Másfél milliárdot bukott az állam, mert Nyíregyházán uniós pénzből szegregálták a romákat

január 7., péntek 15:58
3

Több mint 1,7 milliárd forintnyi támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy kívánta felszámolni a szegregációt, hogy az egyik gettóból a másikba költöztette az emberek nagy részét. Egy helyi civil szervezet panasza után jutottak arra, hogy a pénz felhasználása lakóhelyi és oktatási szinten is szegregációt valósított meg, ez pedig ellentétes a támogatási célokkal és az uniós alapértékekkel.

Glonczi László, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke fordult az Európai Bizottsághoz és az Alapvető Jogok Biztosához.

Telepről telepre

A nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A terv az volt, hogy kiköltöztetik a lakókat a Keleti telep nevű szegregátumból. Bár ez a telep viszonylag frekventált helyen, a belváros közelében fekszik, de a pályázati anyagban is kiemelték, hogy a túlzsúfolt, önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások 92,4 százalékának alacsony volt a komfortfokozata, és már fel sem lehetett újítani őket. Az önkormányzat lakásszerződései alapján 2018-ban, a projekt kezdetén legalább 204 ember élhetett a telepen, de a lakók valós száma ennél magasabb lehetett, mert nem feltétlenül jelentettek be mindenkit.

A Keleti telep házai Forrás: Nyíregyházi Televízió

Hogy a Keleti telepről elköltöző családoknak legyen hova menniük, az önkormányzat a Huszár telep nevű városrészen újított fel lakásokat. Az önkormányzat adatai szerint 49 család költözött át a Huszár telepre, de a helyi civilek több mint 60 családról tudnak. A gond csak az, hogy a Huszár telepet a város stratégiai dokumentumai ugyanúgy szegregált területként tartják számon. Erről még a pályázati összefoglalóban is leírták, hogy „fizikailag is szegregált helyzetű, vasútvonal választja el a város fő szövetétől”. Ráadásul itt működik az az egyházi iskola is, aminek a szegregált működése miatt 2016-ban az Európai Bizottság kötelezettségi eljárást indított Magyarországgal szemben.

Az egyik legszegregáltabb iskola

A magyar törvények 2014 óta bizonyos esetekben ugyanis felmentést adnak a szegregációt tiltó törvények alól egyes intézményeknek, kisebbségi vagy vallási alapon létesülhetnek szegregált iskolák. Ez történt itt is: a Huszár telep korábbi iskoláját épp a szegregáció felszámolása érdekében zárták be 2007-ben, de 2010 után az önkormányzat átadta az épületet a görögkatolikus egyháznak, ami megnyitotta a Sója Miklós Általános Iskolát, hogy ott cigánypasztorációs tevékenységet végezzen. Az intézménybe megint a szegény, roma gyerekek kezdtek járni a telepről. Ráadásul az önkormányzat pont akkor szüntette meg a roma gyerekeket a telepről a kijelölt belvárosi iskolába szállító ingyenes iskolabuszt, amikor beindult az egyházi iskola.

Az elkülönítés miatt indult perben még Balog Zoltán is bevetette magát, az Emmi akkori minisztere azzal érvelt 2014-ben, hogy szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani, és ő nagyon bízik az egyházak pasztorációs tevékenységében. Az azóta református püspökké szentelt Balog akkor úgy látta, a gyerekeknek hasznukra válik, ha a roma telepen járnak iskolába, mert így nem hiányoznak majd az iskolából, és a szülővel való kapcsolattartás is mindennapos marad.

Glonczi László felmérése alapján azok közül a gyerekek közül, akik a költözés előtt még vegyes összetételű állami iskolákba jártak integrált körülmények között, a költözés után sokan kiiratkoztak ezekből az intézményekből, és a Huszár telepen működő, roma többségű iskolába mentek. Az önkormányzat által kiadott adatok szerint tavaly augusztusig legalább 15 gyereknek kellett iskolát vagy óvodát váltania.

Nem erre adta az EU a pénzt

A projekt kivizsgálása után az Európai Bizottság arra jutott, hogy a program ellentétes a megkülönböztetés-mentességről szóló szabályokkal, valamint hozzájárult az óvodai és iskoláskorú gyermekek oktatási szegregációjához is. Felkérték a magyar hatóságokat és az önkormányzatot, hogy orvosolják a helyzetet. Amennyiben bizonyítani tudják, hogy a végrehajtott tevékenységek a projekt végén a szegregált oktatásba beiratkozott gyermekek számának jelentős csökkenését eredményezik, ezek a tevékenységek uniós finanszírozásra jogosultaknak tekinthetők. A kormányzati adatlap szerint a projekt 2021 végén lezárult.

Glonczi panasza alapján az Alapvető Jogok Biztosánál is indult egy eljárás a projekt miatt. Ez jelenleg is tart. A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy hozzásegítsék az átköltöztetett családok gyerekeit a belvárosi iskolák eléréséhez, hogy ne a sarki roma iskolába járjanak, hanem az utaztatásuk támogatásával, a családok tájékoztatásával hozzáférhessenek az állami, vegyes összetételű, jó minőségű oktatást nyújtó iskolákhoz.

Úgy látják, az Európai Bizottság mostani döntése precedenst teremthet a régióban, miután nem elszigetelt eset a romák integrációjára fordítandó uniós források szegregációs célú felhasználása.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt