Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty Internationalre mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben.

Július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíró-hálózat tényfeltáró cikksorozata arról, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg egy izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel.

A Pegasus-ügyben - amit magyar oldalról a Direkt36 göngyölített fel - az elmúlt hónapokban kiderült, hogy magyar üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek a szoftverrel.

Időközben Kósa Lajos elismerte azt is, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a programot a gyártó NSO-tól. A Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt állította, hogy nem igaz.

Péterfalvi Attila nem szakította meg nyaralását az ügy miatt, így az adatvédelmi vizsgálat eleve csak augusztus végén kezdődhetett meg. Akkor az adatvédelmi biztos azt ígérte, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást, jóllehet ez csak annyit jelentene, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta arra az engedélyt.

De Péterfalvinak nem sikerült a munka végére érni. November elején a biztos még nem tudta megmondani, mikor végeznek.

A hvg.hu most ismét megkérdezte Péterfalvit, hogyan halad a munka, mire a biztos azt válaszolta, szinte kész van, minden rendelkezésre áll, de nem tudja befejezni a vizsgálatot, mivel az Amnesty International jogvédő hálózat nem bocsátja rendelkezésére annak a 300 célszemélynek a nevét, akiket Magyarországon megfigyelhettek.

Az Amnesty úgy jön képbe, hogy a szervezet kiberegysége, a berlini székhelyű Security Lab vizsgáltat be a telefonokat, amikre a kémprogramokat telepítették. Péterfalvi valamiért mégis az Amnesty Magyarországnál kopogtatott az adatokért, és nem a nemzetközi irodánál, így nem is tudott hozzájutni a számokhoz.

„Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e” - mondta a biztos a hvg.hu-nak, bár ebből nem derült ki, hogy az eddig nyilvánosságra került nevek és adatok alapján miért nem lehet érvényes megállapításokat tenni.

Az Amnesty oldaláról mindenesetre azt közölték a hvg.hu-val, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a biztos felvette-e a kapcsolatot a nemzetközi irodájukkal.

Péterfalvi azt mondta még a lapnak, hogy készül egy nyilvános verziója a jelentésnek és egy olyan is, amit nemzetbiztonsági okból nem lehet majd nyilvánosságra hozni.

A biztos is utalt rá, hogy az Európai Bizottság is várja a jelentést. Az igazságügyi biztos Didier Reynders is sürgette az ügy mielőbbi feltárását. (hvg.hu)