• Közeledik a határidő, az oltatlan tanárokat hamarosan fizetés nélküli szabadságra küldik.
• Hiába magas az oltottság, így is több ezren eshetnek ki, amit meg fog érezni a rendszer.
• Beszéltünk egy igazgatóval, aki két kollégától készül megválni. Van, akit így is meggyőzött, legalább adassa be a kínai vakcinát.
• Egy oltást elutasító tanárnál viszont hiába is próbálkoznának: fél a mellékhatásoktól, az oltást emberkísérletnek tartja, és ha kell, inkább kétkezi munkát fog végezni.

„Nem állnak sorban odakint a munkanélküli tanárok. Ősszel sem találtunk embert, most sem fogunk” - mondta egy dunántúli általános iskola igazgatója, aki kénytelen lesz fizetés nélküli szabadságra küldeni két beosztottját, mert nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Van még egy harmadik oltatlan is a tantestületben, de ő éppen covidos, úgyhogy néhány hónapra megmenekült a kötelezettség elől.

A minisztérium december eleji adatai szerint a tanárok 10 százaléka nem oltatta be magát, ami 15 ezer embert jelent. Ez sokkal jobb arány az országos oltottsághoz képest, viszont elég nagy tömegről van szó ahhoz, hogy érezhető legyen a hiányuk az oktatásban. Pláne úgy, hogy az elmúlt években amúgy is egyre nehezebb volt betölteni az állásokat, sok iskolában helyettesítésre, utazó pedagógusokra volt szükség.

Ebben az iskolában idegen nyelvi csoportokat fognak összevonni az oltatlan tanárok távozása miatt, így most már nem 10-12, hanem 20 gyerek fog ülni az osztályteremben. „Ez nem segíti a hatékonyságot.”

Az igazgató próbálta meggyőzni a kollégáit, adassák be mégis az oltást. „Elfogadom a döntésüket, csak kértem, hogy ne nevezzék felelős döntésnek. Azt mondtam nekik, bukósisakot sem azért viselünk, hogy ne érjen minket baleset, hanem, hogy ha baleset ér minket, akkor koponyatörés helyett csak agyrázkódást szenvedjünk.” Volt, akinél sikerrel járt.

„Egy kolléga nagyon félt az oltástól, de végül beadatta a kínait, mert az egy régebbi, ismert technológiával készült.”A modernebb mRNS-vakcináktól való félelem nem egyedi jelenség, és nem is csak a tanárok közt fordul elő. Egy novemberben publikált kutatás is kimutatta, hogy az oltóanyagok technológiája erősen befolyásolja Magyarországon a vakcinaválasztást. Bár összességében a Pfizer a legnépszerűbb, nem elhanyagolható azok száma, akik kifejezetten Sinopharmot kérnek, mert jobban bíznak a klasszikus módszerben. Ez bizonyára azzal is összefügg, hogy az internetes oltásellenes hangok főleg az mRNS-vakcinákat támadják.

„Az volt az érv, hogy rajtuk ne kísérletezzenek. Hiába mondtam, hogy emberek milliárdjait oltották be, hitekkel nehéz vitatkozni. Az internet tele van mindenfélével, és azt fogadják be, ami leginkább alátámasztja az előítéleteiket” - folytatta az igazgató.

Bizonyára vannak, akik egzisztenciális félelemből mégis beoltatták magukat, de szerinte nincs nagy fenyegetettség, ha „elmehetnek bolti eladónak, és nagyjából ugyanannyit fognak keresni, mint most”. Egy tanár azt mondta neki: régóta gondolkozott, meneküljön-e az oktatásból, most végre megkönnyítették a döntését.

A kormányrendelet értelmében az állami iskolák dolgozóinak december 15-ig kell beadatniuk az első oltást, különben egy év fizetés nélküli szabadság után el is bocsáthatják őket. Ez vonatkozik az állami szféra más területeire is, például a rendvédelemre, ahol mindössze 70 százalék körüli az oltottság.

Fél a mellékhatásoktól

Egy vidéki művészeti általános iskola zenetanára 25 éve van a pályán, a diákokkal való kapcsolatot különleges, bizalmi viszonynak látja, ami nemcsak a tananyag átadásáról szól. „A gyerekek elmesélik a kis dolgaikat, megnyílnak nekünk.
Ha tudunk, segítünk, vagy csak egy jó hangulatú órával szebbé tesszük a napjukat.”

Mostanában mégis álláshirdetéseket nézeget, mert nem akarja beoltatni magát. „Két egyetemi diplomám van, nem tudom, ez előny-e vagy hátrány.” Attól sem riadna vissza, ha kétkezi munkát kellene végeznie, de bízik benne, hogy visszavonják a rendeletet az utolsó pillanatban. Szerinte ekkora pedagógushiány mellett nem engedhetik meg maguknak, hogy több ezren távozzanak a rendszerből. „Még mindig kicsit nehezen tudom elhinni, hogy ez bekövetkezhet.”

Nem tudja, mi lesz a gyerekekkel, ha tényleg távoznia kell az iskolából. Saját szakterületén ő az egyetlen főállású tanár az iskolában, rajta kívül egy óraadót alkalmaznak heti 6 órában. Szerinte képtelenség, hogy ő átvegye az összes tanítványát, pláne úgy, hogy mindenki egyéni képzést kap. A csoportos oktatás pedig elképzelhetetlen, egyszerűen nem ezzel a módszerrel dolgoznak.

Elmondása szerint kezdetben 15-en voltak a tantestületben, akik nem akarták beoltatni magukat, végül néhányan beadták a derekukat, de „így is maradtunk jó néhányan, akik kitartunk ebben”. Őt senki sem próbálta meggyőzni, sem az igazgató, sem oltáspárti kollégái, mert tudják, hogy „nem eltéríthető” az álláspontjától.

Amikor megjelentek az oltások, még nem volt teljesen elutasító, de a napokig tartó mellékhatásokról szóló beszámolók eltántorították.

„Megmondom őszintén, félek egy kísérleti vakcina mellékhatásaitól, ez a legfőbb oka, hogy nem oltatom be magam. Ugyanúgy jogom van ettől félni, mint másnak a vírustól.”Azért nevezi őket kísérleti vakcinának, mert szerinte nem tudhatjuk, milyen hatásai lehetnek évek múltán. A kötelező oltást szinte fasizmusnak, orwellinek tartja, és nem érti, miért nem fogadják el legalább azt, ha valaki átesett a betegségen. „Világszinten hülyének van nézve az emberiség”, szerinte emberkísérlet zajlik, és etikátlannak tartja, ha bárkire ráerőltetik az oltást.

„Egyébként is természetközeli életfelfogásom van, ami nem jelenti azt, hogy ne tartanám nagyra az orvostudományt. Az édesapámnak is többször műtötték a szívét, semminek sem vagyok az ellenzője vagy tagadója, egyszerűen jó egészséget kaptam a Jóistentől.”

A járványügyi korlátozásokat igyekezett betartani, volt, hogy hetekig nem találkozott idős szüleivel a vírus miatt. De szerinte sportolással, vitaminszedéssel is megelőzhető a betegség. „Hagyma, fokhagyma tudatos fogyasztása, több tiszta víz” - sorolta a további módszereket.

Érvei egybeesnek egy hónapok óta tartó felmérés eredményeivel, miszerint az oltástól elzárkózó magyarok jelentős része az immunrendszerében bízik, még ha nem is tagadja a vírus jelentőségét. Nyárra országos szinten is sokakban megerősödött az érzés, hogy nem akarnak „kísérleti nyulak lenni”.

Külön csoportot alkotnak, akik a mellékhatásoktól félnek. Az év elején még kevesebben voltak ilyenek, de ahogy egyre többen kapták meg az oltást, úgy terjedtek a személyes beszámolók, így őszi adatok szerint most már az oltást elutasítók negyede-ötöde ezzel érvel.

Egyes térségekben különösen sok tanár eshet ki a rendszerből

Egy budapesti igazgató azt mondta, náluk a teljes tantestület beoltatta magát, míg egy jó nevű, főváros környéki iskola tanára 5-6 oltatlan kollégájáról tud. Főleg alsós tanítókról van szó, náluk könnyebb megoldani a helyettesítést, de így is arra számít, hogy januárban komoly gondok lesznek.

Részletes adatok híján nem tudjuk, milyen a tanárok oltottsága az ország különböző pontjain. A teljes népesség oltottságáról is csak időnként tesznek közzé területi adatokat, az alapján jelentős különbségek vannak. Pest és Fejér megyében 70 százalék felett van az oltottak aránya, a legtöbb kelet-magyarországi megyében viszont alig haladja meg a 60 százalékot. Ha az oktatásban is hasonló eltérések vannak, könnyen lehet, hogy ott fog fokozódni a tanárhiány, ahol eddig is súlyosabb volt.

link Forrás

A Nemzeti Pedagógus Kar nem reprezentatív felmérése 1500 iskolában ötezer oltatlan dolgozót talált. Horváth Péter elnök azt mondta az Indexnek, hogy néhány intézményben csak 30-40 százalékos az oltottság, és a téli szünet után sok helyen pánikhelyzet alakulhat ki. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint öt Borsod megyei iskolában összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.

A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. Hallottunk olyan kelet-magyarországi településről, ahol három nyelvszakos tanár már biztosan átmegy az egyházi iskolába. Ez fokozhatja az egyenlőtlenségeket azokon a településeken, ahol egy állami és egy egyházi intézmény van. Utóbbiak eddig is könnyen magukhoz csábították a szaktanárokat és a jobb helyzetű szülők gyerekeit, mert kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani.

A PSZ mellett a másik tanárszakszervezet, a PDSZ is oltáspárti, a kötelező oltást viszont ellenzik, a PSZ például állandó tesztelést javasolt helyette. Azt mondják, a gyerekek járnak rosszul, ha tanév közben elveszítik a tanáraikat, ráadásul át kell szervezni a szeptemberben kialakított órarendeket is.

Egy igazgató felvetette azt is, hogy ha esetleg talál új kollégát, fogalma sincs, milyen szerződést kínáljon neki, mert a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. „De nem valószínű, hogy fel tudok venni bárkit, úgyhogy ez csak ilyen elméleti dolog.”