Stummer azért vállalta a titoksértés kockázatát, hogy végre nyíltan lehessen beszélni a Pegasus beszerzéséről

2021 november 5., péntek 14:15
9

A parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságainak rendkívüli együttes ülésének összehívását kezdeményezi az ellenzék azután, hogy Kósa Lajos fideszes képviselő csütörtökön nyilvánosan elismerte, hogy a Belügyminisztérium beszerezte az izraeli NSO Group fejlett lehallgató szoftverét, a Pegasust, amivel gyakorlatilag bármilyen adat beszerezhető a megfigyeltek telefonjáról, és amivel a Direkt 36 nyári leleplezése alapján újságírókat, ellenzéki politikusokat, a kormánnyal szemben kritikus vállalkozókat, de még egykori államtitkárt is megfigyelhettek. Stummer János, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke csütörtök esti Facebook-posztjában megerősítette, amit Kósa mondott.

Stummer szerint Kósa amúgy államtitkot sérthetett, amikor ezt kikotyogta, minősített adattal való visszaélés miatt akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatnák. Hogy ez így lehet, arra a nyáron Pintér Sándor belügyminiszter maga is utalt. Pintér akkor "egyszer és mindenkorra" azt jelezte, hogy csak és kizárólag a nemzetbiztonsági bizottság előtt hajlandó beszélni, különben államtitkot sértene.

"Természetesen kockáztatok" - válaszolta kérdésemre Stummer, hogy a megerősítéssel ő maga nem sért-e államtitkot. Szerinte amúgy amióta az első értesülések nyilvánosságra kerültek a Pegasus-ügyről, a kormány taktikája az volt, hogy "beleprovokáljon minket egy olyan helyzetbe, hogy mi mondjunk olyat, aminek minősítése van. Hogy ránk tudják húzni, hogy minősített adattal élünk vissza, államtitkot sértünk". Stummer szerint ezzel az igazi problémáról terelték volna el a figyelmet.

Stummer amúgy véletlen elszólásnak érzi Kósa nyilatkozatát, de "így, hogy a Kósa elkottyantotta, nagyon fontos volt, hogy én is megerősítsem". Ezzel ugyanis "legitimálni tudtam, hogy az ellenzék tényként beszélhessen a Pegasus-szoftver beszerzéséről". Ennél többet azonban egyelőre nem árulhat el. Ő ugyan látta a szerződést, de mint mondta, "attól, hogy a Lajos botorságot csinált, én még nem fogok ennek a szerződésnek a részleteiről a nyilvánosságban beszélni".

A beszerzés tényének nyílt beismerése így is fontos fejlemény, Stummer szerint ugyanis a bizottságnak két fő kérdést kéne tisztáznia:

  • beszerezték-e a szoftvert;
  • és ha igen, kikkel szemben, mikor, hány alkalommal használták.

Az első kérdésre Kósa Lajos most megadta a választ. A második tisztázása már bonyolultabb.

Magyarországon elég sajátos a jogi környezet, amiben az ilyen lehallgatások zajlanak. Mint azt a Pegasus-botrány kirobbanásakor már megírtam, az igazi botrány talán inkább az, hogy a szabályozási környezet alapján még hihetőnek is tűnik a kormány hárító magyarázata, miszerint csak és kizárólag törvényesen hallgattak le bárkit. Erre ugyanis a magyar szabályozás tényleg lehetőséget teremt, lényegében azért is lehallgathatnak valakit, hogy megállapítsák, le kell-e hallgatni. Ahogy Stummer fogalmazott, "le tudják gyártani azt a jogi helyzetet, hogy ez az állítás [hogy minden lehallgatás törvényesen zajlott] igaz legyen". Stummer szerint ugyanakkor odáig, amíg a másik kérdésre, hogy kiket, mikor és miért hallgattak le, nem kapnak választ, "addig ez csak bemondás a kormány részéről".

A második kérdésre azonban nem lesz könnyű választ kapni. A másik sajátos magyar törvényi szabályozás, ami bekavar, a személyiségi jogokat védő törvény. Már a kormány is erre hivatkozva közölte, hogy nem adhat információt a megfigyeltekről, mert azzal megsértené személyiségi jogaikat. Stummer elmondása szerint ez olyan abszurd helyzetet teremt, hogy ha a Nemzetbiztonsági Bizottság be is tekinthetne a megfigyelések adataiba, ők is csak anonimizálva láthatnák azokat, vagyis nem tudnák, hogy kiket figyeltek meg a szolgálatok.

Kósa csütörtöki nyilatkozatában amúgy arról is beszélt, hogy ezeket az adatokat kiadhatnák, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben. Kósa szerint ilyen kezdeményezés nem volt. Stummer szerint ezzel szemben a valóság az, hogy az ellenzéki bizottsági tagok kétszer is kezdeményezték ilyen ténymegállapító bizottság felállítását, de a kormánytöbbség mindkét esetben leszavazta. Pedig egy ilyen ténymegállapító bizottságnak a fenti korlátozásokkal valóban lehetősége volna betekinteni az iratokba.

Stummer most azért kezdeményezte a Honvédelmi és Rendészeti, illetve a Nemzetbiztonsági Bizottság közös ülését, mert bár mindkét bizottság előtt bemutattak minősített adatokat is tartalmazó iratokat, értesülései szerint a két bizottságban elhangzottak nincsenek összhangban. Hogy ez valóban így van, azt egy közös ülésen tudnák feltárni, ahol aztán a botránnyal kapcsolatban még tisztázatlan kérdéseiket is újra feltehetnék. Mint az ülést kezdeményező képviselők - Stummer mellett Molnár Zsolt, Ungár Péter, Vadai Ágnes, Harangozó Tamás és Lukács László György - szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben írták, "[a]mennyiben Kósa Lajos és a kormánypártok képviselői nem szabotálják majd el az ülés létrejöttét, úgy azon harmadik alkalommal is indítványozni fogjuk a ténymegállapító vizsgálóbizottság felállítását, a Pegasus-szerződés titkosítás alól történő feloldását, illetve a szerződésbe történő betekintés lehetőségének biztosítását".

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt