A helyzet bonyolult, az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy tévedtem. Annyiban biztosan, hogy van eltérés a most, illetve a korábban beszerzett Pfizer védőoltások között - bár arról szó sincs, hogy újfajta hatóanyagot fejlesztett volna a Pfizer.
Cseke Balázs a Telextől Illéshez hasonló kilátástalan beszélgetésbe bonyolódott Gulyás Gergellyel az oltási regisztráció eltörléséről, a Karmelita bekerítéséről és a helyi népszavazásokról. Az utóbbi volt talán a leglátványosabb, Cseke az iránt érdeklődött, hogy járványügyi szempontból milyen különbség van az országos és a helyi népszavazások kezdeményzése között, mert ez utóbbit most a járványhelyzetre hivatkozva nem engedik. Érdemi választ nem kaptunk, Gulyás végül valami olyat mondott, hogy az ellenzék az országos népszavazások kezdeményezésének lehetőségét kérte. Végül az RTL kérdésére nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan milyen kritériumok alapján számolnak covidban elhalálozottnak egy elhunytat.
Élő közvetítésünk ezzel véget is ért, viszontlátásra!
Legalábbis Kerner Zsolt, 24 újságírójának több, kormánytagok nyilatkozataira vonatkozó kérdését is azzal hárította, hogy erről a sajtótájékoztatókat rendszerint nem tartó minisztereket kéne kérdezni, nem pedig őt egy hivatalosan "Mit, miért tesz a kormány?" címen meghirdetett, kormányszóvivői tájékoztatónak tartott eseményen. Ezután a kormányközlei médiaholding alá tartozó Mediaworks kérdéseire lelkesen beszélt ellenzéki politikusok megnyilvánulásairól.
Tervezik-e eltörölni a kötelező regisztrációt a védőoltásoknál, érdeklődött Illés annak apropóján, hogy az oltási héten, ahol nem volt feltétel az előzetes regisztráció, hirtelen megugrott az első oltást felvevők száma. Továbbá a regisztráció eltörlését a szakértők már a nyár végén javasolták. Gulyás kitérő válaszában inkább arról beszélt, hogy a volt szocialista országok körében Magyarországon jó az átoltottsági arány.
Gulyás adatvédelmi szempontokkal próbálta indokolni azt, hogy miért nincs adatuk arról, hogy mi az oltottak aránya a kórházban ápolt covidbetegek között. Ezeket az adatokat amúgy teljesen anonimizálva lehet kezelni, ráadásul az Operatív törzs másfél éve hoz nyilvánosságra adatokat az egyébként az alacsony halálozási szakaszokban nagyon is azonosítható áldozatok alapbetegségeiről.
Illés harmadsorban arról érdeklődött, hogy a kormány tervez-e újabb tanulmányt készíteni az oltások hatásosságáról. Nemrég nyilvánosságra hoztak egy ilyet, ám az még a nyár elején készült, még a delta variáns okozta negyedik hullám előtt, úgyhogy annyira már nem iránymutató. Gulyás végül némi értetlenkedés után nagy nehezen annyit válaszolt, hogy ha szükséges lesz, akkor reményei szerint készül majd újabb tanulmány is.
Illés rákérdezett, hogy a gyerekeknek szánt Pfizer-oltást a közös EU-s beszerzés keretében szerezte-e be a kormány. Ez azért kérdés, mert a magyar kormány idén nyáron büszkén kivonta magát a közös európai beszerzésből, ám most az Európai Bizottság szerint mégis ennek részeként vettek vakcinát. Gulyás azzal próbálja magyarázni a helyzetet, hogy a kormány most 5-11 éveseknek való oltást szerzett be. Csakhogy nincs külön gyerekvakcina, az oltóanyag pontosan ugyanaz, csak az adagolása eltérő. Az azonban nem az ampulla kiszerelésén múlik, hanem azon, hogy mennyit szívnak fel belőle az injekcióba. Gulyás végül Illés határozott kérdésére nem tudta cáfolni, hogy a kormány a közös EU-s beszerzés részeként vásárolt most újabb adag Pfizer vakcinákat, csak azt ismételgette, hogy ők most gyerekeknek való oltást vettek.
"A kormánynak nincs ráhatása, hogy a népegészségügyi központ milyen adatokat közöl" - érdeklődött Illés, amire Gulyás azzal felelt, hogy a kormányülésen nem téma, hogy milyen adatokat közöl az Operatív Törzs. "Komolytalan lenne, ha mi ezzel foglalkoznánk" - mondta. Aztán kiderült, hogy ő maga is a sajtóból szokott értesülni az ilyen adatokról.
A kórházak eddig nem egységes definíció szerint jelentették a központnak, hogy hány lélegeztetett betegük van, vezette fel kérdését kollégánk, Szurovecz Illés, akit az érdekelt, hogy az Operatív Törzs az RTL-nek kedden adott válaszából kiderült, hogy a lélegeztetettek összlétszámáról ezidáig pontatlan, alacsonyabb adatok futottak be a központba - voltak kórházak, amik csak az invazívan lélegeztetetteket jelentették le, vagyis nem tájékoztatták a központokat azokról, akiket nem invazívan lélegeztették. Gulyás Gergely nem volt hajlandó megérteni a kérdést, és csak azt ismételgette, hogy eddig több beteg szerepelt az adatbázisban, mert nem csak invazívan lélegeztetetteket tartottak nyilván. Arra meg végképp nem volt hajlandó válaszolni, hogy a jövőben nyilvánosságra kívánják-e hozni az összes lélegeztetettre vonatkozó adatot.
Hogy lehet, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza kilométerenként 1,4 milliárd forinttal kerül többe, mint a szerb, érdeklődött a Jelen. Gulyás szerint talán azért, mert a terep más, és Magyarországon talán több műtárgy, híd kell majd az Európa második legnagyobb alföldjén áthaladó vasútvonalra.
Ne feltétlenül hallgassanak rá, a kormány saját hivatalos ajánlása szerint sem ajánlott vektorvakcinára vektorvakcinával oltani - nem azért, mert veszélyes, hanem mert van rá esély, hogy hatástalan. Gulyás ezután némileg elferdítve a tényeket az EU-t bírálta azért, hogy még mindig nem engedélyezték a Szputnyik védőoltást, amihez amúgy az orosz gyártó nem nyújtotta be a szükséges iratokat.
Gulyás végül Merkely Béla kardiológus professzora hivatkozott, aki nem virológus, immunológus, epidemiológus, hanem kardiológus.
A Breuer-press percek után a Magar nemzet következett, elsőre arról kérdeztek Gulyást, hogy mit gondol arról, hogy Márki-Zay szerint nem a világ legnagyobb problémája a kérdés, hogy meleg szervezetek is tarthatnak szexuális felvilágosítást az iskolákban, hogy aztán a második kérdésükben drogliberalizáció gyanújába keverjék az ellenzéket. Remek kampány lesz a jövő évi, már most látszik.
