Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Ide nekem mindkettőt!

A Biasi hibrid fűtőberendezései apró gázfröccsökkel és a lehető legtöbb megújuló energiával járatják csúcsra a hőszabályozás hatékonyságát. Ha úgyis muszáj korszerűsíteni a fűtést, válaszd a lehető legjobbat!

Amikor szilveszterkor éjfélt ütött az óra, és világszerte pezsgődugó-sortűzzel köszöntöttük az új évet, keveseknek juthatott eszébe, hogy ez a dátum milyen változásokat hoz a magyar építési szabályozásban. Pedig ekkor lépett hatályba a törvény, ami előírja, hogy az új épületek energiaellátását legalább 25 százalékban megújuló forrásokból kell fedezni.

A 2016 júliusában bevezetett európai uniós rendelet (813/2013/EU) szerint csak azok a lakossági felhasználási célra szánt kazánok kaphatnak működési engedélyt, amiknek a hatékonysága legalább 86 százalék. Az EU 2016-ban tiltotta be a beltéri levegőt hasznosító, nyílt égésterű kazánok telepítését is. (A tilalom alól csak a gyűjtőkéményekre csatlakozó társasházi lakások mentesültek, de ők is csak átmenetileg.)

Aki ma a hűtés-fűtési rendszere korszerűsítésére adja a fejét, könnyen elveszhet a paragrafusok és a technológiák labirintusában. De aggodalomra semmi ok: azért vagyunk, hogy segítsünk a tájékozódásban. A folytatásban bemutatjuk a különálló egységeket, illetve az ezekből építhető hibrid rendszereket, amikkel kiváló ár-érték arányú energia állítható elő.

Hőszivattyú: a környezetből veszi ki a meleget

A törvényben előírt megújulóenergia-kvótát a hőszivattyúk csuklóból kirázzák. Egy szivattyú a teljes háztartás energiaigényének háromnegyedét fedezheti levegőből, vízből, talajból vagy szennyvízből; a fennmaradó hányad villamos energiával pótolható. A hőszivattyúk kizárólag családi házakban telepíthetők, illetve olyan területeken, ahol hozzáférhetnek a feldolgozható hőforrásokhoz.

Fontos: a hőszivattyú telepítése előtt mindenképp konzultáljunk egy szakemberrel. Nemcsak azért, hogy felmérje a várható építési és működési költségeket, hanem azért is, hogy segítsen a szivattyú pozicionálásában. Ha például levegő-víz rendszerhez telepítünk kültéri egységet, figyelembe kell venni a széljárást, a távolságot, illetve a rendszer hangerejét.

Ha hőszivattyút vásárolnánk, többféle típus közül választhatunk:

• Levegő-levegő szivattyú. A fűtőklímának is nevezett eszköz a levegőből nyeri ki az energiát, és közvetítő közegként is levegőt használ.

• Levegő-víz szivattyú. A továbbított hő közvetítő közege a víz.

• Víz-víz szivattyú. Ez az eszköz vizet használ a talajszint alatti energia kinyeréséhez, és a fűtött oldalon is vizet használ közvetítő közegként.

Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a hőszivattyú csak vízmelegítésre használható, de ez nem igaz: a szivattyúciklus megfordítható, így a rendszer nyáron hűthet, télen fűthet. Fűtéskor a hőátadási oldal a befűteni kívánt tér lesz, hűtéskor viszont megfordul a hőenergia-áramlás iránya, és a szivattyú visszajuttatja a környezetbe a beltérből kiszívott hőt.

A hőszivattyúk jóval több hőt adnak le, mint amennyi elektromos áramot felemészt a működésük; ez rengeteget javít az energiahatékonyságukon. A közvetlen károsanyag-kibocsátás hiánya, és az egy gombnyomással működő rendszer üzemeltetése is a pozitívumok listáját gyarapítja.

Maga a szivattyú négy elemből áll. A párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep a kültéri egységben található, a kondenzátor a beltériben. A kompresszor által termelt energiát a szivattyú hűtőközege továbbítja, ami párologtatási és kondenzációs ciklusokat idéz elő. A hőátadás zöme a hűtőközeg halmazállapot-változásakor zajlik le.

Hosszú távon ez a legolcsóbb…

A hőszivattyúk üzemeltetési költségét a szezonális hatékonysági fok (SCOP), valamint az igényelhető, kedvezményes áramtarifák (H- és GEO-tarifa) is olcsóbbá teszik. A kedvezményes tarifájú hőszivattyúk villanyszámlája akár 40 százalékkal alacsonyabb lehet, valamint április és október között diszkontáron számláznak a vízmelegítésért és a hűtési energiatermelésért.

A hőszivattyúval előállított energiából egy kilowattórányi 12-13 forintba kerül, de kedvezményes tarifával 7-8 forintra is csökkenhető. Ha ehhez hozzávesszük az európai uniós lakossági energetikai pályázatokat, illetve a hazai állami támogatást, ami tovább csökkentheti a költségeinket, látható, hogy a hőszivattyú csakugyan izgalmas energiatermelési alternatíva lehet.

… csak a kezdeti költségek ne lennének

A hatékonyság, a sokoldalúság és a közvetlen károsanyag-kibocsátás hiánya miatt a hőszivattyú ideális energiatermelő, de vannak árnyoldalai is.

• Körülményes telepítés. Ha földkollektoros egységet telepítünk, utána semmit sem építhetünk a telkünkre (még fákat sem ültethetünk rá!), a geotermikus készülékekhez meg bányahatósági engedély kell.

• Macerás szervizelés. A hőszivattyúk műszaki felépítése komplexebb, mint más fűtési rendszereké, ami megdrágíthatja a javítást és a karbantartást.

• Indirekt szennyezés. A hőszivattyú nem bocsát ki szén-dioxidot, de a szondás-talajkollektoros modellek hosszabb távon elsivatagosítják a talajt, a kutas rendszerek pedig megbontják és kiszárítják a talajvízrétegeket.

• Hidegben nem az igazi. Bár a dokumentáció szerint a hőszivattyúk hatékonysága mínusz 20-25 Celsius-fokig stabil marad, a tapasztalat azt mutatja, hogy mínusz 5 foknál nagyobb hidegben már küszködnek.

• Önmagában félkarú óriás. Áramszünet idején a szivattyú működése leáll, szóval ha valóban szeretnénk csökkenteni az energiafüggőségünket, a szivattyúhoz be kell szereznünk egy saját napelemet is.

A végére hagytuk a feketelevest: a rendszer kiépítésének költségét. Ez minimum 1,5 millió forint, és az elvégzett munkamennyiség függvényében változik. Egy kulcsrakész padlófűtéses rendszer 3,5 millió forintba is kerülhet; napelemmel kombinálva ez könnyen felszaladhat 5,5 millióra. Egy ekkora beruházás 8-10 év alatt térül meg, így főleg azoknak ajánlható, akik ki tudják fizetni a magas belépési díjat, és van türelmük kivárni a macerás telepítést.

Kondenzációs kazán: a maximális hatásfokú életvédelem

A zárt égésterű kazánok szabványosítását az EU életvédelmi szempontokkal indokolta: a kazán meghibásodása esetén a szobába visszajutó égéstermék szén-monoxid mérgezést okozhat. Zárt égésterű kazánokkal megszűnik a kockázat, az égéshez szükséges levegő és az égéstermék egyaránt a dupla kéményen át érkezik és távozik.

A kondenzációs kazán az egyetlen kazántípus, ami megfelel az uniós energiahatékonysági és életvédelmi követelményeknek, és engedélyezik a lakossági célú telepítését és beüzemelését. A régebbi kazántípusok ma is használhatók, de csak a javításuk legális, a telepítésük nem. Ez a kazán azoknak ajánlható, akik hagyományos fűtésben gondolkodnak, és nem akarnak tüzelőanyag-kezeléssel pepecselni. A rendszernek több előnye van:

• Energiahatékonyság. A központi fűtés energiahatékonysága 10-50 százalékkal nagyobb lehet, mint a régi típusú, a szobákat külön-külön fűtő régi gázkonvektoroké.

• Vízhozam. A kombinált működésű rendszerek gyakorlatilag korlátlan mennyiségű vizet melegíthetnek föl.

• Biztonság. Zárt égésterű konstrukcióról beszélünk, vagyis az égéstermék nem kerülhet a lakótérbe.

• Karbantartás. Mivel kiforrott technológia, könnyű szakembert találni, aki elvégzi a megbízható működéshez szükséges rendszeres karbantartást.

A kondenzációs kazánok füstje kevésbé forró, mint más kazánoké, és az égéstermék savas vegyületei sem a kémény falán csapódnak le, hanem a kazánon belül. A kondenzációs kazán a füst hőjével is fűt, ami maximálisra növeli a hatásfokukat. A hagyományos kazánok hatásfoka legfeljebb 95 százalék lehet, míg a kondenzációs kazánokkal 110 százalék is elérhető.

Fontos, hogy a kiválasztott kazán teljesítménye arányos legyen a várható fogyasztásunkkal. A nagy kazánok aránytalanul sokat fogyasztanak, a kicsiket meg könnyű túlterhelni, így hamarabb elromolhatnak. Ha mégis nagyobb kazánt vennénk, jusson eszünkbe, hogy a gázkészülékek teljesítményét 40 százalékáig leszabályozhatjuk.

Bürokrácia deluxe

A kondenzációs kazán nem olyan háklis konstrukció, mint a hőszivattyú; műszaki szempontból az egyetlen gyengesége, hogy nem tud egyszerre fűteni és vizet melegíteni. A leendő kazántulajdonosokat ez valószínűleg nem fogja annyira bosszantani, mint maga az engedélyeztetési procedúra. Egy új kazán beüzemeléséhez sok pénz és sok türelem kell; de ha közben ránk törne a fogcsikorgatás, jusson eszünkbe, hogy ez értünk van, nem ellenünk.

Hogy milyen engedélyekre és dokumentumokra lesz szükség a kazán beüzemeléséhez? Lássuk:

• Gázterv. A mérnök, a kivitelező és a kéményseprő közösen készített terve, ami felülvizsgálat és engedélyeztetés után lesz érvényes.

• Kéményseprői szakvélemény. Kéményseprő által kiállított szakvélemény az égéstermék-elvezető rendszerről.

• Műszaki felülvizsgálat. A szerelés után elvégzett műszaki-biztonsági vizsgálat azt célozza, hogy a beüzemelt rendszer veszélytelen legyen.

• Beüzemelési engedély. A készülékcserét csak szigorú feltételek mellett lehet elvégezni. Az új készülék teljesítménye nem lehet több 36 kilowattnál; a hőterhelésük nem lehet magasabb, mint az előző berendezésé; a szereléshez ne kelljen átalakítani a fogyasztói gázvezetéket; az új eszköz besorolása ugyanolyan legyen, mint a régié; és a kéményrendszer minősítéséhez szükségünk lesz egy kéményseprői szakvéleményre is.

A kondenzációs kazánhoz dupla csövű kéményre van szükség, mert az égéshez használt oxigént is az otthonunkon kívülről kapják. A kémény bővítése a kémény magasságától függően komoly többletköltséggel járhat. A teljes rendszer belekerülési költsége – ami a kéménybélelési díjból, a kazán és a hőleadó egységek árából, az anyagköltségből és a munkadíjból áll össze – könnyen elérheti a 2-3 millió forintot.

Both sides now

Műszaki érdeklődésű olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy a hőszivattyúk és a kondenzációs kazánok működése milyen jól kiegészítik egymást: mintha egymás gyengeségeinek enyhítésére tervezték volna őket. Hogy a kazánnal nem lehet szimultán vizet melegíteni és fűteni? Majd a hőszivattyú átveszi az egyik feladatot. A farkasordító hideg lerontja a hőszivattyú hatékonyságát? Terheljük rá a fűtést a kazánra! Szerva itt, csere ott – a két rendszer kombinálásából mindenki csak profitálhat.

Az eszményi együttállása hűtés-fűtés doyenjének, a Biasinak is feltűnt: a honlapjukon önálló termékkategóriaként kezelik a kazán-hőszivattyú hibridet. A vállalat 6 és 8 kilowattos hőszivattyú-monoblokkjait is úgy tervezték, hogy könnyen kombinálhatók legyenek a cég saját fejlesztésű kazánjaival, például a Basica Conddal vagy a Rinnova Conddal.

A Biasi készülékei könnyen integrálhatók más rendszerekbe, mert olyan megújulóenergia-forrásokkal is kezelnek, mint a napelem vagy a napkollektor. Bár a hőszivattyúkat többnyire nem ajánlják radiátoros fűtéshez, az Adattát, a Biasi monoblokk hőszivattyúját erre is felkészítették. Az eszközeik többféle módon kombinálhatók és igen rugalmasak: magas hőmérsékletű radiátoros fűtést és alacsony hőmérsékletű felületfűtést egyaránt tervezhetünk velük.

A hibrid rendszer vezérlési logikája azonban a hőszivattyút preferálja, ami a külső hőmérséklet és az előremenő vízhőfok alapján a legtöbbet hozza ki a megújuló energiából. Mivel a hibrid rendszerek hatékonyságát a külső és előremenő vízhőmérséklet befolyásolja; a megújulóenergia-felhasználás optimalizálásához érdemes a külső hőmérséklethez arányló előremenő vízhőfokkal dolgozni. Ez növelheti a hőszivattyú COP-ját, mert ha a külső hőmérséklet magasabb, csökkenni kezd a rendszer szállítási hőmérséklete.

Ha a terhelés túllépi a hőszivattyú gazdaságos termelését, az aktiválódó kazán integrálja a szükséges teljesítményt. A Biasi-készülékek kondenzációs kazánjai és hőszivattyúi szélsőséges időjárásban is maximális hatásfokon dolgoznak, mégis gazdaságos az üzemeltetésük. Az elektromos vezérlés egyenletesen magas teljesítményt nyújt a nagy hatékonysággal feldolgozott megújuló energiából és minimális mennyiségű gázból is.

(A cikk megjelenését a Biasi támogatta.)