Mint arról beszámoltunk, múlt héten az Európai Bizottság levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak, hogy rákérdezzen bizonyos ügyek állására, illetve régóta kritizált helyi szabályozásokra.

A levelek azért különleges jelentőségűek, mert az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló EU-rendeletre hivatkoznak. Ez az a rendelet, amit tavaly még jogállamisági mechanizmusnak kellett nevezni, és az a lényege, hogy el lehet venni vele az EU-s pénzeket az olyan kormányoktól, amelyek veszélyeztetik a demokratikus rendet.

Ez az a mechanizmus, aminek életbe léptetése miatt a magyar és a lengyel kormány tavaly decemberben majdnem megvétózta az EU 2021-28 közti költségvetését, és a teljes, 750 milliárd eurós újjáépítési alapot is. Az akkori alku alapján a jogállamiságinak nevezett mechanizmusból költségvetést védő mechanizmus lett, ezzel is jelezve, hogy csak az EU-s pénzeket közvetlenül érintő esetekben lehet a szankciót használni.

Továbbá abban is megegyeztek tavaly év végén a tagállamok vezetői, hogy Budapest és Varsó az EU Bírósága elé viszi a rendeletet, mert az szerintük politikailag motivált támadásra alkalmas. Az Európai Bizottság ígéretet tett, hogy amíg a Bíróság nem dönt, addig nem javasolnak szankciót a mechanizmus alapján. Ez egyébként annyira feldühítette az Európai Parlamentet, hogy a képviselők nemrégiben megszavazták, hogy feljelentik a Bizottságot, mert nem érvényesíti a mechanizmust (attól, hogy bíróság előtt van, még alkalmazhatná, csak a decemberi politikai alku miatt nem teszi).