov Brüsszelben megköszönte a szöveget, és azt mondta, nagyon sokat tanult belőle, és igyekszik minden tanácsát megfogadni. Ettől még a maffia állami segítséggel továbbra is hatékonyan lopta szét az országot, de az EU-s intézményeket a szép szavak megnyugtatták. Ráadásul általános vélekedés Nyugat-európában, hogy Boriszov még mindig jobb, mint a bolgár szocialisták, akiket Putyin lekötelezettjeinek tartanak - ezt a képet egyébként Boriszov maga is erősítette mindig minden nemzetközi fórumon.

Ez csak a kezdet

A Biden-kormány kemény fellépése arra utal, hogy Washington az EU- és NATO-tag szövetségeseit sem kíméli a korrupció ellen meghirdetett nemzetközi harcában. Erre lehetett is számítani, hiszen Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója már tavaly novemberben megígérte, hogy fellépnek majd az illiberális, autokrata politikusokkal szemben, és ebben a küzdelemben "a korrupt külföldi vezetők lebuktatásával" lehet majd hatékonyan fellépni.

A bolgár politika-közeli oligarchák elleni szankcióval egy napon adtak ki egy közleményt a G7 csoport külügyminiszterei, amiben azt ígérik, hogy a nyílt társadalom koncepciójának védelmében és a korrupció ellen egyszerre kívánnak fellépni. Az amerikai, kanadai, francia, német, olasz, brit és japán kormány által aláírt, és az EU által is megerősített nyilatkozat szerint a jogállamiság, a sajtószabadság, a civil szervezetek védelmében kívánnak összefogni többek között, és ősszel konkrétabb intézkedési tervet is meghirdetnek majd.

Úgy tűnik, hogy ez a bulgáriai fellépés Washington első komolyabb, nyílt akciója ebben az új törekvésben.