Újságírók, aktivisták és ellenzéki politikusok kérvényeinek nyomán az indiai legfelsőbb bíróság független szakértői bizottságot hozott létre, hogy kivizsgálják, használta-e illegális kémkedésre a Pegasus nevű izraeli kémszoftvert az indiai kormány.

A bizottságot a legfelsőbb bíróság egyik, már nyugdíjba vonult bírája vezeti, és három kiberbiztonsági szakember a tagja. A vizsgálatra nyolc hetük van.

A Pegasust az NSO nevű izraeli cég gyártja, szolgáltatásait azzal reklámozza, hogy kormányzati szerveknek segít megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést. A szoftverrel még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, a mikrofon és a kamera is bekapcsolható vele a távolból.

A kiszivárgott ötvenezer telefonszám közül körülbelül ezer tartozik indiai állampolgárokhoz, közülük közel háromszáz embert tudtak azonosítani az indiai újságírók. Az, hogy az ő telefonszámuk szerepelt a célpontok között, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is figyelték őket, ennek bizonyításához a készüléket is vizsgálni kell. A szakértők 22 érintett telefonját tudták megvizsgálni, ebből tízről derült ki, hogy megpróbálták rá telepíteni a szoftvert, de csak hétre sikerült.

A kiszivárgott adatbázis indiai érintettjei a többi országhoz hasonlóan nagyrészt ellenzéki politikusok, aktivisták, újságírók és ügyvédek, és köztük van Narendra Modi miniszterelnök legfőbb riválisának, Rahul Ghandinak a telefonszáma is.

Az érintettek a legfelsőbb bírósághoz fordultak, és indult is vizsgálat, viszont ennek során a Modi-kormány csak egy rövid vallomást adott, amiben tagadta, hogy illegálisan figyeltek volna meg embereket, és biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el, hogy használták-e az izraeli kémszoftvert.

A bíróság viszont kiejentette, hogy az állam nem húzhatja ki magát a válaszadás alól minden alkalommal a biztonsági aggályokra hivatkozva, ezért jött most létre a bizottság. N.V. Ramanna, a legfelsőbb bíróság vezetője azt mondta, hogy „ha valakit a magánélethez való jog megsértésével és a szólásszabadság megsértésével vádolnak, azt ki kell vizsgálni”.

Az indiai kormány korábban igyekezett keveset beszélni a botrányról, az ellenük felhozott vádakat azzal söpörték le, hogy az újságírók és ellenzéki politikusok az indiai demokráciát és az országot rágalmazzák.

A korábbi meghallgatások során a kormány azt is felajánlotta, hogy saját szakértői bizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására, de ezt a legfelsőbb bíróság most elutasította.

Ezalatt Magyarországon

A magyar kormány sem volt eddig túl kommunikatív Pegasus-ügyben. Magyarországon az állampolgárok titkos megfigyelésére az igazságügyi miniszter, Varga Judit adhatja meg az engedélyt. Ő viszont nagy lendülettel elmenekül a Pegasus-ügyre vonatkozó kérdések elől, akár újságíró, akár országgyűlési képviselő teszi fel azokat.

Szeptemberben arra hivatkozott, hogy ő már mindent elmondott, és Pintér Sándor belügyminiszter egyébként is éppen akkor adott tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.

A bizottság valóban ülésezett szeptember végén, azért csak akkor, mert bár a jobbikos Stummer János már júliusban is megpróbált összehívni egy ülést, a fideszesek bojkottálták azt, így határozatképtelen volt. Szeptemberben aztán a fideszes tagok mellett megjelent Pintér Sándor belügyminiszter és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Völner Pál is, viszont az elhangzottakat 2050-ig titkosították. A bizottság ellenzéki tagjai szerint ráadásul nem is kaptak választ arra a kérdésre, hogy a magyar állam beszerezte-e a kémprogramot, és Pintér nem adott egyértelmű cáfolatot arra, hogy figyeltek-e meg újságírókat és politikusokat az eszközzel. Az ellenzékiek szerettek volna ténymegállapító vizsgálatot is kezdeményezni, de ezt a fideszesek leszavazták.

Az izraeli kémszoftver magyar célpontjai között több újságíró, vállalkozó, politikus és a legfrissebb hírek szerint a TEK korábbi főigazgató-helyettese is szerepelt.

(AP, The Wire, 24.hu, Guardian)