A magyar kormány évtizedes magyar-szlovák-osztrák-német együttműködést sutba dobva június 8-án levélben kezdeményezte a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írta a 444 szerdán. Cikkünkhöz természetesen szerettük volna a kormány képviselőit is megszólaltatni, de sajnos nem reagáltak a megkereséseinkre. Ki tudja, mi okból, de a Mandiner nagyobb szerencsével járt, nekik reagált a Miniszterelnökség az ügyre.

Azt írták, „Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet”, de úgy, hogy ne csak a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszai kapják meg a minősítést, hanem Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia Limes-szakaszai is.

„A kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok viszont e javaslat ellen léptek fel. Magyarország felajánlotta a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is, de a nézőpontok továbbra sem közeledtek. Miután a nyugati szegmens a júliusi Világörökség Bizottsági ülés napirendjén szerepel, értesíteni kellett a Világörökség Központot a nevezési eljárás folytatásának akadályáról” - írták a Miniszterelnökségről a Mandinernek.

Talán nem lesz meglepő, de a helyzet az, hogy a Miniszterelnökség sajnos nem mond igazat.

Az kezdettől fogva kimondott célja a nevezésben érintett összes országnak, hogy a Limes egységes világörökségi helyszínt képezzen Németországtól Bulgáriáig, 8 országon át. Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország azonban jóval előrébb járt a nevezéssel. Az, hogy a négy nyugati ország előbb nevez, a négy keleti pedig később, nem valami nyugatiak által oktrojált döntés volt, hanem konszenzus, amit mindegyik érintett elfogadott, így Magyarország is, látszik ez már csupán abból is, hogy az utóbbi években, mióta hivatalosan is beadta a négy nyugati állam a nevezését az UNESCO Világörökség Központjához, Magyarország sem tiltakozott.

Sőt, Visy Zsolt régészprofesszor, a Limes egységes világörökségi helyszínbe rendezésének ötletgazdája (még ő javasolta 1999-ben, hogy az érintett országoknak közösen, azonos szempontok szerint kellene dokumentálnia és világörökségi helyszínné rendeznie a Római Birodalom határát) a 444 kérdéseire válaszolva azt mondta:

„Széles körű nemzetközi szakmai kapcsolataim révén tudom, hogy mind a nyolc érdekelt ország, vagyis a DL West tagjai (Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország), akiknek a közös nevezési pályázatáról néhány hét múlva születne meg az UNESCO értékelése alapján a pozitív döntés és a világörökségi bejegyzés, valamint a DL East tagjai (Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária)

azt szeretnék ha a DL West világörökségi bejegyzése az idén megtörténne. Ez ugyanis nem befolyásolja annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a készülőben lévő, ugyancsak nemzetközi együttműködésben születő DL East pályázat önálló világörökségi helyszín legyen, vagy a DL Westtel egyesítve annak bővítéseként valósuljon meg.”

2019 nyaráig egyébként Visy Zsolt volt a Limes világörökségi jelölésének miniszteri biztosa is, de miután a magyar kormány az utolsó pillanatban megváltoztatta a jelölendő helyszín területét, ezzel éveket hátráltatva a jelölési folyamatot, a maga nevében bocsánatot kért a jelölő partnerországoktól és a Világörökség Bizottságtól a történtekért, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig nem sokkal később visszamenőlegesen menesztette posztjáról.

A Miniszterelnökség érvelése már csak azért sem áll meg, mert a német-osztrák-szlovák-magyar közös jelölés már évek óta aktív, a magyar fél kifejezett beleegyezése nélkül be sem lehetett volna adni. Teljesen életszerűtlen, hogy valahogy mindig akkor találnak ki valamit Orbánék, amikor épp célegyenesbe fordulna a dolog, és megkaphatnák a világörökségi címet a négy nyugati jelölő ország Limes-elemei