Ha mindez egy politikai krimiben történik, fanyalognánk, hogy túltolták

külföld
2021 augusztus 07., 15:23
  • Elképesztő fordulatokkal teli kémtörténet bontakozott ki augusztus elején keleti szomszédunknál.
  • Azzal kezdődött, hogy egy ukrán bíró kertjében 150 ezer dollárt találtak elásva 2016-ban.
  • A bírót azóta legalább kétszer, de lehet hogy háromszor elrabolták, legutoljára az ukrán titkosszolgálat emberei, akiket az ukrán korrupció-ellenes nyomozók üldöztek, autóval, fényes nappal, Kijev forgalmas utcáin.
  • Az ukrán ellenzék szerint az egész összefügg azzal, hogy Zelenszkij elnök beárulta tavaly a saját titkosszolgálatát Lukasenkának, illetve rajta keresztül Putyinnak.
  • Amikor azok el akartak rabolni egy utasszállító gépet, rajta a Wagner csoport 33 zsoldosával.

Mikola Csausz bíróként kereste kenyerét Ukrajnában több évtizeden át, és néha politikaialag motivált ítéleteket is hozott, a 2014-es forradalom előtt is, tüntetőket büntetve a KRESZ megsértéséért, később pedig az oligarchák küzdelmeiben kapott szerepeket, már a nyugatos kormány igényei szerint. Nem csinált ügyet abból, hogy éppen milyen irányvonal a meghatározó Kijevben, igyekezett mindig megfelelni az elvárásoknak.

Ám ez is kevés volt egy biztonságos karrierhez, mert 2016 augusztusában házkutatási paranccsal érkeztek otthonához a korrupció-ellenes hivatal munkatársai. A hivatalt amerikai követelésre hozták létre, egy sziget az ukrán államigazgatáson belül, viszonylag nagy önállósággal és igen kevés eredménnyel, mert hiábavaló küzdelmet vívnak a munkájukat sokféleképpen akadályozó egyéb igazságszolgáltatási szervekkel.

A korrupció-ellenesek azonban aznap forró nyomon voltak, felásták Csausz bíró kertjét, és uborkás üvegekbe rejtve 150 ezer dollár készpénzt (akkori árfolyamon 42 millió forintot) találtak. A gyanú szerint egy kábítószerkereskedő kenhette meg, hogy hét év letöltendő helyett csak felfüggesztettet kapjon.

Ukrajnában a bírók a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jogot élvezhettek akkoriban, és mire néhány hét elteltével ettől megfosztották Csauszt, hogy vád alá helyezhessék kertje gyanús kincsei miatt, addigra a bíró már elhagyta Ukrajnát. Utoljára egy kijevi mélygarázsban látták, ahol többek között egyik ügyvédjével, Andrij Szmirnovval találkozott - aki az azóta ukrán elnökké választott Vologyimir Zelenszkijnek lett a kabinetfőnök-helyettese, és ezzel jelenleg az egyik legbefolyásosabb ember az országban.

photo_camera Mikola Csausz Fotó: YouTube

Menedék Kisinyovban

Csauszról a következő évben kiderült, hogy Moldáviában tartózkodik. Ukrajna kérte a kiadatását, mire Csausz politikai menedékjogot kért, és a moldáv hatóságok úgy döntöttek, hogy amíg ezt nem bírálják el, addig nem adják ki.

2019-ben nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen az időközben az elnöki kabinetirodára került Andrij Szmirnov arról győzköd egy belügyes vezetőt, hogy Csauszt rá kell kényszeríteni a hazatérésre. Szmirnov azt javasolja, hogy a családján keresztül gyakoroljanak nyomást: kihallgatásokkal zaklassák idős édesanyját, a feleségét, és jelezzék neki, hogy ha visszatér Ukrajnába, akkor leszállnak a rokonairól. Hogy Szmirnovnak miért lett fontos Csausz hazatérése, az nem derül ki az ismeretlen forrásból származó felvételről, de az ukrán újságírók arra tippeltek, hogy nem akarhatta, hogy a menekültkérelmi eljárása közben elárulja a moldáv hatóságoknak, hogy személyesen maga is részt vett a szökése megszervezésében. Rosszul nézett volna ki, hogy a korrupció-ellenes kampánnyal elnökké választott Zelenszkij egy olyan ügyvédre bízta volna a kabinetirodáját, aki három éve még egy korrupcióval vádolt bírót mentett ki külföldre a nyomozás elől.

Csausz azonban nem tért haza, maradt Moldáviában, a Zelenszkij-féle ukrán vezetés pedig azt kezdte terjeszteni, hogy az előző elnök, Petro Porosenko a felelős, hogy hagyta meglógni külföldre.

Csausz bíró menekültkérelmét végül elutasították a moldáv hatóságok, de ő fellebbezett, úgyhogy továbbra sem adták ki. Úgy volt, hogy idén, április utolsó hetében születik meg a végső döntés, ám erre végül nem került sor. Április 3-án ugyanis Csauszt elrabolták. A bíró egy kisinyovi gyúróterem előtt sétált éppen, amikor tagbaszakadt férfiak egy fehér kisbuszba tuszkolták, és elhajtottak vele. Az esetről egy videófelvétel is készült, amin senki sem felismerhető (így Csausz sem) és azt sem tudni, hogy ki készítette, de felkerült YouTube-ra:

Moldáv újságírók hamarosan arról írtak, hogy Csausz elrablói oroszul és ukránul beszéltek, és az ukrán nagykövetség diplomata rendszámos autójával kivitték a bírót az országból, Ukrajnába. Néhány nap elteltével azt is megírták moldáv lapok, hogy kik vettek részt az akcióban: két volt ukrán titkosügynök és egy leszerelt rendőr vitte ki az országból, még az igazolványaik fényképeit is lehozták. (A kiszivárogtatás némileg hasonlított ahhoz, amikor Gruevszkit Macedóniából kicsempésző magyar diplomaták neveit és autójuk rendszámát a német közszolgálati tévé ismertette.)

A moldáv kormány ezután elismerte, hogy ami a sajtóban megjelent, az mind igaz, és a moldáv parlamentben vizsgálóbizottságot állítottak fel az ügy tisztázására. A képviselők főleg arra voltak kíváncsiak, hogy a moldáv elhárítás miért nézte tétlenül az ukrán szolgálat akcióját. A jelentés még nem készült el.

Csausz bíró az elrablása után ismét eltűnt, az ukrán kormány pedig visszautasította a moldáv vádakat, mondván semmi közük az elrablásához.

Május 16-án Csausz egy videófelvétellel jelentkezett, amit a Telegramra rakott ki valaki. Ezen az egykori bíró azt állítja, hogy áprilisban nem rabolták el Kisinyovból, hanem csak biztonságos helyre ment, önszántából. Azt is közölte, hogy 2016-os eltűnésekor viszont tényleg elrabolták, nem pedig elmenekült az ukrán igazságszolgáltatás elől, de erről többet nem árult el, csak annyit, hogy reméli, hogy hamarosan megbüntetik azokat, akik bűncselekményeket követtek el ellene. Kilátásba helyezte, hogy a barátain keresztül bizonyítékokat mutat majd be, amelyek mindent megmagyaráznak. Illetve üdvözölte a feleségét, akinek megígérte, hogy hamarosan találkoznak.

Egy szál alsógatyában tűnt fel

Eltelt újabb másfél hónap, mire Csausz ismét előkerült. Július 30-án egy Mazurivka nevű faluban tűnt fel, mintegy 50 kilométerre a moldáv határtól, egy szál alsónadrágban, és állítólag semmi más nem volt nála. Azt mondta, hogy elrabolták, és egyébként a rendőrség is keresi. Bevitték a falu polgármesteri hivatalába, és kihívták a rendőrséget. A hírre, hogy előkerült, egyszerre indult Mazurivkába két bűnüldöző szervezet különleges egysége is: az ukrán titkosszolgálat és a korrupció-ellenes hatóság. (Az alsógatyás bíróról a censor.net nevű ukrán oldal közölt egy fotót is.)

A titkosszolgálat ért valamivel hamarabb a helyszínre, beültették egy kisbuszba, és elhajtottak Kijev felé. A pórul járt korrupció-ellenesek azonban nem hagyták annyiban a dolgot, és autójukkal az ügynökök után eredtek. Az üldözés Kijev forgalmas utcáin is folytatódott, fényes nappal, egy rövid videófelvétel is kikerült erről amit a korrupció-ellenesek autójából rögzítettek.

A titkosügynökök végül sikeresen elérték saját irodájukat, bevitték az épületbe Csauszt, ahol a fegyveres őrök feltartóztatták a korrupció-elleneseket. Ebből már nagy botrány lett a sokat látott Ukrajnában is, a két hivatal közleményekben gyalázta egymást, mindkettő azt állította, hogy neki kellene kihallgatni és fogva tartani Csauszt. Akiről a következő három napban megint csak nem lehetett tudni semmit, a rokonai és az ügyvédei is azt mondták, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

A harmadik napon végül a titkosszolgálat közölte, hogy Csauszt egy Feofania nevű kórházban ápolják, és egy bíró hamarosan dönt a sorsáról. A korrupció-ellenesek jelezték a bírónak, hogy szeretnék őrizetbe venni. A bíró azonban úgy döntött, hogy Csausz házi őrizetben várja ki a további fejleményeket, nyomkövetőt szereltek a bokájára, és hazaengedték.

A történet már eddig is bőven kimeríti egy politikai krimi számos lehetséges fordulatát. Az egyelőre nem derült ki, hogy a titkosszolgálatnak miért volt ilyen fontos három napra magánál tartania Csauszt, és hogy hol volt a bíró április eleje és július vége között, és mit keresett egy szál alsónadrágban Mazurivkában.

Elmélet az eset körül, igen messze nyúló szálakkal

Hogy még hajmeresztőbb legyen a történet, ezen a héten Zelenszkij elnök egyik korábbi tanácsadója kiírta a Facebookra, hogy biztos tudomása van arról, hogy Zelenszkij személyesen találkozott Csausszal abban a három napban, amíg a titkosszolgálat vendégszeretetét élvezte.

Az értesülést bejelentő volt tanácsadó (és egyben parlamenti képviselő) egyébként azért szakított Zelenszkijjel, mert úgy érezte, hogy az elnök a korrupció-elleni küzdelem helyett az oligarchák érdekeit szolgálja. Néhány órával a bejelentése után egy nemrégiben kirúgott ügyész is jelentkezett, hogy ő is tud a titkos Zelenszkij - Csausz találkozóról. Az elnök hivatala kategorikusan tagadta, hogy a találkozó megtörtént volna.

De miért lehet ilyen fontos Csausz az elnöknek? Erre az előző elnökkel, Porosenkóval szövetséges képviselők és sajtótermékek adtak eddig csak választ. Szerintük Vaszil Burba, az ukrán katonai elhárítás előző vezetőjének a befeketítése a magyarázat.

Hogy ez az értelmezés reális-e, az nem világos, de annyit mindenképpen elértek az elmélet terjesztői, hogy ha Csauszról van szó, akkor egy tavalyi, talán Csausz sztorijánál is elképesztőbb titkosszolgálati kavarásról is szó legyen.

Tavaly augusztusban Belarussziában letartóztattak 33 férfit, többségükben orosz állampolgárokat, akiket azzal vádoltak, hogy az elnökválasztási kampányt akarták megzavarni, és mindannyian a Wagner nevű magánhadsereg tagjai. A Wagner csoport zsoldosait az orosz kormány szokta felbérelni olyan külföldi akciókra, ahová nem akarnak reguláris orosz erőket küldeni: Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és a Közép-Afrikai Köztársaságban is feltűntek az utóbbi években. A zsoldosokat hamarosan kiutasították Belarussziából, és Oroszországba toloncolták őket. Az egész történet nagyon zavarosnak tűnt: Putyin orosz zsoldosokat küldött volna Minszkbe, hogy Lukasenka ellen szervezkedjenek az elnökválasztási kampány végén? És ha ez így volt, akkor később a Kreml miért hagyta, hogy Lukasenka elcsalja a választást, és terrorizálja az ellene tüntetőket?

A válasz lassan bontakozott ki, idén tavaszra állt össze a kép, jórészt a Bellingcat nevű szervezet nyomozásainak köszönhetően, illetve a részletekről Zelenszkij elnök június végén számolt be egy tévéinterjúban, egy hónappal Csausz alsónadrágos feltűnése előtt.

Mostanra biztosnak látszik, hogy a 33 zsoldos egyáltalán nem Belarussziában akart zavart kelteni, és még csak nem is európai bevetésre készültek. Azért mentek 2020 júliusában Minszkbe, hogy onnan Isztambulba repüljenek, ahonnan egy titkos akcióra indultak volna tovább.

Az ukrán katonai titkosszolgálat értesült az útról, és megszervezték, hogy felszállás után a Minszk - Isztambul járat gépén valaki rosszul legyen, és ezért a gép kényszerleszállást hajtson végre Ukrajna területén. A terv az volt, hogy leszállítják az ukrán hatóságok a zsoldosokat - akik között ukrán állampolgárok is voltak - és bíróság elé állítják őket. Értesüléseik szerint a csapatban többen harcoltak korábban a Donyeckben, illetve voltak köztük olyanok is, akik szerintük felelősek voltak a maláj utasszállító 2014-es kilövéséért.

A forgatókönyv egyébként nagyon emlékeztet arra, amit a belaruszok idén tényleg megcsináltak, amikor a Ryanair egyik Litvániába tartó járatát kényszerítették a földre, és lekapcsoltak két ellenzékit, akiket azóta is börtönben tartanak.

Az akció azonban elmaradt, és sokáig arról szóltak a híresztelések, hogy azért, mert ukrán oldalról valaki árulást követett el, és Lukasenka valójában nem elfogta, hanem megmentette a Wagner zsoldosait, amikor a minszki repülőtéren feltartóztatta, majd Oroszországba toloncolta őket.

A tervezett akcióról és az árulásról egyre több cikk jelent meg tavaly nyár óta, de az ukrán kormány sokáig mindent tagadott, azt mondták, hogy nem volt semmiféle géprablós terv. Gyanús volt viszont, hogy pár nappal a zsoldosok minszki feltartóztatása után, Zelenszkij elnök kirúgta a katonai titkosszolgálata vezetőjét, Vaszil Burbát.

Idén június 25-én Zelenszkij elnök a tévében viszont elismerte, hogy tényleg létezett a terv, és a végrehajtását személyesen akadályozta meg. Azt mondta, hogy egész akciót nem is az ukránok, hanem egy általa meg nem nevezett ország titkosszolgálata találta ki, és ő nem akarta, hogy Ukrajna részt vegyen egy ilyen műveletben, mert normális országok nem rabolnak el utasszállító gépeket. Ezért felhívta telefonon Lukasenka elnököt, és elmondta neki, hogy Minszkben vannak ezek a zsoldosok, és kérte, hogy adja ki közülük Ukrajnának azokat, akik ellen a donyecki tevékenységük miatt nyomozás folyik. Lukasenka természetesen nem neki adta ki őket, hanem Putyinnak.

Zelenszkij interjúja után kitört a botrány: az elnök jobboldali ellenzéke szerint árulást követett el, és Vaszil Burba a hős, aki majdnem elkapta a háborús bűnös zsoldosokat. A Zelenszkij-oldal értelmezése viszont az, hogy Burba egy külföldi szolgálat kedvéért veszélyeztette volna Ukrajna nemzetközi jó hírét, és olyan konfliktust nyitott volna meg Oroszországgal, ami leállította volna a fogolycserékről szóló egyeztetéseket, és elmérgesítette volna a donyecki állóháborút.

De hogy jön ide Csausz? Zelenszkij ellenzéke szerint úgy, hogy az elnök Burbára akarja kenni Csausz 2016-os eltűnését, úgyhogy Csausznak Burba ellen kellene vallania, és ennek kikényszerítésére kellett a titkosszolgálatnak elfogni, és az elnöknek személyesen győzködnie a bírót. Burba 2016-ban már a titkosszolgálat vezetője volt, és ha sikerülne a kétes hírnevet szerző Csausz bűntársaként vagy elrablójaként feltüntetni őt, akkor Zelenszkij jobban jönne ki a Wagner-ügyből is - vélekedik a Porosenko vezette ellenzék. A teória elég nyakatekert, de ez elmondható az eddig ismertté vált összes részletéről ennek az ügynek.