Még tovább emelte az alapkamatot az MNB

augusztus 24., kedd 12:50
2

Folytatta a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ezúttal 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelve az irányadó kamatszintet. Az egynapos betéti kamat 0,25-ről 0,55 százalékra, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelé 2,15-ről 2,45 százalékra nőtt, szintén 30-30 bázisponttal. Ez volt egymás után a harmadik hónap, amikor a Monetáris Tanács kamatemelés mellett döntött: júniusban az addig 0,6 százalékról 0,9 százalékra, júliusban 0,9-ről 1,2 százalékra emelte az irányadó kamatot, innen emelte tovább most ezt 1,5 százalékra

Az MNB vezetése még májusban jelentette be, hogy 10 év után kamatemelési ciklusba kezd, mert csak így lehet megfékezni az inflációt. Az első, júniusi emelés után Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, hogy addig fogja emelni a kamatot az MNB, amíg az infláció vissza nem tér a jegybanki célnak számító 3 százalék körüli tartományba. Miután a Központi Statisztikai Hivatal szerint júliusban még mindig 4,6 százalékos volt az infláció, az elemzőket nem érte váratlanul, hogy a Monetáris Tanács ismét az emelés mellett döntött.

A bejelentés után a forint minimálisan gyengült. Az euró közvetlenül a kamatdöntés előtti 349,33 forintról 14.10 órakor 349,56 forintra erősödött, a frank jegyzése 326,11 forintról 326,39 forintra emelkedett, a dollár pedig 297,64 forintról 297,77 forintra drágult.

Matolcsy György, az MNB elnöke. Fotó: botost/444.hu

Kevesebbet pénzt nyomtat az államnak a jegybank

A Monetáris Tanács arról is döntött, hogy lassan és fokozatosan, de csökkenteni kezdi az MNB állampapírvásárlásait, vagyis óvatosan elkezd kihátrálni az állam finanszírozásából.

Az MNB eddig heti 60 milliárd forintért vásárolt magyar állampapírokat, ezt első körben heti 50 milliárdra fogja csökkenteni. A további csökkentésekről negyedévente dönt majd a tanács, de ha úgy látják, hogy az állampapírpiac stabilitása miatt szükség van erre, akkor a növelésről is dönthetnek.

A járvány alatt világszerte az egyik legkomolyabb gazdaságpolitikai fordulat az volt, hogy a jegybankok a korábbinál sokkal direktebb módon kezdték támogatni az államháztartásokat, közvetlenül vásárolva kötvényeket az államoktól, több évtizedet gazdaságpolitikai tabukat döntögetve ezzel. Ez lehetővé tette, hogy a kormányok bőkezűbben osszák a pénzt a járvány alatt az arra rászoruló állampolgároknak és cégeknek, és csökkentette az állami eladósodás kockázatát, hiszen nem valamilyen külföldi vagy hazai befektetőnek kell majd visszafizetni a kölcsönt, hanem a nemzeti bankoknak.

A Magyar Nemzeti Bank döntése viszont, hogy nagyon lassan és fokozatosan, de csökkenti az államnak nyomtatott pénz összegét, összhangban van Matolcsy György jegybankelnök és Virág Barnabás alelnök korábbi nyilatkozataival, miszerint a magyar gazdaság a túl laza monetáris és költésgvetési politika miatt könnyen túlfűtött állapotba kerülhet és ezért szigorítani kell a feltételeken. A jegybank és a kormány között amiatt is kialakult egyfajta nézeteltérés, hogy a kormány 2022-re, a választás évére még elég nagy költségvetési hiánnyal számol, mondván, hogy a kilábalás miatt erre még szükség van, míg a jegybank képviselői szerint erre már nincs szükség, a nagy hiány csak az inflációt hajtja és inkább el kellene kezdeni csökkenteni. Ezt a vitát annak idején ebben a cikkben foglaltam össze.

Egy inflációs hullámon túl vagyunk, októberben jöhet a következő

Virág Barnabás a kamatdöntés után egy órával tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az MNB-ben a második és harmadik negyedéves adatok alapján úgy látják, a magyar gazdaság sikeresen újraindult. 2021 második negyedévében a KSH legfrissebb adatai szerint 17,7 százalékkal nőtt a GDP, ami persze a tavalyi alacsony bázis miatt ilyen kiemelkedő. Virág elmondása szerint viszont az is látszik, hogy

a GDP szintje már meghaladja a járvány előtti szintet, így Magyarországon a gazdaság helyreállásának üteme várhatóan az egyik legjobb lesz az EU-ban.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke Fotó: PHILIP/jphilip@mail.bme.hu

Ami az inflációt illeti, júliusban már enyhülés látszott a júniusi 5,3 százalékos szinthez képest, ez viszont szintén leginkább a bázishatásnak köszönhető, így meg kell várni, hogyan alakulnak az árak a következő hónapokban, hogy a tendenciákról biztosabbat lehessen állítani. Virág Barnabás szerint mindenesetre úgy tűnik, hogy az első inflációs hullámon, amire a kilábalás miatt számítani lehetett, már túl van a magyar gazdaság. Ezt abból vezette le, hogy ugyan a nyersanyagárak emelkedése még érződik a fogyasztói árakban, a szolgáltató szektorban már nem érződik a korábban tapasztalt inflációs nyomás.

Viszont ettől még nem vagyunk kint a vízből, október-novemberre újabb inflációs hullám várható, amikor megint 5 százalék fölött lehet majd az árindex emelkedése. Ez persze azt is jelenti, hogy további kamatemelésekre lehet számítani. Az alelnök azt mondta, 2022 első negyedévében már a toleranciasávba csökkenhet az infláció, de ez még nem azt jelenti, hogy elérni az MNB által kitűzött, 3 százalék körüli célt. Hogy ez mikorra lesz elérhető a jegybank szerint, vagyis meddig tarthat a kamatemelési ciklus, arra majd a szeptemberi inflációs jelentésben igyekszik válaszolni az MNB.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt