Kevés olyan előválasztási vitát lehetett látni eddig, ahol azon túl is történt volna bármi, hogy a jelöltek felmondták a többé-kevésbé betanult paneljeiket. De a VIII. és IX. kerület nagy részét magába foglaló Budapest 6-os választókörzetben szerda este gyorsan félretették a kényszeres smúzolást, és pont olyan feszült, de közben nagyon szórakoztató vita alakult ki, amit évek óta hiányoltunk a közéletből.

A tét nem is kicsi, hiszen a körzet nyerhetőnek tűnik: 2018-ban Kocsis Máté csak 40,51 százalékkal tudott győzni, 2019-ben pedig Józsefvárosban és Ferencvárosban is kikaptak a Fidesz jelöltjei. Így itt mind a négy tömb pályán hagyta a jelöltjét:

• A DK Manhalter Dániel kommunikációs tanácsadót indítja;
• a Momentum Csordás Anettet támogatja, aki a C8 jelöltje;
• a Párbeszéd és az MSZP Jámbor András, a Szikra Mozgalom jelöltje mögé állt be;
• a Jobbik pedig leigazolta az LMP-től Demeter Mártát (aki még az MSZP-ben kezdte).

Mivel a felmérések alapján Csordás Anett áll a legrosszabbul, neki múlott a legtöbb azon, hogy most kellően fel tudja-e hívni magára a figyelmet. Erre azt a taktikát választotta, hogy módszeresen, blokkról blokkra kényelmetlen témákkal találta be a többi jelöltet, ami furábbnál furább jeleneteket hozott.

Lehet-e díszletként mutogatni a hajléktalanokat?

Az első kérdésblokk arról szól, mit gondolnak a jelöltek arról, hogy a Fidesz az elmúlt 10 évben alapvetően rendészeti, büntetőjogi kérdésnek tartotta a hajléktalanok helyzetét, illetve hogyan változtatnának az ellátórendszeren, aminek nagy része jelenleg a VIII. kerületben koncentrálódik. A jelöltek közti különbséget talán itt mutatkoztak meg a legjobban.

Jámbor András arról beszélt, hogy ez egy társadalompolitikai probléma, nem csak hajléktalansági kérdésről van szó, ezért szerinte a teljes lakhatási válságot kell felszámolni, és újra fel kell állítani a teljes szociális ellátórendszert, „amit a Fidesz az elmúlt 12 évben gyakorlatilag lerombolt”. Adómentessé tenné a minimálbért, megemelné a közszolgáltatásokban dolgozók bérét, az öregségi nyugdíjminimumot, a családi pótlékot, a rokkantsági és munkanélküli ellátásokat is. A lakhatási válságot pedig bérlakások építésével enyhítené, illetve az uniós újraindítási alapból a meglévők komfortfokozatán javítana, mert úgy látja, az elmúlt 10 évben a Fidesz nem újított fel házakat, csak kívülről lefestette a vakolatot.

Csordás Anett is úgy gondolta, hogy a hajléktalanság kérdését „hajlékok adásával lehet megoldani”, mindenkinek biztosítaná azt a minimumot, amiből lakni, étkezni és öltözködni tud. Szerinte közösségi lakások és gazdaságos minigarzonok építésével lehetne megoldani a problémát. Az önkormányzatoknak pedig visszaadná kormány által elvont forrásokat, amikből bérlakásokat lehetne felújítani.

Demeter Márta a hajléktalankérdést elintézte annyival, hogy ez a probléma komplex intézkedéseket igényel, ahol nem elég, ha fedél kerül az emberek feje felé, mert dolgozni kell tudniuk, mentális segítségre van szükségük, és a büntetőjogi relevanciákat is bedobta. A bérlakásépítési program mellett minden családnak 3 millió forintos lakásfelújítási támogatást ígért, amit éves szinten 1,5 milliárdos keretből lehetne lehívni. Majd bedobott egy mondatot, amiből a legjobban érződött, hogy erre a vitára már nem az LMP, hanem a Jobbik stábja készítette fel: „Józsefvárosban és Ferencvárosban is tisztességes és megfizethető lakhatást kell biztosítani a keményen dolgozó emberek számára”.

A legszokatlanabb ötlettel a DK-s Manhalter Dániel állt elő, aki úgy fejlesztené a józsefvárosi kerületőrséget, hogy oda hajléktalanokat is meghívna. De amikor a Dobrev-kormány lakásfelújítási programjáról kezdett volna beszélni, Csordás Anett közbeszólt, és megvádolta azzal, hogy a saját oldalára kitett videóban az emberi méltóságukat megsértve mutogatott hajléktalanokat. „Hogy beszélhet valaki arról, hogy mit szeretne a hajléktalanság érdekében megtenni, amikor olyan alapvető dolgokat nem tesz meg, hogy mondjuk a hajléktalanokat nem mutogatja kiszolgáltatott állapotukban?” - háborgott Csordás.

Bár a hajléktalanmutogató videót Manhalter először még egy ingatlanközvetítő magabiztosságával próbálta kimagyarázni, mégis gyorsan elismerte, hogy talán hibázhatott. Jámbor András pedig arra emlékeztette a DK-s jelöltet, hogy a hajléktalanok 60 százaléka már most is dolgozik, majd azt is felvetette, hogy nemcsak hajléktalanok, hanem sokszor középosztálybeli emberek is az utcára vizelnek, mégis csak az előbbieket emelik ki, hogy kriminalizálhassák őket.

A blokk végére előkerült a Diákváros ügye is, amiről Csordás azt mondta, támogatja, hogy az eredeti, vagyis a Fudan nélküli tervek valósuljanak meg, viszont azoknak a fiataloknak is meg kell oldani a lakhatását, akik nem itt élnek: „Éppen ezért olyan megoldásokat kell találni, amiben nem a házasság a domináns, tehát az, hogy valakinek házasságot kell kötni. Most nagyon sok fiatal pontosan ezért kényszerül házasságra, mert egyszerűen csak így juthat lakhatáshoz. Ezt sürgősen orvosolni kell.”

Manhalterben viszont eltörhetett valami, amikor az előbb betámadták, mert a megmaradt 2 másodpercében ezt a szlogent sikerült bedobnia: „Nem lesz Diákváros, mert kormányváltás lesz!” Mentésként az antirasszizmusról szóló kérdésblokkban gyorsan kijavította az előbbi bakiját, majd a Jámborék által szervezett tüntetésre utalva elmondta, hogy nem azért tiltakoznak a Fudan ellen, mert oda kínai állampolgárok jönnének, hanem mert kémképző lenne. Ezt annyira fontos üzenetnek tartotta, hogy meg is tapsoltatta saját magát a közönséggel.

Sírnak-e az állami gondozott gyerekek?

A jelöltek beszéltek arról is, mit gondolnak az melegek jogairól. Csordás Anett felhozta, hogy a szocialista kormányok alatt elfogadott bejegyezett élettársi kapcsolat nem biztosítja a jogegyenlőséget, mert így az azonos nemű párok nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe, mesterséges megtermékenyítést sem igényelhetnek. Ő inkább a melegházasságot és az örökbefogadást támogatja, azért fog küzdeni, hogy mindez megvalósuljon, mert szerinte minden gyereknek jár az, hogy családban élhessen.

Manhalter Dániel pedig elmesélte, hogy a János Kórházban egyszer arról beszélt neki egy nővér, hogy az állami gondozott csecsemők nem sírnak, mert az első hónapjaikban azt tanulják meg, hogy nem megy oda hozzájuk senki. Ezért gazembernek tartja azokat a politikusokat, akik elveszik a gyerekek jogát attól, hogy családban élhessenek. Jámbor András a saját barátai jogaiért is küzdene az egyenlő jogokért, a pedofiltörvényből pedig kivenné a homofób passzust. Demeter Márta csak addig merészkedett, hogy a korábbi szabályozást állítaná helyre.

Átgurult Zuglóból a forró krumpli

Amikor arra terelődött a szó, hogy kormányváltásra vagy rendszerváltásra lesz-e szükség. Csordás Anett Demeter Mártát is bekóstolta. Miután Demeter arról beszélt, hogy az elszámoltatáshoz hitelesség kell, Csordás felvetette, hogy vajon a bizalmat építi-e az emberekben, ha valaki ilyen hamar átül a Jobbikba. A már sok pártot megjárt jelölt erre csak annyit mondott, hogy ezt majd az emberek eldöntik.

De Jámbor András sem úszta meg, Csordás nekiszegezte a kérdést, hogy ha Zuglóban élne, Tóth Csabára vagy Hadházy Ákosra szavazna, ami azért lehetett kellemetlen neki, mivel az őt támogató Karácsony beállt a vitatott hátterű szocialista mögé.

„Nem élek Zuglóban, és azért van előválasztás, azért tudott egyáltalán elindulni Hadházy Ákos Tóth Csabával szemben, mert sokan az elmúlt 7 évben küzdöttünk azért, hogy legyen előválasztás. Se én, se a Szikra Mozgalom nem támogatjuk Tóth Csabát” -mondta Jámbor, majd arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évre kell elszámoltatást csinálni, a pártlogóktól függetlenül. Erre Csordás azzal vágott vissza, hogy Jámbort ezek szerint nem zavarja az MSZP támogatása, majd kihangsúlyozta, hogy bezzeg az őt támogató Momentum „nem mocskolódott be az elmúlt 30 évben”, és szerinte az újbalosoknak nem lenne szabad szövetséget kötniük a bemocskolódott régi ballal. Jámbor egy tisztázási kísérlet után gyorsan továbbpasszolta a Tóth Csaba nevű forró krumplit Manhalter Dánielnek és Demeter Mártának, aki még együtt is ült vele a zuglói MSZP-ben.

Sajnos a Partizán adásrendezője éppen ennél a pillanatnál váltott nagytotálra, de még a távoli képről is látszott, mennyire a hátuk közepére sem kívánják, hogy pont Tóth Csabáról kelljen beszélni. Végül mindketten vettek egy nagy levegőt, és szemérmetlenül lekeverték a témát:

• Manhalter Dániel: „Ezek fontos kérdések, mi egyéni képviselőknek készülünk, és nekünk azzal kell foglalkozni, hogy majd a közösen megalkotott kormánypolitikát hogyan tudjuk a magunk választókörzetében a legjobban hasznosítani. Én sokkal jobban örülnék, ha beszélnénk a Kiserdő ügyéről, sokkal jobban örülnék, ha még beszélnénk az Illatos út ügyéről, mert fontos az, ha ezt egy képviselő felveti. Tehát szerintem maradjunk a választókerületünkben, és foglalkozzunk azzal, hogy őket mi érdekli.”
• Demeter Márta: „Elnézést, visszakanyarodnék a rendszerváltás kérdésére.”

Végül azért Jámbornak is sikerült kizökkentenie Csordást, amikor rákérdezett, hogy ha megnyeri az előválasztást, elfogadja-e az MSZP logóját. „Azt vállaltam, hogy összellenzéki jelölt leszek, és emiatt összellenzéki jelölt leszek. De most nem az MSZP logója van a pulpitusomon”- felelte Csordás. Később belementek abba a vitába is, hogy melyikük épített sikeresebben mozgalmakat. Csordás még azt az egészen fura összevetést is megtette, hogy vajon az általa kiharcolt otthonápolási díj vagy a Fudan-ellenes tüntetés volt-e nagyobb teljesítmény. De nem meglepő, hogy éppen ők ketten izmoztak egymással a legtöbbet, hiszen a civil hátterük miatt nagyjából ugyanazt a választóközönséget próbálják megnyerni maguknak.