Nem védte meg a Frontex a menedékkérők emberi jogait

eu
július 15., csütörtök 11:08

Európai uniós képviselők egy csoportja négy hónapon át vizsgálta a Frontex, azaz az Európai Unió határvédelmi ügynökségének tevékenységét, és arra jutottak,

nem végezték rendesen a dolgukat.

A jelentés egyik szerzője, a holland EP-képviselő Tineke Strik a Guardiannek azt mondta, az ügynökség „nem teljesítette emberi jogi kötelezettségeit, nem foglalkozott a jogsértésekkel, és nem is akadályozta, hogy azok a jövőben is megtörténjenek”. A jelentést csütörtökön teszik közzé, de tartalmáról a Guardian is a Politico is már azt megelőzően értesült.

Strik szerint az ügynökség vezetőjének, Fabrice Leggerinek le kéne mondania, vagy el kéne őt bocsátani. Ugyanakkor ez csak az ő véleménye, a Frontexet vizsgáló, nyolcfős csoport, melyben van jobboldali nacionalista ugyanúgy, mint radikális baloldali, egyelőre nem tett hasonló kijelentést.

A Frontex jelentősége a 2015-ös menekültválság idején nőtt meg, amikor kis ügynökségből az Európai Unió határvédelmi tevékenységének legfontosabb szervezete lett. Miután több mint egymillió ember kért menedéket Európában, az európai vezetők minden eddiginél több pénzt és munkaerőt bocsátottak az ügynökség rendelkezésére. A varsói székhelyű szervezet költségvetése 2006-os alapítása óta 19-szeresére nőtt.

Tüntetés a Frontex ellen Varsóban, 2018-ban. Fotó: Celestino Arce/NurPhoto

A jelentés szerint négyhónapos tényfeltáró munkájuk során a képviselők arra jutottak, hogy bár nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a Frontex közvetlenül részt vett volna a menedékkérők visszafordításában,

az ügynökségnek tudomása volt az európai uniós tagállamokban zajló jogsértésekről, mégse tettek ellenük semmit.

A Frontex feje fölött már tavaly viharfelhők gyülekeztek: több lap is arról írt, hogy részt vesznek a menedékkérők visszafordításában, illetve hogy nem a megfelelő személyeket alkalmazzák. Arról is érkeztek hírek, hogy a szervezeten belül is visszaélések történtek, és nem megfelelően gazdálkodtak a rájuk bízott forrásokkal. Idén az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított az ügynökség ellen, zaklatás, hivatali visszaélés és amiatt, hogy nem megfelelően bántak a menedékkérőkkel. Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője minden vádat tagad.

Az EP februárban állította fel az ügynökséggel kapcsolatos vádak kivizsgálására létrehozott csoportot, elnökévé a jobbközép Roberta Metsolát választották, magát a jelentést a holland, zöldpárti Strik írta.

A Frontexszel szembeni legfőbb kritika, hogy hiába jelezte több nagy nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezet, hogy sorozatos jogsértések történnek azokban a tagállamokban, melyekkel a Frontex közös műveletet hajt végre, az ügynökség ezeket a jelentéseket legtöbbször figyelmen kívül hagyta.

Tavaly bűnrészességgel vádolták a szervezetet, miután megjelent egy videó, melyen az látszik, hogy a Frontex hajója szándékosan akadályozza a görög vizeken érkező hajókat. A felvétel a a Bellingcat, a Lighthouse Reports, a Der Spiegel, az ARD és a japán TV Asahi közös nyomozása eredményeként született. Ők hat olyan esetet derítettek fel, melyben a Frontex közvetlenül vett részt a menedékkérők visszaszorításában.

Bár a vizsgálócsoport nem talált eléggé meggyőző bizonyítékokat arra, hogy a Frontex valóban közvetlen szereplője lett volna az ilyen akcióknak, de azt gondolják, az ilyen esetekről szóló jelentéseket nem vették elég komolyan, és nem tettek lépéseket a jogsértések megakadályozására.

Strik szerint az bizonyos, hogy a Frontex legalábbis tisztában van azzal, hogy mi folyik az Égei-tengeren. Szerinte az ügynökség vizsgálatai nagyon felszínesek voltak: az ilyen esetekre választ kértek a görög hatóságoktól, aztán amikor azok visszautasították a vádakat, egyszerűen annyiban hagyták az egészet, és lezárták az ügyet.

A jelentés elsősorban Leggeri felelősségét boncolgatja, aki 2015 óta irányítja az ügynökséget. Felróják neki, hogy nem működik együtt az EU-val úgy, ahogy az elvárható lenne, és inkább saját hatalmi pozícióját erősíti a szervezeten belül. Az európai parlamenti képviselők azt is említik, hogy Leggeri 63 főt foglalkoztat irodájában, míg például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csak 30 embert alkalmaz. Ráadásul bár az uniós jog előírja, hogy negyven főt vegyenek fel azok, akik az emberi jogok betartását ellenőrzik, eddig csupán húszat alkalmaztak, akik közül 15 valójában csak asszisztens. Három másik igazgatónak is kéne lennie a vezetésben, akik az ő tevékenységét ellenőrzik, de Leggeri az ő kinevezésüket is akadályozza.

A Frontex járőrautója a görög határnál 3021. június 18-án. Fotó: NICOLAS ECONOMOU/NurPhoto via AFP

Strik szerint az egyik probléma az, hogy a Frontexre inkább biztonsági, mint jogvédelmi ügynökségként tekintenek. Szerinte a tagállamok úgy vélik, nekik köszönhetően megnyugtathatják az állampolgáraikat, hogy a határaik védve vannak. Úgy véli, az ügynökségen belül és kívül is az az uralkodó álláspont, hogy a határvédelem és az emberi jogok biztosítása ellentétes egymással.

A Frontexet régóta kritizálják azért, mert semmit sem tesz a menedékkérők jogainak védelmében. Tavaly februárban Apostolis Fotiadis írt tényfeltáró cikket arról, hogy 2016-ban hogy bántak a magyar határőrök az érkezőkkel. Oknyomozó munkája során arra jutott, a menekültválság csúcsán több jel is utalt arra, hogy a magyar hatóságok bizonyos esetekben erőszakosan bántak a határhoz érkezőkkel, de hiába szóltak a jelentések ütésekről, rúgásokról és kutyaharapások nyomairól, a Frontex nem függesztette fel a magyar határőrök támogatását.

A Frontex szigorúbb ellenőrzését már évek óta követeli több képviselő, már csak azért is, mert a költségvetése kezd elszabadulni. Az ügynökség az első évében 70 fős személyzettel működött nagyjából 6 millió euróból, 2018-ban viszont már 700 embert foglalkoztattak, költségvetésük pedig 320 millió euróra nőtt. A jelenlegi tervek szerint a következő években évi 900 millió euróból gazdálkodhatnak majd, határőreik számát pedig 10 ezer főre növelik.