Orbán megfejtette, miért lett nemzetközi balhé a homofób törvénymódosításokból: Soros-hálózat

2021 július 2., péntek 7:35

Miután Orbán Viktor letudta péntek reggel a rádióban a kötelezőt a járványügyi lazítások és a gazdasági beavatkozások bejelentésével, a műsor második felében áttért a nyugattal szemben vívott, szűnni nem akaró szabadságharcára. Beszélt az Európai Tanács legutóbbi üléséről, ahol annyira eldurvult a vita a magyar kormány homofób intézkedései miatt, hogy olyat még a 16 éve kormányzó Angela Merkel sem látott. A vita hevében a holland miniszterelnök rá is kérdezett Orbánnál, hogy miért nem lépteti ki országot az EU-ból, ha nem osztja a közösség értékeit, majd a portugál miniszterelnök felvetette, hogy ha Magyarország nem akar tag maradni, akkor Norvégiához hasonló társulási szerződést is köthetne az EU-val.

Most Orbán erre így emlékezett vissza:

Kétségkívül erős estém volt, és durva támadások is voltak, de mindenkit megnyugtathatok, hogy senkinek nem maradtam adósa. Ugyan fokost bevinni nem lehet, de mindenki pontosan megkapta azt, ami járt neki.

Mark Rutte és Orbán Viktor találkozása 2011-ben Fotó: MARCEL ANTONISSE/AFP

Majd arról kezdett beszélni, hogy létezik egy Übermesch vagy gyarmattartó tempó, aminek a mintapéldánya a holland miniszterelnök, Mark Rutte. „Azt hiszem, hogy nem gondolják át, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani egy másik ország népéről, egy másik ország törvényeiről. Úgy viselkednek, mint régen a gyarmattartók viselkedtek, akik megmondják, hogy egy másik országban milyen törvények lehetnek, hogy kell élni meg hogy kell viselkedni. És az egész mögött egy ilyen morális felhatalmazást is látok, tehát ilyen Übermensch, aki meg van győződve róla, hogy ő jobban tudja, mint a másik, tehát a holland miniszterelnök szerintem személyesen meg van győződve arról, hogy ő erkölcsileg magasabb szinten áll, mint mi magyarok, és ezért neki joga van megmondani azt, hogy a magyarok hogyan éljenek, hogyan gondolkodjanak, hogyan neveljék a gyereket, mit lehet, mit nem lehet az iskolában. Majd ő onnan Amszterdamból vagy Hágából akarja megmondani nekünk.” De Orbán szerint vannak még néhányan, akik az európai gyarmattartó múltból magukkal hozták ezeket a rossz reflexeket. Ezzel szemben mi, a közép-európaiak nem nagyon szeretjük az ilyesmit, mert „40 évig éltünk olyan világban, ahol pontosan ez történt”.

Majd az ország legfőbb vezetője arról kezdett beszélni, hogy szerinte Magyarország megvédi a homoszexuális emberek életformáját és szabadságjogait, viszont „a gyerek az nem magánügy”. Újra elmondta, hogy a törvénymódosítások csak a 18 év alattiakról szólnak, mert „hogy a gyerekek mit látnak, mivel találkoznak, milyen hatások érik őket, erről a szülőnek először is tudnia kell. Neki kell döntenie arról, hogy a gyerekét kiteszi-e ilyesminek, és az államnak az a dolga, hogy a neveléshez szükséges feltételeket biztosítsa”.

Ha pedig egy „szivárványos aktivista” be akar menni az iskolába érzékenyíteni a gyerekeket, „akkor először is az államnak joga van erre igent vagy nemet mondani. Leginkább nemet”. Orbán szerint a szülő mostantól az állami jóváhagyás esetén is mondhatja, hogy ezt nem kéri.

S-faktor

És Orbán mondandójában persze menetrendszerűen előkerült a Soros-hálózat is. „Az ellenfeleink, és hát itt a Soros-hálózatnak a szervezőire kell gondolnunk, ők nem az ügyben érdekeltek mindösszesen, hanem ők abban érdekeltek, hogy Magyarországot folyamatosan próbálják a lehető legnegatívabb színben feltüntetni. Nem tudjuk, hogy emögött kizárólag a Soros-hálózat személyes világlátása, gazdasági érdekei vagy egy nagy vízen túli országnak is állami érdekei mutatkoznak meg. Ez egy nehéz kérdés, hogyan kötődnek ezek a hatalmas, gigantikus amerikai pénzösszegek és alapítványok az amerikai államhoz. Ez egy folyamatos figyelmet érdemlő kérdés”.