Koronavírus-számok Magyarországon 1/20/2022
Elhunytak + 71 Σ 40 757
Kórházban + 28 Σ 2 673
Fertőzöttek + 15 526 Σ 1 385 500
Tesztek + 40 505 Σ 9 612 654
Oltottak + 2 238 Σ 6 325 143
A legújabb trendek

Rengetegen eshetnek ki a munkából az omikron miatt

január 15., szombat 12:22
5

Most már biztos, hogy az omikron variáns enyhébb tüneteket okoz a deltához képest, különösen az oltottak esetében. Tudjuk azt is, hogy legalább kétszer olyan gyorsan terjed, mint az előző variáns, és azt is, hogy az oltottak is nagyobb eséllyel megfertőződhetnek, mint korábban.

Mi következik ebből, mire számíthatunk az ötödik hullámban? Erre próbáltak választ adni egy péntek esti online beszélgetésen, amin részt vett Oroszi Beatrix epidemiológus, Jakab Ferenc virológus és Szekanecz Zoltán klinikai immunológus.

Az ötödik hullám Budapesten és Heves megyében kezdődött az előző év utolsó hetében. Eleinte egyértelműen a 18-25 éves fiatalok közt terjedt a vírus, a téli szünet vége óta már a 10-19 éveseket is erősen érinti, mondta Oroszi, aki tagja a minisztériumi elemzőcsapatnak is. A korábbi tapasztalatok alapján három hétbe is telhet, míg a vírus eléri az idősebb korosztályokat, ez tehát még előttünk áll.

Az ötödik hullámban arányaiban kevesebb fertőzött fog súlyosan megbetegedni, mint korábban. De mivel sokkal többen fertőződnek meg, a kórházak ugyanúgy túltelítődhetnek. Jakab szerint ezért fontos, hogy ne egyéni, hanem társadalmi szinten gondolkozzuk, „lássuk a fától az erdőt”.

„Ha rengeteg fertőzött van, és annak egy pici szelete kórházba kerül, azzal már telítjük az egészségügyi rendszerünket, még akkor is, ha a variáns enyhébb tüneteket okoz.”Oroszi szerint a vírus gyors terjedése súlyos problémákat okozhat a kritikus infrastriktúrákban, az oktatásban és az egészségügyben is, egyszerűen azért, mert egyszerre nagyon sokan betegedhetnek meg, akár enyhe tünetekkel. Ez akkor is probléma, ha csak 5-8 napot kell otthon tölteniük.

„Az egészségügy erre sokkal érzékenyebb, ott nem kell 10 százalékos hiányzási arány, elég 3-4 százalék is, hogy fennakadás legyen az ellátásban.” Felidézte Anglia példáját, amiről mi is írtunk korábban: rövid idő alatt sok egészségügyi dolgozó esett ki a munkából, miközben megnőtt az ellátandó betegek száma.

Mindnyájan hangsúlyozták a harmadik oltás fontosságát. Oroszi szerint a magyar adatok alapján az oltatlanok és az egyszer oltottak legalább ötször akkora kockázatnak vannak kitéve, ha a súlyos megbetegedést és a halálozást nézzük.

Szóba kerültek azok a kutatási eredmények, amelyek szerint az oltás és a korábbi megfertőződés együttesen nagyon jelentős védettséget ad. Szekanecz szerint ez azt mutatja, hogy ha valaki oltottként véletlenül elkapja a vírust, azt nem feltétlenül jelent nagy bajt - persze, mivel nincs 100 százalékos oltás, náluk is előfordulhat súlyos megbetegedés, nagyon ritka esetben halálozás is.

Oroszi felidézett egy japán kutatást, ami szintén kimutatta, hogy a hibrid immunitás (oltás+korábbi betegség) nagyon erős védettséget ad az omikronnal szemben. A jelek szerint minél több idő telik el az oltás és a megfertőződés között, annál nagyobb ez a védettség, de hangsúlyozta, hogy mindig az oltásnak kell előbb megtörténnie.

Ezzel együtt az oltottakat sem biztatta, hogy kapják el szándékosan a vírust, sőt fontos, hogy például maszkot hordjanak. De ha mégis megtörténik, és enyhe tünetekkel átesnek a betegségen, „az nem a világ vége”.

Mint mondta, akik beoltatták magukat, és most elkapják a fertőzést, azok valamikor ősszel lesznek ismét fogékonyabbak a fertőzésre. Az ötödik hullám sem véletlenül Budapesten és a Dunántúlon robbant be leginkább: az előző hullám jobban érintette az ország délkeleti és északkeleti részét, ezért ott többen szereztek védettséget.

Negyedik oltás?

A kormány engedélyezte, hogy orvosi konzultáció után bárki kérhesse a negyedik oltást, de a beszélgetés résztvevői szerint ez leginkább az immunbeteg emberek számára fontos, másoknak nem.

Oroszi szerint akkor használhatjuk fel jól a vakcinakészletünket, ha minél több embert hozzásegítünk az első, második és harmadik adaghoz. Ebben pedig nagyon jelentősek a területi egyenlőtlenségek.

Elmondása szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken az országos átlagnál magasabb az oltottság, az északkeleti, délnyugati, aprófalvas térségekben viszont harmadával alacsonyabb.Erről sajnos nincsenek nyilvános adataink, az operatív törzs csak néhány alkalommal tette közzé a megyei oltottsági adatokat, amik egyrészt csak pillanatképet adtak a helyzetről, másrészt elmosták a mélyebb a különbségeket.

Az egyenlőtlenség csökkentése azért is fontos lenne, mert akkor kisebb eséllyel jelennének meg új variánsok, mondta Oroszi. Hasonló a helyzet globálisan is: a világ 50 országában mindössze 6 százalékos az oltottság.

Oroszi szerint később valószínűleg szükség lesz negyedik oltásra, de nem a mostani vakcinákkal, hanem olyan frissített oltóanyagokkal, amik összes, éppen keringő variáns ellen védelmet nyújtanak. Ezeket reálisan őszre fejleszthetik ki.

Gyerekek oltása?

Mindhárman fontosnak tartják, hogy a szülők oltassák be a gyerekeiket.

Egyrészt azért, mert az újabb variánsok egyre inkább érintik a gyerekeket is, a delta például nagyobb arányban okozott köztük súlyos betegséget, mint az eredeti, vuhani törzs.

Másrészt még az enyhe tüneteket mutató vagy tünetmentes gyerekek is megfertőzhetik idősebb szüleiket, nagyszületiket.

Harmadrészt az oltással lehet normalizálni a helyzetet az oktatásban, így lehet garantálni, hogy a gyerekek megfelelő körülmények közt tanulhassanak. Oroszi azt mondta, máskülönben állandósulni fog a bizonytalanság.

Mikor lesz vége?

Bár sokan azt gondolják, hogy az omikron gyors terjedése, a népesség jelentős részének átfertőzése elhozhatja a járvány végét, a magyar szakértők ezt nem látják reálisnak.

Jakab elképzelhetőnek tartja, az omikron után megjelennek újabb variánsok, amelyek ismét súlyosabb tüneteket okozhatnak. Oroszi is azt mondta, hogy a most tapasztalt enyhülés pusztán evolúciós véletlen a vírusnál.

Szerinte muszáj megtanulnunk együtt élni a koronavírussal, mert nem fog eltűnni. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítanunk a szükséges szabályokat, együttélési normákat, amelyek lehetővé teszik, hogy minél nagyobb biztonságban érezzük magunkat a hétköznapokban. Szerinte erős járványügyi rendszerre, megfelelő előrejelző-képességre van szükségünk, az egészségügyi rendszerben pedig tartalékra van szükség, hogy tudjunk mit kezdeni az újabb járványhullámokkal.

Hosszabb távon a koronavírus hasonlóvá válhat, mint az influenza vagy más szezonális vírusok, de nem azért, mert magától megszelídül, hanem mert az oltások segítségével immunitást építünk fel vele szemben, és jobban megtanulunk védekezni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt