Koronavírus-számok Magyarországon 06.16.
Elhunytak + 9 Σ 29 944
Kórházban - 42 Σ 349
Fertőzöttek + 107 Σ 807 209
Tesztek + 13 108 Σ 6 009 124
Oltottak + 11 152 Σ 5 363 124
A legújabb trendek

Lassú vég

június 10., csütörtök 15:40
  • Javuló járványstatisztikák, romló oltási adatok.
  • Kell-e tartani negyedik hullámtól?
  • Mi lesz a világ többi részével, ahol még tombol a járvány?
  • Azt még nem tudjuk, hogy pontosan miért és hogyan, de az már bizonyos, hogy a covid az agyat és az idegrendszert is károsíthatja.

Kezdjük a hét legszívderítőbb adatával: szerdán senki sem vesztette életét koronavírus miatt Budapesten! Saját számításaink szerint, a német járványügyi központ iránymutatásai alapján Magyarországon mostanra lecsengett a járvány harmadik hulláma - ezt kedden Müller Cecília hivatalosan is megerősítette. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fertőződnének meg még emberek, és ne szorulnának még mindig több százan kórházi kezelésre, de a járványok dinamikája csak ilyen: amilyen gyorsan futnak fel az exponenciális növekedés szakaszában, annyira lassan csengnek le végül. Ezt Magyarországon most van alkalmunk először megtapasztalni, mert az első hullámot sikeresen védte ki az ország, a második hullámnak viszont alkalma se volt lecsengeni, olyan gyorsan csapott át harmadik hullámba.

Megkönnyebbülhetünk tehát, de még indokolt az éberség is. Amilyen kedvezően alakulnak a járványadatok, annyira romlanak az oltakozáséi. A héten nagyon lelassult a még oltatlanok regisztrációja, ahogy maga az oltási program is. A jelenlegi tempóban a nyájimmunitás minimális szintjének tartott 70 százalékos átoltottságot 134 nap múlva érhetjük csak el, az új variánsokra tekintettel indokolt 90 százalékos átoltottsághoz 305 nap kéne - és az, hogy aki még nem regisztrált, regisztráljon.

Fotó: Created with Datawrapper

A helyzeten javíthat, hogy Orbán Viktor csütörtöki bejelentése szerint hamarosan a 12-16 éves korosztály oltását is engedélyezik - még ha erre külön kampányt nem is szerveznek.

Világjárvány

A még oltatlanok beoltása azért kulcskérdés, mert bár Magyarországon elült a harmadik hullám, a világjárványnak messze nincs vége, és egyre újabb, a korábbinál fertőzőbb variánsok bukkannak fel, melyek ellenállóbbak a védőoltással szemben is. Oroszi Beatrix epidemiológus, aki a kormánynak is ad tanácsokat, a Portfolio szerdai konferenciáján ezért beszélt arról, hogy jöhet még negyedik hullám, ha nem tartjuk fenn a kellő óvintézkedéseket.

Hogy ez mennyire reális veszély? Nagy-Britanniában még a június 21-re tervezett nyitás is megcsúszhat, mert ott már terjed a korábban indiainak hívott delta variáns, ami negyven százalékkal fertőzőbb még az immár alfa névre keresztelt brit variánsnál is.

A helyzeten globálisan is az oltás segíthetne, ám az eddig legyártott készletek nagyon egyenlőtlenül oszlottak el a világban. A leggazdagabb országok például annyi vakcinát halmoztak fel, amivel kétszer is be tudnák oltani a teljes lakosságukat. Ennyi vakcinával a világnépesség 67 százalékát be lehetett volna már oltani egyszer. A világ többi részének vakcinaellátásán nagyot lendíthet az Egyesült Államok, ami a Washington Post értesülései szerint félmilliárd vakcina beszerzéséről állapodott meg a Pfizerrel, ezt a készletet már a rászoruló országok között osztanák szét.

Poszt-covid

Az idő múlásával egyre több mindent tudunk meg magáról a koronavírusról és arról, hogy pontosan hogyan is károsítja a szervezetet. A járvány kezdete óta az egyik legrejtélyesebb jelenség, hogy hány fertőzött panaszkodott idegrendszeri és pszichés tünetekre. Ezek feltárását sok tényező nehezíti, elsősorban az, hogy a fertőzöttek agyát csak haláluk után lehet módszeresen vizsgálni. Jópár neuropatológus már a járvány legelején vállalta ennek a kockázatát, kutatásaik alapján egyre többet tudunk meg arról, hogy hogyan hathat az agyra a kór. De a bajok feltárásához még sok időre lesz szükség, az ilyen tünetektől szenvedőknek egyelőre csak az jelenthet megnyugvást, hogy az orvosi közmegegyezés most már legalább elismeri, hogy tüneteik valósak, és a covid következményei.