• Messze vagyunk az ideális oltottsági szinttől, de már elértünk oda, hogy egy negyedik hullám ne terhelje túl annyira az egészségügyet, mint tavasszal láttuk, mondta Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Ehhez időben kell majd dönteni a korlátozásokról is.
• Az oltások népszerűsítéséhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását jó ötletnek tartja, szerinte más munkakörökben is szükség lenne rá.
• A kamara a napokban plakátkampányt indított a háziorvosi rendelőkben, hogy minél többen oltassák be magukat. De annak nem látja értelmét, hogy a háziorvosok házról házra járjanak az oltatlan idősekhez.
• Nagy Marcellel a MOK-kampány indítása miatt, kedden készítettünk interjút, amit Orbán Viktor pénteki bejelentése után kiegészítettünk. Szerinte jó ötlet az orvosokra bízni, mit adnak be harmadik oltásnak, de továbbra is kérdés, mi lesz azokkal, akiknél nem alakult ki megfelelő védettség az első kettő után. Vajon érdemes vakcinát váltani?

A teljes népességnek eddig 57 százalékát oltottuk be. Hogy értékeli ezt: sok, kevés, elég?

Egy évvel ezelőtt, amikor látták a szakemberek, hogyan terjed a vírus, milyen a fertőzőképessége, úgy becsülték, nagyjából 60-80 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy ne nőjön folyamatosan a betegek száma, ne erősödjön a járvány. Időközben egyre hatékonyabb, erősebb, gyorsabban terjedő változatok jelentek meg, amikkel már 80-90 százalékos átoltottságra lenne szükség. Persze nem mindegy az sem, hogy akik be vannak oltva, mennyire mobilisak. Egy kis, elzárt falu, ahol kevesebb a kontaktus, sokkal kevésbé veszélyeztetett, mint mondjuk egy metropolisz közepe. Mindenki hajlamos ezt fekete-fehérnek kezelni, de az orvostudományban nincs ilyen.

Ezek szerint az 57 százalék is lehet jobb és rosszabb, a területi eloszlástól is függően. Mégsem nyilvános, hány embert oltottak be a különböző településeken. Mennyiben segítené ez a helyzet megítélését?

Önmagában egy nyers adatnak nincs sok értelme, csak akkor, ha valamilyen döntést alapozunk rá. A települési oltottsági számok a járványügyi intézkedéseket alapozhatják meg. Előfordulhat, hogy míg egy nagyvárosban maszkviselési kötelezettséget írnak elő, addig mondjuk a 2000 fő alatti falvakban nem. Vagy hogy bizonyos átoltottság felett nincs szükség semmilyen korlátozásra. Nyilván nehéz konkrét számokat mondani, hiszen folyamatosan változik a járványhelyzet.

Ha középtávon nem sikerül érdemben feljebb tornászni az 57 százalékot, akkor egy negyedik hullám mekkora terhet jelentene az egészségügy számára?

Az biztos, hogy miközben a fogékony populáció csökken, egyre erősebb vírustörzsek jelennek meg. Az is biztos, hogy lesz negyedik hullám, és az is, hogy a mostani átoltottság kevés a delta variáns terjedésének megakadályozásához. A 60 százalék körüli arány arra lehet elég, hogy lelassítsa a terjedést, és a következő hullám ne terhelje meg annyira az egészségügyet, mint a harmadik.

Tehát már most is tartunk ott, hogy nem zúdulhat annyi beteg az egészségügyre, mint tavasszal?

Úgy gondolom, hogy megfelelő időben meghozott intézkedésekkel ez megelőzhető. Szerintem a második és harmadik hullámban is késve szigorítottak.

Ez a mostani oltottsági szint mellett is fontos szempont?

Természetesen, hiszen a társadalom 35-40 százalékáról garantáltan tudjuk, hogy semmilyen védettséggel nem rendelkezik, mert nem esett át a betegségen, és nem kapott oltást sem. Ez több millió ember. Lezárás és egyéni fegyelmezettség nélkül sajnos bekövetkezhet a baj.

Elég nagy az eltérés a különböző korosztályok oltottsága közt. Ön szerint van olyan csoport, ahol különösen növelni kellene az arányt?

Tudjuk, hogy a covid sokkal jobban veszélyezteti az időseket, őket mindenképp immunizálni kell a védelmük érdekében. A vírus terjedése szempontjából, társadalmi szinten rendkívül fontosak az iskolások, a fiatal felnőttek és akár a középkorúak is, akik nagyon mobilisak, sok emberrel találkoznak. A személyes ismeretségi körömben például sok fuvarozó halt meg a járvány során, hiszen ők a lezárások ellenére is folyamatosan ki voltak téve a veszélynek, nem tudták csökkenteni a kontaktusokat.

A kormány is beszélt már arról, hogy az időseket muszáj nagyobb arányban beoltani. Terveik szerint a háziorvosoknak orvostanhallgatókkal közösen, személyesen kellene felkeresniük az oltatlan időseket. Mit gondol, ez mennyire jó eszköz?

Orvosi Facebook-csoportokban nem fogadták kitörő örömmel, hiszen megint mintha kicsit fordítva ülnénk a lovon. Az orvosok nem ügynökök. Természetes, hogy egy háziorvos, amikor találkozik egy idős, oltatlan betegével, mert éppen megy hozzá gyógyszert felíratni, akkor elbeszélget vele, javasolja az oltást. Ezt maguktól is megteszik, akárcsak a gyermekorvosok, erre nem kell őket külön kérni. De nem az egészségügy dolga direkt marketingkampányt folytatni.

Mégis, mi a gond a kormány ötletével? Túl nagy terhet jelentene az orvosok számára?

Őszintén szólva nem is értem, nem látom magam előtt a helyzetet, amikor egy háziorvos, aki az utóbbi időben majdnem napi 8-10 vagy több órát dolgozott, személyesen felkeresi a betegeit, hogy az oltásról beszélgessen velük. Ha mindenkivel fél órát tölt el, akkor 8 óra alatt 16 emberhez jut el, nem számítva az utazást. Ez nem valami hatékony. És mi lesz közben a többi beteggel, akiket el kell látni? Egyáltalán nem gondolom, hogy ez járható út lenne, ráadásul a háziorvosok most is mindent megtesznek azért, hogy meggyőzzék a betegeiket az oltásról. De egyelőre ilyen hivatalos intézkedésről nincsen szó, csak a médiumokban terjedt el ez az ötlet.

Akkor milyen eszközt tudna elképzelni, akár az idősekre célozva, akár általában? A plakátok hónapokig kint voltak, és a kormány is folyamatosan az oltás fontosságáról beszélt.

Volt plakátkampány, de közben politikai kérdéssé tettek egy járványvédelmi eszközt, és oltásellenesnek bélyegezték az egyik oldalt. Ez nem segíti a bizalomépítést.

Az idősek közül sokan járnak templomba, akár az egyházak is részt vehetnének az oltás népszerűsítésében. Nem vagyok marketinges, de gondolom, olyan helyen kell megszólítani őket, ahol megfordulnak: orvosi rendelőkben, templomokban, piacokon, boltokban, postán. A nemzeti konzultációs kérdőívvel együtt átadhatták volna nekik az oltásra buzdító szórólapokat is.

Megnézhetjük a külföldi példákat. Van, ahol fizetnek annak, aki elvisz az oltásra egy idős embert. Sokféle eszközzel próbálkoznak, nem kell feltalálni a spanyolviaszt.

Önnek szimpatikusak ezek a nyereményjátékos, pénzjutalmas ötletek?

Valószínűleg ezek azokban a társadalmi rétegekben működnek, ahol nagyfokú a szegénység és alacsony az iskolázottság. A tájékozódó, információéhes csoportoknál transzparenciával lehetne növelni az oltási hajlandóságot.

Mire gondol?

Arra, hogy tisztán elmondják, mi a helyzet, a politikai és népszerűségi vetületek mérlegelése nélkül. Akár a járványadatok, akár az oltottság terén. Egyszerű példa: ha éppen az egész világon hiánycikk a maszk, nem azt mondom, hogy a maszk amúgy sem véd, hanem azt, hogy most nagyon nehéz szerezni, de mindent megteszünk.

A kormány kötelezővé teszi az oltást az egészségügyben, támogatja ezt?

Igen. Ott van például a hepatitis B elleni oltás, ami most mindenki számára kötelező, de az egészségügyi dolgozók számára korábban is az volt. Amikor döntöttek erről, évi 2-300 új esetről tudtunk az országban. Most pedig egy olyan járványról beszélünk, amibe naponta haltak bele ennyien. De még nem tudjuk, hogy a koronavírus elleni oltás csak azok számára lesz-e kötelező, akik közvetlenül részt vesznek a betegellátásban, vagy a háttérszemélyzet számára is.

Melyik lenne jobb?

A betegellátásban résztvevők esetén nagyobb a kockázat, ez nem kérdés. De össztársadalmi szinten minél több embernek van oltása, annál jobb. Szerintem nincs akadálya, hogy a többi egészségügyben dolgozó számára is kötelezővé tegyék.

Van még olyan foglalkozási csoport, ahol szükség lenne erre?

Szerintem igen, de ez nem a kamara álláspontja, hanem a saját véleményem. Úgy gondolom, hogy az egészségügyön kívül a szociális szférában és a kritikus infrastruktúrák, például az áram- és gázellátást biztosító cégek dolgozóinál is kötelezővé lehet tenni az oltást. Szerintem az oktatásban is van helye, akárcsak azoknál a vállalatoknál, ahol az alkalmazottak sok emberrel találkoznak.

A kormány augusztustól engedélyezi a harmadik oltás felvételét. Legalább négy hónapot kell várni az első után, de ha az orvos úgy dönt, korábban is beadhatják. Ő határozza meg azt is, milyen vakcinából adják a harmadikat. Mit gondol erről a megoldásról?

Szerintem ez a normális eljárásrend, mindig az oltóorvosé a felelősség, a kutatási eredmények alapján ki tudja választani a megfelelő oltóanyagot. A Pfizer esetében már tudjuk, hogy egy éven belül érdemes beadni a harmadikat.

De ezen kívül számos kombináció lehetséges.

Igen, továbbra is kérdés, hogy akiknél két oltás után nem alakult ki mérhető ellenanyagszint, ugyanabból a vakcinából kapjanak-e harmadik adagot, vagy inkább egy másikból.

Biztosan sokan lesznek, akik emiatt szeretnének harmadik oltást. Mi alapján fog dönteni az oltóorvos?

Egyelőre nincs sok támpontunk. Az AstraZeneca esetében zajlott még kutatás arról, hogy kialakul-e a megfelelő védettség, ha második dózisnak mRNS-vakcinát adnak.

Mit gondol, kinek érdemes most antitesttesztet csináltatnia?

Elsősorban azoknak, akik a covid szempontjából különösen veszélyeztetettek, akár az életkoruk, akár a krónikus betegségük miatt. Ezenkívül kezdettől fogva tudjuk, hogy a Sinopharm alacsonyabb védettséget biztosít a Pfizerhez képest, adott esetben érdemes azoknak is tesztelniük, akik ilyen oltást kaptak.

A Sinopharm engedélyezésekor nagyon kevés adat volt arról, milyen védettséget biztosít az idősek számára. Az eddigi mérésekből látszik, hogy köztük viszonylag nagy számban vannak, akiknél nem emelkedett kellő mértékben az antitestek száma. Kellene ingyenes, széles körű mérés akár konkrétan rájuk célozva?

Most már lehetnének adataink a 60 év felettiekről, akár Kínából vagy más országokból is. Tudományos, kutatási céllal van értelme ilyen vizsgálatokat végezni, de a járványügyi védekezés szempontjából sokkal fontosabb lenne azt látni, hogy a Sinopharmmal oltottak körében milyenek a megbetegedési adatok.

Sajnos ezt sem ismerjük, a kormány csak az elhíresült vakcinatáblázatot tette közzé erről.

Igen, pedig nem az ellenanyagszint bizonyítja egy oltás hatékonyságát, hanem a megbetegedések, elhalálozások és a súlyos szövődmények száma. Ezt kellene mérni és nyilvánosságra hozni.