Orvosok és ápolók közösen figyelmeztetnek: évtizedek óta nem volt ilyen nyomás alatt az egészségügy

február 2., szerda 14:00
7
  • Az orvosbéremelés és a hálapénz eltörlése önmagában nem oldotta meg az egészségügyi rendszer problémáit.
  • Az orvosi és a szakdolgozói kamara érdemi fizetésemelést sürget az ápolók számára is, miközben lehet, hogy a beígért pluszt sem fogják megkapni.
  • Azt mondják, akkora a munkaerőhiány, hogy előbb-utóbb elfogynak az ápolók. Aki tud, a magánellátásba menekül, de ez így mindenkinek rossz.
  • Szerintük a járványkezelést is új alapokra kellene helyezni: nyilvános adatokat és elemzéseket sürgetnek.
  • Az egész egészségügyet át kellene alakítani, de nem úgy tűnik, hogy a kormány nyitott lenne az egyeztetésre.

12 pontos javaslatcsomaggal állt elő az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói kamara, hogy javuljon az ellátás minősége, és működőképes maradjon az ellátórendszer.

„A járványt megelőzően is széttagolt, rossz hatásfokkal működő magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet” - írják.

Először is érdemi béremelést követelnek az ápolók számára úgy, hogy arányaiban illeszkedjen az orvosok jelentősen megemelt fizetéséhez. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) erről részletes koncepciót küldött a kormánynak tavaly márciusban, hiába.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint elképzelhető lett volna, hogy az orvosbéremelés miatt konfliktus alakul ki köztük és a szakdolgozók közt, ehhez képest különösen fontos, hogy együtt állnak ki. Lénárd Rita, a MOK alelnöke azt mondta, több mint 40 éves pályafutása során nem volt példa hasonló összefogásra.

„Egy egészségügyi dolgozói kar van. Szakdolgozók nélkül nem lehet eredményesen gyógyítani, számukra is tisztességes szakmai körülményeket kell biztosítani” - mondta Kincses.

Erős február?

A kormány azt ígérte, 2022-től 21 százalékkal emelik az ápolók fizetését a 2018-as bérükhöz képest. Ezt az utóbbi napokban „Erős február” címmel reklámozták kormánypárti politikusok.

A MESZK alapból kevesellte az emelést, ráadásul elképzelhető, hogy ez sem jár mindenkinek.Az utóbbi napokban több ápoló azzal kereste meg a Kamarát, hogy a korábbi pótlékaik egy részét beolvasztják az alapfizetésükbe, vagyis ezeket mostantól nem fogják megkapni. Ha így lesz, akkor a béremelés egy része elvész a pótlékmegvonás miatt.

Volt olyan dolgozó, akivel ezt a kórház udvarán közölték az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) decemberi, nem nyilvános utasítására hivatkozva. A MESZK vezetői nem látták ezt a levelet, de a beszámolók szerint egyes speciális szakterületek lehetnek érintettek, ahol magasabb iskolai végzettségre van szükség. Ilyen például az onkológia, vagy a járványban különösen fontos intenzív ápolás. A MESZK szerint ez konfliktust okozhat a szakdolgozók között.

Nemrég írtunk róla, hogy a védőnők fizetésemelése is hasonló veszélybe került, esetükben kormányrendelet döntött erről. Kerestük az OKFŐ-t és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de egyelőre nem kaptunk választ.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A két kamara szerint az óriási szakemberhiány miatt is szükség lenne érdemi béremelésre. Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád-Csanád megyei elnöke azt mondta, a 90-es évek elején még évente 6-7 ezer ápolót képeztek az országban, mostanra viszont csak néhány százat.

A szűkös utánpótlás mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy azok az ápolónők, akik a 80-as években kezdtek dolgozni, lassan nyugdíjba mehetnek 40 év munkaviszonnyal a hátuk mögött. Jelentős részük annyira kiégett, hogy eszük ágában sincs a pályán maradni, ha nem muszáj, pedig a tapasztalatuk, szakértelmük a képzésben is fontos lenne.

Irinyi felidézte, hogy amikor évtizedekkel ezelőtt dolgozni kezdett, három műszak működött a kórházban, egyórás átfedésekkel, hogy megfelelően átvegyék egymástól a betegeket. A munkaerő- és a pénzhiány miatt először eltörölték az egyórás átfedéseket, persze csak papíron, a valóságban azóta ingyen látják el ugyanezt a feladatot.

Számításai szerint ez önmagában egyhavi ingyenmunkát jelent évente.A legtöbb helyen mostanra a három műszakot sem tudják megoldani, ezért 12 óráznak a dolgozók, az elmúlt két évben már a covid-osztályokon is.

Át kellene szabni az egész rendszert

A MESZK felmérése alapján tavaly nem is a járvány, hanem az új egészségügyi szolgálati jogviszony okozta a legtöbb stresszt az ápolók számára, amit Irinyi szerint „vétek volt” ebben a helyzetben bevezetni.

A két kamara felhívása szerint a tavaly elfogadott törvény „az egészségügy számára idegen, katonás szemlélete csak a munkaviszonyt szigorította és az intézmény-irányítást érintette, de nem korszerűsödött ezzel együtt az ellátórendszer szerkezete és működése”.

Kincses azt mondta, a szolgálati jogviszony az orvosok és a szakdolgozók számára is jelentős korlátozásokat hozott, de a szakdolgozók még érdemi béremelést se kaptak hozzá. Álmos Péter, a MOK alelnöke szerint hiába ígérte meg a kormány az orvosbéremelés idején, hogy bevonja őket az egészségügy rendszerszintű átalakításába, ez nem történt meg. Például a finanszírozás is ezer sebből vérzik: egy sebész kollégája egyszerre távolította el egy beteg vastagbél-daganatát és a májáttétet, pedig a kórháza kétszer annyi pénzt kapott volna, ha erre két külön műtétet szervez.

A MOK régóta szorgalmazza azt is, hogy az elvégzett ellátások után finanszírozzák a kórházakat, ne fix összegeket adjanak. Ez segíthetne fokozni a teljesítményt és valamelyest mérsékelni a járvány okozta várólistákat.

Járvány: nyilvános adatokra, rendes elemzésre van szükség

A 12 pontból több foglalkozik a járvánnyal, ami „feltárta azokat a gyengeségeket, amelyeket az egészségügyi rendszerekbe való elégtelen beruházás okoz világszerte”.

Továbbra is a járványadatok széles körű nyilvánosságát követelik, ami alapján érdemben elemezni lehetne az elmúlt két évet. Kincses szerint erre nem azért van szükség, hogy felelősöket keressünk, „hanem hogy hatékonyabban gyógyíthassunk”. (A bíróság novemberben kimondta, hogy nyilvánosságra kell hozni egyes eltitkolt adatokat, de ezt máig nem tették meg. Nem készült el az Orbán Viktor által nyáron beígért tanulmány sem, ami elvileg feltárná, miért haltak meg Magyarországon sokkal többen covidban, mint más országokban.)

A két kamara szerint meg kell erősíteni a közegészségügyi-járványügyi rendszert, eredeti állapotában vissza kell állítani az ÁNTSZ-t is.

„A politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket. Az esetszámok növekedése időről időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya. Ugyanígy aránytalan terhet rótt az elöregedő háziorvosi/alapellátó rendszerre is a járványügyi feladatok teljesítése” - írják.Mivel a szűkös erőforrások jelentős részét a covidos ellátásra kell fordítani, sok beteg inkább a magánegészségügyet választja, ahol nincsenek több hónapos várólisták. „A megindult folyamatok a magyar egészségügy kettészakadásával fenyegetnek. Ennek pedig hosszabb távon nemcsak a szegényebb néprétegek, hanem az egész magyar társadalom látja kárát, mivel Magyarországon nincs két egészségügyre elegendő személyi és pénzügyi erőforrás” - áll a felhívásban.

Bár december végén, január elején csökkent a kórházban ápolt covidos betegek száma, ez nem volt elég ahhoz, hogy visszaálljon a normális ellátás. Egyrészt azért, mert csak néhány hétig javultak a számok, és hamar beütött az omikron, ami most már a kórházi adatokon is meglátszik. Másrészt még nyáron is nehezen haladtak ezzel, amikor hónapokig kedvező volt a járványhelyzet, mondta Álmos Péter.

Nehezíti a helyzetet, hogy az új variáns az oltottakat is könnyebben megfertőzi, ezért a korábbinál sokkal több egészségügyi dolgozó kerül karanténba. Ha nincsenek súlyos tünetei, akkor is legalább öt napra kiesik az ellátásból, amit nagyon nehéz pótolni. „Hiába csökkent a betegszám, az átvezénylések nem szűntek meg” - mondta Álmos Péter.

A MESZK szerint gyakori, hogy ha egy ápoló megbetegszik, reggel hétkor hívnak be helyette valaki mást. Ez hivatalosan nem számít rendkívüli munkavégzésnek, pótlékot sem kapnak rá.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt