Kőhalmi Zoltán: Én nem gondolom, hogy igazam van, nem akarok semmit megmondani senkinek, maximum provokálok

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
2021 szeptember 21., kedd 8:07
1
  • Megjelent Kőhalmi Zoltán új könyve, Az utolsó 450 év, szerdán lesz a bemutatója.
  • A regényben Magyarország egyik legnépszerűbb humoristája egy macimézes flakon életét követi végig, azaz azt a 450 évet, amennyi idő kell egy PET-palack lebomlásához.
  • De Kőhalmi a maciméz szemén keresztül nemcsak az emberiség következő évszázadairól jósol, az időutazás is előkerül a könyvben.
  • A központi kérdés pedig: mit csinálunk a rengeteg szemetünkkel, egyáltalán tudunk-e úgy élni, hogy ne pusztítsuk a környezetünket.
  • A humorista szerint egyébként nagyon nehéz kiigazodni ebben a témában, mindkét oldal propagandaszerűen dolgozik, átszálazhatatlan, mikor, miért mi és ki épp az ellenség. Ráadásul teljesen a saját felelősségünkön és félelmeinken múlik az is, mit gondolunk a saját szerepünkről a környezetpusztításban.

444: Hogy jött az ötlet, hogy az emberiség hulladékproblémáiról fogsz regényt írni?

Kőhalmi Zoltán: Igazából nekem a sci-fi előbb kattant be, csak aztán belebotlottam ebbe a fontos információba, hogy egy PET-palack 450 év alatt bomlik le. Az időutazás és a hulladék fogott meg, emlékszem, hogy ültem itthon az erkélyen, jött kedden a kukásautó, és rájöttem, mennyire király lenne, ha rögtön a múltba küldenék a szemetet, aztán elkezdtem erről olvasni. Nagyon örülök annak, hogy amikor írok valamit, abba nagyon beleásom magam. Sokszor szembesülök azzal, hogy nincs elég fantáziám kigyűjteni az információkat. Én a televíziónéző ember vagyok, aki megnézi a Ben Hurt, mert adják. Azt hittem, mindig is a Netflixre vágytam, hogy itt legyen a végtelen tár, de így meg nem nézem meg a Ben Hurt, hiába van meg, mert minek nézzem meg most a Ben Hurt? Majd megnézem holnap. És nem nézek semmit gyakorlatilag. Bezzeg amikor a tévében adták! Az interneten is meg szoktam nézni azt a három híroldalt, amit szoktam - amik egyébként majdnem ugyanazt írják -, és kész. Amikor meg írok, és van egy téma, amiről elkezdek keresgélni, akkor elképesztő mennyiségű információt begyűjtök. Nagyon szeretek rákattanni, hiányzik is, hogy nincs most egy újabb mánia, amit kutathatnék.

Fotó: Halász Júlia

Az anyaggyűjtést úgy kell elképzelni, hogy lexikonokat olvasol a pusztazámori hulladéklerakóról?

Az internet végtelen bugyrai állnak rendelkezésre. Amit a pusztazámori lerakóról tudni lehet, azt tudom. Amikor írok, 32 ablak van megnyitva a böngészőben, és azokon vissza lehet követni, hogy aznap mivel foglalkoztam. Bele is keveredek nagyon könnyen, egy szófordulat miatt is igyekszem mindent megtudni például a túzokról vagy a madárvonulásokról, és akkor ezekből gyakran lesznek ilyen félretett projektek, például hogy egyszer írni kellene valami vándormadaras dolgot. Most nagyon rákattantam a vándormadarakra, de nem biztos, hogy ez valaha is kelleni fog valakinek.

Szóval nagyon belekeveredtem ebbe a szemétkérdésbe, meg hogy ez az egész mennyire viszonylagos, hogy mi ebből a te felelősséged. Ugyanolyan simán lehet azt mondani - vagy mondják egyesek -, hogy minden mozdulatom számít, hogy hova dobtam most a műanyagot… Azt hittem, bele fogtok nézni a kukába. Komolyan itt álltam, és gondolkodtam, hogy a feleségem épp kidobta a parizeres izének az alját, mindegy. Na, de ugyanúgy lehet azt is mondani, hogy nekem ehhez semmi közöm, mert úgyis a nagyvállalatok csinálják az egészet, és eléggé propagandaszerűen dolgozik mind a két oldal, azt látom. Simán eladják bármikor azt a dumát, hogy a szelektív hulladékgyűjtés megmenti a bolygót, de akik a műanyag ellen beszélnek, és kiszámolják, hogy mennyi műanyagszemetet termeltünk, ők meg simán beleszámolják ebbe az összes hasznos műanyagot is, mintha minden csak szemét lenne, pedig a használati tárgyainknak jó része műanyagból van.

Átszálazhatatlan, hogy mi az ellenség, és mi nem. Teljesen a saját belátásodon és félelmeiden múlik, mit gondolsz arról, hogy te ebben hol vagy.

Fotó: Halász Júlia

Tehát nem az volt az alapállás, hogy te egy klímaszorongó ember vagy, akit ez a mindennapokban nagyon sokat foglalkoztat.

Nem, egyáltalán nem. A gyerekeim inkább. Az egyikük szerintem szorongóbb is az átlagnál, ő túl hamar kapta meg az információkat a világról. Ő nagyon hamar mondta már, hogy ózonlyuk. Nem akart strandra menni, mert ózonlyuk. Engem inkább meghökkentett a téma, és elkezdtem foglalkozni vele. De először időutazós könyvet akartam írni, csak közben döbbentem rá, hogy nem kell mindig ekkora feladatok elé állítani az olvasókat. Képzeld el az Időutazás története című könyvet, ami egy lexikon az időutazásról, és úgy változik, ahogy ide-oda ugrálnak épp. De volt egy pont, amikor azt mondtam, hogy oké, nem kell ez senkinek.

Az, hogy nagyon beleástad magad a projektbe, változtatott a témához való hozzáállásodon? Nem is lettél klímaszorongó a regénytől? Hogy hatott ez rád?

Tájékozottabb lettem, nyugodtabb semmiképp. Lehet, hogy csak a szorongásaimat építette. Kimondható erről a témáról, hogy

nem leszel okosabb attól, ha minél többet olvasol róla, talán csak pont a kételyeid nőnek.

Meg hát rájöttem például arra is, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, aminek nem akarok az ellenségének tűnni, bizonyos szempontból nagyon hasznos, csak nem a bolygó szempontjából. Ezt a szorongást például levette a vállamról a kutatómunka, nem mentem meg a legkisebb fóliadarabot, hogy kidobhassam a műanyagos kukába, mert semmi értelme.

Te személyesen látsz reális esélyt arra, hogy az emberiség pusztulását valami ilyesmi hozza majd el?

Az alapállapotom az, hogy ez a valóság.

Pont ez benne a játék, hogy minden kidobott szemét azzal fenyeget bennünket, hogy elpusztítjuk a bolygót.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt