Kedd reggeltől elérhető az ún. pedofil-nyilvántartás a magyarorszag.hu-n. „A lista nevet, településszintű címet, fényképet, illetve a kapcsolódó bűncselekmény részleteit tartalmazza. A bűnügyi nyilvántartás egy szeletének megnyitásával eszközt adunk a szülőknek, hogy megvédjék a gyermeküket” – írta Kocsis Máté.

A Kaleta-ügyben érzékelhető elsöprő erejű felháborodás vezetett oda, hogy a Fidesz frakcióvezetője 2020 nyarán bejelentette, hogy szigorítják „valamennyi gyermekvédelmi jogszabályt”, és „nyilvános listákat” tesznek közzé a „pedofilokról”. (Az azt megelőző 10 évben a kormánypártok több ilyen ígéretet tettek, a Jobbik és a DK pedig már évekkel korábban követelte a listázás bevezetését.) Orbán Viktor is azt ígérte akkor, hogy 2020 őszén a gyermekvédelem lesz „a törvényalkotás egyik legfontosabb kérdése”. Végül máshogy alakult, a Kocsis Máté által belengetett törvényjavaslatra majdnem egy évet kellett várni, a „pedofil-nyilvántartás” pedig csak a választások előtt két hónappal élesedik.

Ha valaki úgy értette a kormánypárti ígéreteket, hogy egy bárkinek elérhető, nyilvános listát talál a pedofilokról, fotóval és lakcímmel, mint az Egyesült Államokban - az csalódni fog. Annyira szigorú szabályok szerint lehet csak használni a frissen megnyitott adatbázist, hogy az nyilvánosnak és listának is csak túlzással nevezhető.

Csak óvatosan

Aki ügyfélkapuval belép a magyarorszag.hu Család/Gyermekvédelem menüpontjába, ott először azzal szembesül, hogy a szolgáltatást csak azok használhatják, akiknek a családjában van gyerek. Pontosabban: „Az adatmegismerésre az a nagykorú személy jogosult, aki 18. életévét be nem töltött személy (védendő személy) hozzátartozója, vagy nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el.” Erről nyilatkozni kell.

Ezután újabb nyilatkozatot kell tenni, hogy „a bűnügyi nyilvántartó rendszerből megismerhető személyes adat ismerete milyen célból szükséges.” Négy opció közül lehet választani, ezek közül három nagyjából egyértelműnek tűnik. A hivatalos nyilatkozatban ki kell jelenteni, hogy a kiskorú „hozzátartozójaként, illetve a nevelését, felügyeletét vagy gondozását ellátó személyként azt feltételezem, hogy a felületen megismerhető bűnügyi személyes adat

• a védendő személlyel közvetlen kapcsolatban álló személy ellenőrzése érdekében,
• a közeljövőben a védendő személlyel várhatóan rendszeres vagy tartós kapcsolatba kerülő személy ellenőrzése érdekében,
• a védendő személlyel ideiglenesen – meghatározott időtartamban – kapcsolatba kerülő személy ellenőrzése érdekében... szükséges.”

Ezek alapján tehát csak olyan ember neve üthető be a keresőbe, aki a felügyeletünk alatt álló kiskorúval rendszeresen vagy előre tudható körülmények között találkozik. A negyedik viszont egy gumiszabály: az elkövetők adatai akkor is megismerhetők, ha ez szükséges „egyéb, a fentiekben nem részletezett, a védendő személy védelmének biztosítása, illetve – az e személyt fenyegető – a sérelmére vagy kihasználásával elkövetett valamely nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény megelőzése érdekében”.

De ki tudja eldönteni, hogy az iskolaudvaron söprögető bácsi vagy a szomszédban lakó néni elég gyanús-e, hogy beüssük a nevét a keresőbe? Ha egy olyan ember költözik a kisvárosba, akiről mindenféle pletykák vannak, de nem találkozik a gyerekünkkel, akkor beírhatom a nevét? Szükséges ennek az adatnak a lekérdezése a gyermekünk védelmének érdekében? A jogszabály szerint a szülő/hozzátartozó dönti el, és ehhez semmilyen segítséget nem kap.

Az ombudsman - aki amúgy természetesen támogatja a pedofiltörvényt úgy általában - több súlyos kritikája közül épp az volt az egyik, hogy nincs definiálva, de egyáltalán nincs, hogy mi tekinthető szükséges feltételnek kattintás előtt. Az áll a NAIH tavalyi májusi állásfoglalásában: „[A] lekérdezés feltétele, hogy az érintett adatainak a megismerésére jogosult személy »megítélése szerint« az adatok megismerése a cél eléréséhez »feltehetően szükséges«, olyan, kizárólag a lekérdezést végző szubjektív tudati hozzáállásában megnyilvánuló feltétel, amelynek teljesülése objektív eszközökkel nem ellenőrizhető, így parttalan, adatvédelmi szempontból garanciális jelleggel sem bír, így a jogellenes, céltól eltérő adatmegismerések érdemi korlátjának sem tekinthető.”

Akárhogy is, a magyarorszag.hu vastag betűvel és felkiáltójellel figyelmeztet, hogy „az adat jogellenes megismerését, felhasználását a törvény bünteti!” Továbbá emlékeztet, hogy a különleges személyes adattal visszaélés bűncselekményének elkövetője akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.