Koronavírus-számok Magyarországon 10/19/2022
Elhunytak + 118 Σ 47,798
Kórházban - 103 Σ 1,597
Fertőzöttek + 11,947 Σ 2,132,490
Tesztek 0 Σ 11,394,556
Oltottak 0 Σ 6,418,810
A legújabb trendek

Itt van a negyedik hullám, de a kormány még lejjebb csavarta az adatszolgáltatást a járványról

járvány
2021 szeptember 23., 12:43

Egyre gyorsul a járvány terjedése. A kormány viszont ahelyett, hogy részletes tájékoztatást adna a negyedik hullámról, nagyon fontos információkat nem oszt meg a közvéleménnyel. Pedig számos adat, mint például a kórházban lévők között az oltatlanok aránya, nagyobb eséllyel ösztönözne az oltásra, mint Merkely Bélával és a "Magyarország működik, az oltás működik" szöveggel teleplakátozni az országot.

Azt egyébként számos országban rendszeresen publikálják, hogy a kórházi kezelésre szorulók hány százaléka nincs beoltva. Általában 90 százalék feletti ez az arány, ami erős érv az oltások mellett. (Az oltások hatékonyságáról úgy derült ki hosszú idő után pár fontos, de korántsem teljes körű adat, hogy egy olvasónk közérdekű adatigénylést nyújtott be az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, és csodák csodájára válaszoltak neki.)

Júniusban elbúcsúztak, mert vége a harmadik hullámnak

A kormány az adatszolgáltatást még a harmadik hullám végén csavarta le a korábbinál is szegényesebbre. Ami jelentős bravúr volt, mert a napi jelentésben szereplő néhány számból addig sem az operatív törzs állított össze olyan grafikonokat, amikből látszódnak a folyamatok, hanem például - mások mellett - mi. Elég sok grafikonunk lett végül, ezek itt böngészhetőek. Ezekből lehetett látni a járvány újbóli felfutásának kezdetét vagy éppen a lecsengését. (Ráadásul a kevés publikált adat között van, ami teljesen használhatatlan. Ilyen a gyógyultak száma, ami valamilyen random adatnak tűnik, sehogy sem passzol a korábban jelentett új fertőzöttek számához, így értelmetlenné téve egy másik, sokat emlegetett adatot, az aktív esetek számát.)

Június 11-én bejelentették az operatív törzs „tájékoztatóján”, hogy mivel véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma, sajtótájékoztató sem lesz többet. Ez tavaly nyáron is előfordult, valóban csendesebb időszaka volt a járványnak. De míg a tavaly nyári leállás után, szeptember közepén - amikor már a kormány is kénytelen volt elismerni, hogy benne vagyunk a második hullámban - újra kamera elé állt Müller Cecília országos tiszti főorvos, most ez nem történt meg. Pedig benne vagyunk a negyedik hullámban.

photo_camera Kovács Zoltán államtitkár, Lakatos Tibor ezredes, Müller Cecília országos tisztifőorvos, Kiss Róbert rendőr alezredes, és Gál Kristóf rendőr alezredes, az ORFK szóvivője az operatív törzs sajtótájékoztatója után 2020. június 17-én. Fotó: Botár Gergely/MTI/MTVA

Csak újságírók ne kérdezzenek

Az igaz, hogy abban a formájában, ahogy ez a „tájékoztató” működött, szinte semmi értelme nem volt. Csak pár olyan alkalom volt még a járvány legeslegelején, 2020 márciusban, amikor élőben lehetett kérdezni, aztán hamar átálltak az online verzióra. Ezt a napi valamit sajtótájékoztatónak nevezni erős vicc volt, mert online egyáltalán nem lehetett kérdezni, a kérdéseket előre be kellett küldeni, amiket Kovács Zoltán államtitkár vezetésével erősen szelektáltak, és nagyon nagy részük megválaszolatlan maradt. Ha időnként be is olvastak egy kérdést a sok közül, akkor sem úgy, ahogy azt feltettük, majd adtak rá valami sablonválaszt. Visszakérdezni pedig semmilyen módon nem lehetett. Ahogy haladtunk előre az időben, egyre értelmetlenebbé vált ez a megoldás, egyre kevesebb kérdést olvastak be, volt, hogy egyet sem, még a kormánypárti médiától sem. Nagyszerű pillanata volt az utolsó koronainfónak, hogy elmondták a napi adatokat, kérdéseket be sem olvastak, majd közölték, hogy akkor ennyi volt a harmadik hullám, viszlát.

Nemcsak a „tájékoztatókat” szüneteltetik. Nyáron közölték azt is, hogy átállnak „készenléti jellegű adatszolgáltatásra”, vagyis a járványügyi adatokat kizárólag hétköznapokon közlik, hétvégén nem. Akkor csak a kormánytagok médiaszerepléseivel frissül a hivatalos koronavírus-oldal. Ez is így maradt.

Miközben arra a látszattevékenységre, amit „tájékoztatás” néven eljátszottak naponta az újságírók kizárásával, semmi szükség nincs, arra igenis lenne igény, hogy számos fontos részletet tisztázni lehessen személyesen, normál sajtótájékoztatón kérdezve és ha kell, visszakérdezve. Mert most olyan egyszerű kérdésekre sem kapunk választ írásban, hogy az oltottakra vonatkozik-e a karantén, vagy sem, ha a velük élő hozzátartozó elkapta a vírust, vagy kell-e aggódni amiatt a delta variáns terjedésekor, hogy bezuhant a második oltást is felvevők száma, vagy ez csak valami adatszolgáltatási hiba.

Az a szerencse, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) rendszeresen publikál számokat a magyar oltottsági adatokról is. Ebből derül ki például, hogy bár a kormány ígérete szerint a nyár közepétől nekirugaszkodtak, hogy tovább növeljék az idősek körében az oltottak számát, érdemben nem sikerült feljebb tornázni az akkori eredményeket. A legidősebbek körében Nyugat-Európához képest kifejezetten nem állunk jól.

Az ECDC adataiból derül ki az is, hogy milyen korcsoportokban terjed a legjobban a vírus, kit milyen oltóanyaggal oltottak. De az az ő grafikonjaikban sincs benne, hogy a fertőzöttek/kórházban lévők/elhunytak között milyen arányban vannak oltottak és nem oltottak.

Eddig, ha máshol nem, a kormányinfón kérdésre Gulyás Gergely miniszter időnként elárult egy amúgy féltve őrzött számot. (A kérdésünkre derült ki például, hogy területi bontásban milyenek az oltottsági adatok itthon, júniusi adatok szerint Budapesten volt a legmagasabb az oltottak aránya, Borsodban és Szolnok megyében a legalacsonyabb.)

Viszont most már Gulyástól is hiába kértünk adatokat. Amikor Szurovecz Illés kollégám a múlt héten rákérdezett arra, hogy a kórházban lévő Covid-fertőzöttek közül hány százalék oltatlan, Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem látott ilyen adatot (holott ez tényleg nagyon fontos információ most), pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) nyilván van ilyen, de a kórházaknál biztosan.

AZ NNK-tól ugyanakkor hiába kérdezünk bármit, semmilyen választ nem kapunk, ahogy a Koronavírus Sajtóközponttól sem. Amikor Illés visszakérdezett, hogy ha vannak adatok a kórházban fekvő oltottak/oltatlanok arányáról, akkor nyilvánosságra hozzák-e azokat, a miniszter közölte:

„Mindig rám marad az adatnyilvánosság kérdése. Én általánosságban nyilvánosság párti vagyok. Hogy ha van valami ellenérv, akkor meg kell mondani, hogy mi az ellenérv.”

Illés megjegyzésére, hogy nyilván nem a kormányinfón kérdeznénk ezeket, ha a hivatalok válaszolnának, Gulyás azt mondta, igyekszik a legjobb tudása szerint válaszolni, és megismételte, hogy ha nincs olyan nyomós érv, ami a nyilvánosságra hozatal ellen szól, akkor nyilvánosságra kell hozni. (Ez azóta sem történt meg.)

Ezt a kört megfutották a fertőzöttek korosztályi megoszlásánál is, amire Gulyás szintén nem tudott válaszolni. Azt mondta, hogy az áldozatokról tudja, hogy szinte kivétel nélkül a legidősebbekről van szó, 80 év felettiekről, vagy 70 felettiekről mellékbetegséggel. És vannak kivételes esetek is. (Ezek az adatok kivételesen fent vannak a koronavirus.gov.hu-n. Nem feldolgozva, hanem egy most már 30 143 áldozat alapadatait tartalmazó, naponta frissített lista részeként. Életkori adatokat ezek feldolgozásával készíthetnek az eziránt érdeklődők, a honlapon ilyen bontás nincs.)

Majd Gulyás belement egy nehezen követhető okfejtésbe.

Szerinte az adatok nyilvánosságra hozatalnak egyetlen korlátja van, hogy „vannak egészen bombasztikus sajtóhírek, amik lehet, hogy az interneten sok olvasót eredményeznek, de rendkívül károsak. Például amikor az egyik bulvárlap egy csecsemő halálát hozza összefüggésbe a koronavírussal, úgy, hogy egyértelműen kiderül utána a cikkből, hogy koronavírus-pozitív volt a csecsemő, vélhetően az édesanyja is, de a halálához ennek semmi köze nem volt, az olyan mértékű felelőtlenség, ami egészen egyszerűen megengedhetetlen mindenhol, ahol az újságíróetikának még valami írmagja megmaradt”.

Itt Gulyás vélhetően arra a csecsemőre gondolt, akinek a haláláról Müller Cecília beszélt áprilisban, amikor még volt napi „tájékoztató”. Azon kivételes eset volt, amikor valamit tényleg érdemben hozzátett az országos tiszti főorvos a napi számokhoz, elmondta, hogy koronavírusos volt a csecsemő, de nem a fertőzés okozta a gyermek halálát, hanem meningococcus baktérium által előidézett vérmérgezés.

Csakhogy most például nincs ilyen tájékoztató. Így aztán amikor az áldozatok listáján megjelenik egy pár napos csecsemő is, mint most szeptemberben, akkor csak annyit lehet hozzátenni a hírhez, ami alapbetegségként fel van tüntetve nála: hirtelen csecsemőhalál. Hogy mi okozta a tragédiát, arról semmit sem tudunk.

Gulyás a csecsemőhalálos gondolatmenetét folytatva végül is az újságokat okolta azért, hogy nem adnak ki bővebb információkat. De arra nem adott magyarázatot, hogy az alapinformációk alapján honnan kellene tudni, hogy a koronavírus hivatalos áldozatainak a listáján szereplők közül kinek a halálát okozta valóban a vírus, és ki halt bele másba.

„Ha az egyes adatokat megnézzük, például egy napi halálozásnál, akkor vannak esetek, amikor valaki koronavírus-pozitív, de semmi köze nincs a halálának hozzá. Tehát ha ezeket az adatokat nem tudja a sajtó korrekt módon interpretálni, akkor az negatív következményekhez vezethet, és akkor ezt el kell kerülni. De nem akarom ezt a vitát megnyitni, szívesen mondok személyes példákat, csak a személyiségi jogok nélkül ezt nem tudom megtenni. De egyet látni kell, és ezt minden adat alátámasztja, aki beoltja magát, iszonyatosan nagy mértékben, 500-szoros biztonságban van ahhoz képest, mint aki nem oltatja be magát. Ezt többnyire az adatok is alátámasztják, de van, ahol ehhez magyarázat kell” - mondta Gulyás.

Vagyis szerinte is fontos információ, hogy a beoltottak jóval kisebb százaléka kerül kórházba, de még sincsenek erről napi adatok.

Amikor Illés ugyanezt megemlítve még egyszer megkérdezte Gulyást, hogy akkor tud-e garanciát vállalni arra, hogy ezeket a kórházi adatokat nyilvánosságra hozzák, a miniszter annyit közölte, hogy csak megismételni tudja a válaszát. Sakk-matt.

És végül egy levél, amit a Koronavírus Sajtóközpontnak küldtem 6 napja:

  • Arról érdeklődnék, hogy mikor lesz ismét napi sajtótájékoztató, ahol személyesen is kérdezni lehet a járvány 4. hullámáról?
  • Mikor állnak vissza arra, hogy hétvégén is közölnek adatokat a járványról?
  • A jelenleg kórházban lévők hány százaléka oltott/nem oltott? Akik a kórházban kezeltek között be van oltva, mikor kapták meg az oltásukat?

Nem jött válasz.