Koronavírus-számok Magyarországon 10/18/2021
Elhunytak + 51 Σ 30 402
Kórházban + 108 Σ 908
Fertőzöttek + 3 274 Σ 836 389
Tesztek + 44 643 Σ 7 172 353
Oltottak + 4 133 Σ 5 924 063
A legújabb trendek

A nagyobb kórházakban sokkal nagyobb a covidosok túlélési esélye, mint a kisebbekben

június 24., csütörtök 11:36

„Mi is látjuk, hogy a kisebb kórházakban meg a nagyobb kórházakban a halálozások aránya egészen más volt. És minél nagyobb egy kórház, annál jobb volt a túlélési esély. És olyan szignifikánsan nagyok a különbségek, hogy ezt nem lehet csak a szerencsére vagy akár még a környező egészségi állapotra se fogni” - mondta Gulyás Gergely miniszter a harmadik hullám kimagasló magyar halálozási adatairól a csütörtöki kormányinfón.

Eddig ennyit sem árultak el arról, milyen eltérések voltak az egészségügyi intézmények teljesítménye közt. „De ezeket mind látjuk, tudományosan kell elemezni, úgy kell nyilvánosságra hozni, és utána ebből a politikának le kell vonni a szükséges következtetéseket” - folytatta.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A járvány legkeményebb hónapjaiban orvosok arról beszéltek nekünk, hogy fontos lenne mielőbb nyilvánosságra hozni az adatokat részletes bontásban, mert a szakma is csak ez alapján látná át a helyzetet. Ennek híján képtelenség volt feltárni - akár két járványhullám közt -, hogy hol, mi működik rosszul, vagy milyen ellátási gyakorlatokat érdemes átvenni egymástól.

Mi is hónapok óta próbálunk adatokat szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, ami a meghosszabbított határidők meghosszabbítása után elküldte az operatív törzs honlapjának címét, de az egyetlen kérdésre sem ad választ.

Már csak azért is fontos lenne ismerni a részleteket, mert márciusban olyan sokan kerültek kórházba Magyarországon, hogy lakosságarányosan minden nemzetközi rekordot megdöntöttünk, csak a bolgárok előztek meg minket később.

Foggal-körömmel őrzik az adatokat

Nemcsak a kórházi halálozásokra lennénk kíváncsiak, hanem arra is, hogy hol, mennyi covidos és nem-covidos beteget ápoltak a járvány különböző szakaszaiban. Így pontosan látnánk, hol, milyen volt a kórházak leterheltsége.

Hiába ismerjük országosan a kórházban levő fertőzöttek számát, fogalmunk sincs, mikor, mennyien voltak intenzíven. Gulyás néha külön kérdésre elárulta, amiből márciusban arra lehetett következtetni, hogy átléptük az intenzíves kapacitás határát. A betegek túlélése szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy mennyi szakképzett intenzíves ápoló tud velük foglalkozni. Erről sincsenek adataink.

A kórházakon kívül is sűrű a homály a járványadatok körül. Hosszú hónapokat kellett várni, hogy kiadják, hol, mennyien haltak meg az országban koronavírusban az első két hullám idején. A legpusztítóbb harmadik hullámról még mindig nem tudunk semmit ebből a szempontból.

Azt sem mondják el, hol, mennyi embert oltottak be. Fogalmunk sincs, mekkora az átoltottság Budapesten vagy Debrecenben, keleten és nyugaton, városban vagy faluban. Müller Cecília hivatala azt állítja, fogalma sincs.

Ezek olyan adatok, amelyek más országokban alapesetben nyilvánosak, nem kell őket külön kérni.

A kormány ennek ellenére büszke az adatszolgáltatásra. Gulyás novemberben azt mondta, „a kormány a kezdet kezdetétől azt tartotta fontosnak hogy alaposan, napi rendszerességgel őszinte adatokat közöljünk. (...) Összességében szerintem büszkén mondhatjuk, hogy a magyar adatszolgáltatási rendszer, összehasonlítva Európa többi államának adatszolgáltatási rendszerével, a legnaprakészebbek közé tartozik.”