„Sejtettem, hogy eljön ez a pillanat az életemben, de nem így képzeltem a körülményeket.”

Így kezdte a Budapest Pride nyitóbeszédét péntek este Nagypál Orsi filmrendező. A körülmények alatt pedig nem a melegellenes törvényt értette. Nem azt, hogy az idei Pride éppen akkor kezdődik, amikor a magyar kormány homofób kampánya olyan nemzetközi botrányt robbantott ki, ami az Eb-re is behallatszott, és ami miatt a magyar miniszterelnök össztűz alá került az EU-ban. Személyesebb körülményekről volt szó: arról, hogy már nem lehet ott Nagy Szilvia, a Budapest Pride tavaly elhunyt elnöke, akiről Nagypál Orsi mindig azt gondolta, mellette fog állni abban a pillanatban, amikor coming outol.

A Nyitva című vígjáték, illetve a Terápia és a Tóth János című sorozatok rendezője péntek este beszélt először nagy nyilvánosság előtt arról, hogy homoszexuális.

„Az időnk nem végtelen, nincs időnk félni, bujkálni, letagadni. Nem működik a halogatás, és minden nap ártalmas, amit nem önazonosan élünk meg”, mondta.

„Mi melegek többször félünk az embertársaink reakcióitól, mint kéne” - mondta, és szerinte vannak ugyan helyzetek, amikor biztonságosabb elbújni, de biztos, hogy nem mindenki előtt és nem egy egész életen át.

A rendező szerint „az aktív buzigyűlölet egy kisebbség beakadása”, az emberek többsége nem akar gyűlöletben élni, és úgy gondolja:

„azzal tudunk a legtöbben segíteni, ha felvállaljuk önmagunkat”.

Nagypál Orsi szerint aki melegként nőtt fel Kelet-Európában, az nem ússza meg, hogy maga is belsővé tegye a homofóbiát, és szégyellje is magát emiatt.

„Elég pár buzivicc a suliban, pár ujjal mutogató ismeretlen a utcán rögtön tudod, hogy valami nem stimmel veled. Brutális teher ez. A szégyen, a félelem és bűntudat gyilkos triumvirátus, még nem találkoztam olyan kelet-európai meleggel, akinek nem kell megküzdenie ezekkel az érzésekkel. Óriási feladat elhinni, hogy nincs velem baj, nem vagyok beteg, deviáns, bűnös. Csak ember.”

Azt gondolja, sokat segített volna, ha elmondja ezt neki valaki kamaszkorában. Ha látott volna pozitív példákat - ezért tartja fontosnak a reprezentációt filmben, színházban, irodalomban is, és az életben. Ezzel pedig valójában már éppen arról a törvényről is beszélt, ami nem engedi majd a homoszexualitás bemutatását 18 év alattiak számára.

„Minél többen merünk kiállni embertársainkért, és minél többen merjük felvállalni magunkat, annál erősebbek és szabadabbak leszünk”

- mondta a nyitóbeszédben.

Beszédet mondott Setét Jenő roma polgárjogi aktivista is, aki szerint „cselekvő szolidaritásra” van szükség. „Hiszek abban, hogy amikor a romák emberi jogaiért küzdünk, akkor Magyarországot tesszük jobbá. Egy olyan Magyarországot szeretnék, ahol nem kell egy 13 éves roma fiatalembernek öngyilkosságot elkövetnie.”

Pál Márton, a „család az család”-kampány szervezője arról beszélt, hogy magyar emberek népes csoportjára rajzoltak most célkeresztet: az általa idézett adatok szerint 100 ezer magyar fiatal is lehet, aki nem heteroszexuális, és akiket személy szerint is súlyosan érinthet a törvény.

Csikós Ádám, a Pride egyik szervezője azt mondta, nem tervezett LMBTQ-aktivista lenni, de transzneműként a kormány megfosztotta a boldog, békés élet esélyétől is. Az idei Pride jelszava a Vedd vissza a jövőt, amivel a szorongásra és az apátiára akarnak reagálni.

A pénteki megnyitóra számos budapesti nagykövetségről is érkeztek vendégek - voltak többek között az amerikai, a belga, a francia, az ír, a német és a spanyol követségről is. A magyar ellenzékből momentumos és párbeszédes politikusokat lehetett látni a közönségben. A Pride felvonulás egy hónap múlva, július 24.-én lesz, addig közel 100 programot szerveznek a témában.