Lejjebb tekerte az operatív törzs az amúgy is visszafogott adatszolgáltatást, hétvégente már nem számol be a járvány magyarországi alakulásáról. Így is látszik, hogy bár a vírus nem tűnt el, a trendek kedvezőek:
Éberség: A kormány december 18-ig meghosszabbította a járványügyi készültséget és az egészségügyi válsághelyzetet. Ez nem számít különleges jogrendnek, csak egészségügyi kérdésekben ad extra döntési jogköröket a kormánynak. Ugyanakkor a tervek szerint június 24-től megint rendesen átjárhatók lesznek a belső schengeni határok.
További adatokat, ábrákat járványoldalunkon talál.
Hivatalosan ennyi áldozatot szedett a vírus Magyarországon, ami lakosságarányosan a legmagasabb az Európai Unióban a járvány kezdetétől számítva. A kormány a második és harmadik hullámban aszerint vette elő a különböző számítási módszereket, hogy éppen melyik tűnt kedvezőbbnek számára. A végső érv az volt: nem is érdemes figyelni a koronavírusos halálozást, annyira eltérően vezetjük a nyilvántartást más országokhoz képest. Mégsem árulták el világosan, mit tekintenek covidos halálozásnak.
Müller Cecília júniusban adott először érdemi választ a kérdésre. Kiderült, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait követik, ahogy a világ rengeteg más pontján. Vagyis bebizonyosodott, hogy Gulyás Gergely nem mondott igazat, amikor azt állította, covidos áldozatnak számítják azt is, aki pozitív teszttel a zsebében, motorbalesetben hal meg.
Mérföldkő: A járvány több mint egyéves történetében először Orbán Viktor kiállt az újságírók elé. A rendületlen sikerkommunikációhoz képest szinte önkritikusan válaszolt kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg, míg itthon 30 ezren. „Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”
Nyárra tartósan visszaesett az oltási kedv. Júniusban csak három olyan nap volt, amikor 20 ezernél többen kapták meg az első adag vakcinájukat. Az elmúlt héten a napi átlag a 10 ezret sem érte el.
Így a 65 százalékos oltottság is álomszerűnek tűnik, pedig az új variánsok ennél is feljebb tolták a nyájimmunitás határát.
Ha azokat is figyelembe vesszük, akik a közelmúltban estek át a betegségen, számításuk szerint most a népesség 69 százaléka rendelkezik valamekkora védettséggel. Volt ez a szám már kicsit magasabb is, vagyis: tartós növekedés után stagnál a védettek becsült aránya. Igaz, szerencsére friss kutatások szerint tovább tarthat a védettség, mint kezdetben hitték.
Egy hónap alatt 50 százalékkal nőtt a fertőzések száma Angliában a korábban indiaiként ismert delta variáns terjedése miatt. Most már ez okozza a fertőzések 90 százalékát, a brit kormány által megrendelt kutatás szerint főleg 65 évnél fiatalabbak érintettek, akik kisebb arányban vannak beoltva.
Négy héttel elhalasztották a korlátozások feloldásának utolsó szakaszát, és szeretnék kötelezővé tenni az oltást az egészségügyben és az idősellátásban.
A delta variánsra mindenképp érdemes odafigyelnünk, hiszen Magyarországon is jelen van, bár fogalmunk sincs, milyen arányban. Az biztos, hogy néhány hét alatt dominánssá válhat, ráadásul itthon az oltottsági arány is alacsonyabb, mint a briteknél.
A SARS-CoV-2 másfél év alatt csaknem négyszer fertőzőbbé vált. A gyors mutáció a kutatókat is meglepte, és sajnos elképzelhető, hogy a következő években ez csak fokozódni fog. A delta variáns azért is aggasztó, mert egyszerre jelentek meg rajta azok a mutációk, amik a Nagy-Britanniában azonosított alfát fertőzőbbé, a Dél-Afrikában azonosított bétát pedig ellenállóbbá tették.
Az új koronavírust még mindig nem ismerjük elég régóta ahhoz, hogy megítélhessük: az évek során egyre veszélytelenebbé fog válni, vagy képes lesz újabb és újabb járványokat okozni.