Koronavírus-számok Magyarországon 07.29.
Elhunytak 0 Σ 30 025
Kórházban + 9 Σ 79
Fertőzöttek + 65 Σ 809 427
Tesztek + 7 164 Σ 6 323 793
Oltottak + 5 547 Σ 5 611 260
A legújabb trendek

Az már nem kérdés, hogy a koronavírus az agyat és az idegrendszert is károsíthatja

június 9., szerda 4:03
A Design Cells illusztrációja arról, hogyan fertőzheti meg a koronavírus az agyat. Bár a koronavírus az esetek döntő többségében enyhe lefutású légúti fertőzést okoz csak, számos esetben okozott neurológiai tüneteket is, kezdve a szaglás- és ízlelésvesztéstől egészen az agyvelőgyulladásig. A tudomány csak most kezdi feltérképezni, hogy milyen hatással van a koronavírus az agyra, és hogy egyáltalán meg tudja-e fertőzni azt. Fotó: DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library via AFP

Másfél évvel a koronavírus-világjárvány kezdete után a világ agykutatói és neurológusai végre komolyan is elkezdhették feltérképezni, hogy milyen hatással van a vírus az emberi idegrendszerre és központi szervére, az agyra. Az, hogy a vírus valamit az emberi aggyal is művelhet, már a járvány elején felvetődött. A betegségről még alig tudtunk bármit, de már világos volt, hogy az egyik legsajátosabb tünete a szaglás ideiglenes elvesztése, ami egyértelműen valamilyen neurológiai jelenségre utalt.

A jelenség vizsgálatát azonban számos tényező nehezítette. Eleve, az esetleírások javarészt anekdotikusak voltak. "Százával érkeztek beadványok" egyedi esetek leírásával, mesélte a Washington Postnak S. Andrew Josephson, az amerikai orvosi kamara neurológiai szakfolyóirata, a JAMA Neurology főszerkesztője. Csak hát akkor még lehetetlen volt azt is eldönteni, hogy a felsorolt tüneteknek - hallászavarok, szédülés, zsibbadás, látástorzulás, szaglásvesztés, az idővel agyködként leírt szellemi tompaság - egyáltalán bármi közük van-e a covidbetegséghez.

A jelenség vizsgálatát megnehezítette, hogy elenyészően csekély számban vannak olyan betegek, akikről a covid előtti időből rendelkezésre állnak összevetésre alkalmas adatok. Hogyan vizsgálható, hogy valakinek tompult a szellemi teljesítőképessége, ha saját elmondásán kívül semmit se tudunk a betegség előtti kognitív képességeiről?

A szervi okok vizsgálatát pedig a járványtól való félelem nehezítette. Eleve, agymintát csak már elhunyt, vagyis a legsúlyosabban megbetegedettektől vehettek, de ehhez szét kellett volna fűrészelni a koponyájukat. A koponya szétfűrészelése közben viszont finom, szálló por keletkezik, aminek a belégzése kimondottan ellenjavallt egy amúgy légi úton terjedő vírus okozta járvány közepén. A világ járványügyi hatóságai - így a magyar NNK és az amerikai CDC is - elővigyázatosságból inkább ellenjavallta a koronavírusos áldozatok boncolását.

2020 márciusában végül a New York-i Columbia Egyetem neuropatológusai mégis arra jutottak, hogy a szó szoros értelmében belevágnak. Egy izolációs szobában felnyitották egy covidáldozat koponyáját, majd a következő hónapokban még több tucatnyi áldozat agyából vettek mintát. A világ más tájain is akadtak követőik, német kutatók a hatósági ajánlás ellenére hasonló vizsgálódásba kezdtek.

Az áldozatok agyát két okból is vizsgálni kezdték. Egyrészt agykárosodás nyomait kutatták, másrészt magáét a vírusét. A Post cikkében összefoglalták, hogy majd másfél évvel a járvány kezdete után mit sikerült eddig kideríteni arról, hogyan hat a vírus a központi idegrendszerre, milyen károkat okoz, és hogy egyáltalán fertőzi-e az agyat.

Vírusvadászat

A neuropatológusokat, agykutatókat leginkább izgató kérdés az volt, hogy a koronavírus képes-e megtelepedni az agyban. Ez kulcskérdés, mert az agyunk különleges szerv, gátrendszer választja el szervezetünk többi részétől, így ha egy vírus oda bekerül, és szaporodni is tud, egyfajta rezervoárként szolgálhat a fertőzésnek, mert nagyon nehéz onnan kiirtani. Másrészt az agyunkban keletkező gyulladásokra adott immunválasz önmagában is életveszélyes lehet. A gyulladt szövet megdagad, ám a koponya nagyon is behatárolt terében nincs hova dagadniuk a szöveteknek. Ezért is különösen veszélyes betegség az agyvelőgyulladás, amit leggyakrabban vírusfertőzések okoz. Az ilyen gyulladások ráadásul újabb, akár hetekkel, hónapokkal késleltetett immunválaszt is kiprovokálhatnak, így végső soron a beteg állapota nem is a vírusfertőzés, hanem az immunreakció miatt indul romlásnak.

A gondolat, hogy a koronavírus az agyat is megfertőzheti, részben a fertőzés mechanizmusából is fakadt. A koronavírus tüskefehérjéje kulcsként illeszkedik a légutak sejtjeiben nagy számban előforduló ACE2 receptorokhoz, így a fertőzés leggyakoribb útja az orr nyálkahártyáján át vezetett. Ezt a nyálkahártyát a szaglószervünknél csak egy vékony, lyukacsos csont választja el az agyunktól - a lyukacsokon át futnak az ingereket az agy felé közvetítő idegek. Mivel a koronavírus jellemzően ezen a területen telepedett meg a legnagyobb sűrűségben, adta magát a következtetés, hogy itt, az idegeken és a lyukacsos csonton át juthat be a vírus magába az agyba.

A hipotézist csak erősítette, hogy laboratóriumi körülmények között, a Petri-csészében a koronavírus hatékonyan volt képes megfertőzni az agysejteket. De a gyakorlatban nem mindig úgy alakulnak a dolgok, mint a Petri-csészében, a Columbia Egyetem kutatócsapatának egyik tagját, James E. Goldmant nem is igazán győzték meg a laborkísérletek. Megérzése igaznak bizonyult, egy valódi covidáldozat agyából vett mintában nem találták nyomát a koronavírusnak. Ahogy aztán a további vizsgálatok során sem.

A valós minták vizsgálata alapján most úgy tűnik, hogy bár a szaglószerv nyálkahártyáján nagyon sok vírus képes megtelepedni, és ezek egy része magukat a szaglóidegeket is megfertőzi, az agy felé haladva a vírusterhelés folyamatosan csökken. Ha pedig a vírus be is jut az agyba, ott nem képes megtelepedni és szaporodni.

Az, hogy a vírus nem telepszik meg az agyban, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem károsíthatja azt. A Columbia kutatói a vírus nyomát ugyan nem találták, de két igen súlyos problémát igen. A felboncolt covidáldozatok agyában egyrészt agyi infarktusokra utaló sérüléseket találtak a szürkeállományban, ami arra utal, hogy a betegek agyában apró vérrögök keletkeztek, megbénítva ezzel egyes agyterületek vérellátását, az agyállomány halálát okozva. Ezek némelyike csak mikroszkóppal látható sérüléseket okozott.

A másik komoly problémát a kisagyban, agytörzsben, egyéb agyállományokban figyelték meg, amikben felhalmozódtak a microgliasejtek. Ezek a sejtek normál esetben az agyban és a gerincvelőben inaktívak, ám a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése esetén falósejtekké alakulnak át, felfalják a sérült vagy halott neuronokat. A jelenség az agyvelőgyulladáskor jól megfigyelhető. A covidbetegeknél kevésbé súlyos gyulladásra utalt a jelenlétük, de igazán az volt a furcsa, hogy a microgliasejtek által megtámadott neuronokban nem volt nyoma a koronavírusnak. Hogy ez esetben miért támadják meg a microgliasejtek a neuronokat, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, a tudósok autoimmun választ gyanítanak a jelenség mögött.

Korlátozott tudás

A covid agyra, idegrendszerre gyakorolt hatása vizsgálatának, illetve annak, hogy abból mire következtethetünk, vannak még objektív akadályai. Konkrét, bár mint láttuk, így is hiányos ismereteink egyelőre csak arról vannak, hogy a koronavírus hogyan hatott a legsúlyosabban megbetegedettekre, akik életüket vesztették a betegségben. Ezért most a kutatók olyan utóvizsgálatokra készülnek, melyek során a covidból felépült, ám azóta más okból életüket vesztők agyát vizsgálnák. Így talán kideríthető lesz, hogy az enyhe, vagy legalább enyhébb lefolyású covidbetegség okozott-e hasonló sérüléseket a betegek agyában.

Ezek a vizsgálatok azonban még évekig elhúzódhatnak, mire egyáltalán elegendő mennyiségű adatot lehet majd elemezni. Ez aligha nyugtatja meg azokat, akik akár hosszú hónapokkal a betegségből való felépülésük után is agyi és neurológiai tünetekre panaszkodnak. Őket pillanatnyilag az nyugtathatja, hogy az orvoslás ezen ágának képviselői immár abban nem kételkednek, hogy tüneteik valósak és összefügghetnek a covidbetegséggel. A már idézett S. Andrew Josephson, a neurológiai szakfolyóirat főszerkesztője szerint "immár meggyőződésünk, hogy van ott valami neurológiai probléma, úgy akut, mint nem akut formában." Ő maga az alapesetben csak ártalmatlan, de kellemetlen bőrsebeket okozó herpeszvírust, a herpes simplexet használta analógiaként, ami ritka esetben képes agyvelőgyulladást okozni, ami végső soron autoimmunválaszt ingerelve károsítja igazán az agyat és a központi idegrendszert. (Via The Washongton Post)